Phulan Devi „a banditák királynője” néven vonult be a köztudatba. Az indiai lány kilátástalan szegénységbe született, bár szülei szerették és lehetőségeikhez mérten óvni próbálták, Phulant gyermekkorában gyakran bántalmazták férfi családtagok, későbbi férje is. Durgához, a harcos – hol gyönyörű, hol félelmetes gyilkos formában ábrázolt istennőhöz – fohászkodott, s megfogadta, hogy egyszer bosszút áll a sérelmekért. Bűne csupán annyi volt, hogy mallahnak és nőnek született. (A mallah a sudra, a legalsó kaszt egyik al-kasztja, halászattal foglalkoznak és nagy szegénységben élnek.)

Phulan 1963. augusztus 10-én született Ghura Ka Purwa faluban, Uttar Prades államban, India északi részén. Apja, Devidin és anyja, Mula öt gyermeket neveltek, Rukminit, Phulant, Chotit, Bhurit és az egyetlen fiút, Siv Narajant.  A lánygyermek átok volt az ilyen szegény család számára, hiszen férjhez adása sok pénzbe került. A faluban Bihári, az apa gazdag nagybátyja volt az úr, kedvére elvehette a szegények javait, bármikor megverhette őket bármiért. Phulan sokat szenvedett a gonosz nagybácsitól, aki gyakran ok nélkül ütötte-verte, apjuk javait csalással megszerezte. A bíróság sosem ismerte el Devidin igazát. Mikor Bihári meghalt, fia, Majadin lett a család feje. Devi Din egyetlen vagyonát, a kis földjén álló olvasószemfát kivágta, és eladta. Phulan kiabált, sírt és nekiesett a gonosz férfinak, de semmire sem ment vele. Csupán annyit ért el, hogy Majadin számára nemkívánatos személlyé vált a faluban, és a férfi igyekezett férjet keresni a lánynak, hogy az eltűnjön onnét. A lány korán leckét kapott az élettől: a gazdag ember bármire jogot formálhat, a törvény is mellette áll. A szegénynek nincs szava.

Egy napon Putti Lal és apja látogatott el a családhoz, s megegyeztek a szülőkkel: ő lesz Phulan férje. A kislány csupán 11 éves volt, a férfi özvegy, 35 éves. Az esküvő után, az ősi törvény szerint Phulan még 16 éves koráig szüleivel maradhatott volna. Putti Lal azonban erőszakkal elvitte házába, Mahespurba. A szerencsétlen kislány nem sejtette, mi fog történni vele, nem tudta, mi az a házasság. A férfi azonban – bár ígéretet tett a szülőknek – mégsem tartotta szavát, és megerőszakolta őt. Phulan hiába tiltakozott, a férfi erősebb volt és minden alkalommal megverte. Mikor kiderült, mit tett, Devidin hazamenekítette lányát. Aztán a férj visszavitte. Ekkor Mula, Phulan édesanyja küldött rokonokat lánya megmentésére, de Putti Lal megint visszakövetelte. Rendőröket hozott a házukhoz, de mikor azok meglátták, milyen kicsi a lány, elmentek. Két évig Phulan újra gyermek lehetett, csak a szörnyű emlékekkel kellett együtt élnie, melyek ott kavarogtak a fejében. Nem beszélhetett róluk senkinek. Férje közben újra megnősült, s mikor Phulant visszavitte házába, a lánynak el kellett viselnie a gonosz, kegyetlen új feleség bántalmazását. A nő elérte, hogy Putti Lal elzavarja házából Phulant. Ő visszatért falujába.

A család számára a legnagyobb szégyen az a nő, akit a férje eltaszít. Phulant, ahogy kitette a lábát az utcára megalázták, a férfiak szabad prédának tekintették. Apjával robotolt, de sokszor ki sem fizették munkájukat. Phulan azonban fellázadt, s elérte, hogy ilyen ne fordulhasson elő. Egy alkalommal a helyi vezető fia betört házukba, s a szülei és testvérei szeme láttára megerőszakolták a lányt. Ő bosszút állt, de többet nem lehetett maradása a faluban. Rukminihez, nővéréhez menekült, de ott sem maradhatott, hiszen félt, hogy bajba keveri őket. A falujában azt suttogták az emberek, bandita lett belőle. Mikor hazatért, elfogták, bíróság elé állították, Majadin házának kirablásáért. Hiába volt bizonyítékuk, hogy a faluban sem járt akkor, a rendőrség nem törődött vele. Fogvatartói megerőszakolták, hiszen „csak egy mallah cafka, aki erre való”, megverték A bírónak azonban Phulan tagadta a vádat, s végül néhány nap börtön után hazamehetett. A szörnyűségről, amit a rendőrök elkövettek, nem beszélt, hiszen megfélemlítették: családján állnak bosszút, ha eljár a szája. Hazamehetett, de gyakran jöttek a faluba magasabb kasztbeli, thakur férfiak, sokszor a szülei előtt erőszakoskodtak vele.

Phulant megerősítette a sok szenvedés: nem vetette magát a Jamunába, mint sok más megbecstelenített lány, hanem ellenállt. Már nem félt senkitől, sem Majadintól, sem a falu elöljáróitól. Megfenyegette őket ha még egyszer hozzá érnek, végez velük. Egy éjjel rendőrök törtek a családra, hogy elhurcolják Phulant. Kiderült, hogy valójában banditák, akiket Majadin küldött, hogy végezzenek a lánnyal. 1979-et írtak ekkor, Phulan mindössze 16 éves volt, túl iszonyú kínokon és megaláztatásokon. A thakur származású gonosz Babu Gudjar és a szelíd tekintetű mallah Vikram vezette a bandát. A két férfi gyűlölte egymást. Babu Gudjar többször próbálta megerőszakolni Phulant, de Vikram mindig megmentette. Egy éjszaka a banda mallah tagjai végeztek a thákurokkal, s így Vikram lett a vezetőjük. A környező falvakban ünnepelte a nép, hiszen a mallah banda nem erőszakolt lányokat, s gyakran osztotta szét a rabolt pénzt a szegények között. A férfi kedvesen és türelemmel bánt Phulannal, de ő szeretett volna visszatérni falujába, nagyon hiányzott neki a családja.  A lány először érezte, hogy egy férfi akár jó is lehet, gondoskodó, védelmező. Bár nagyon szerette édesapját, Devidin mindig csak sírt és fohászkodott, sosem merte megmenteni lányát az erőszakoskodóktól. Vikram volt az első Phulan életében, aki meghallgatta őt és kiállt mellette. Bár már volt egy felesége – gyermekként adták össze őket – elvette Phulant. S miután a lány elmesélte első házassága történetét, a banda elment Mahespurba, és bosszút állt Putti Lalon. Miután Phulan megverte a férfit, az út szélén hagyták, s egy papírt akasztottak a nyakába: így jár minden férfi, aki gyermeket vesz feleségül.

Mivel a lány családját folyton zaklatták a rendőrök, Phulan úgy döntött, megleckézteti Majadint, nagybátyjuk fiát is. De bosszút rajta nem állhatott, mivel rokon vérét nem onthatta. Ezért Majadin sógorát fogták el. Ő volt az a rendőr, aki a fogdában a rendőrtársak elé vetette a szegény lányt: „azt tesztek vele, amit akartok, hiszen csak egy mallah cafka, erre született!” Phulan végül lelőtte a férfit. Mivel a banda mindenhol otthagyta a névjegyét, a rendőrök számára sosem maradt titokban, ki követte el a bűntetteket. Phulan ezután dáku, bandita lett, mint férje, Vikram, a dzsungelben élt, mindig úton volt. Soha nem akarta ezt az utat járni. Ha visszatért volna falujába – akár a gyilkosság vagy Putti Lal megverése előtt – megölték volna.

Egy napon csatlakozott bandájukhoz Vikram régi cellatársa, Sri Ram. Vikram bízott benn, a thakur Sri Ram azonban bandavezér szeretett volna lenni, megpróbálta megölni régi barátját. Phulan és Vikram elmenekültek, nehezen találtak orvost, aki ellátná a férfi lőtt sebeit. Hiszen banditák, üldözte őket a rendőrség. Néhány napot északon töltöttek, csak ez a pár nap adatott meg számukra, mikor hétköznapi férj és feleség lehettek. Mikor visszatértek a dzsungelbe, Sri Ram tárgyalni akart velük. Vikram a becsületes megoldás híve volt, úgy döntött, meghallgatja a férfit. Hiába figyelmeztette Phulan, hogy a találkozó csapda. Éjjel Sri Ram megölte Vikramot, Phulant pedig elrabolta, és egy faluba hurcolta. Bekötött szemmel, ruháitól megfosztva kellett elviselnie a megaláztatásokat.  Egy régi ismerős, egy idős elöljáró azonban segített neki megszökni. Sri Ram dühében felgyújtotta a falut, az idős embert pedig élve vetette a lángok közé. Phulan két mallah férfival menekült. Nem akart többé nőként élni, nincs szűksége több védelmezőre. Bosszút esküdött, amiért elvették tőle az egyetlen férfit, akit szeretett. Ekkor kelt szárnyra legendája, a nép Durga harcos istennő hasonmásaként emlegette, aki pénzt rabol a gazdagoktól és a szegényeknek adja. Aki megbüntette azokat, akik az alacsonyabb kasztbeli szegény embereket bántják és megalázzák. A falvakban a kézművesek babákat készítettek, melyek Durgának öltözve ábrázolják a lányt, a nép Dasyu Sundari –nak, szépséges banditának nevezte. Phulan bandát toborzott, de nem volt szűksége olyanokra, akik csak a pénz és a nők miatt álltak banditának. Vörös pántot viselt a fején, Durga haragjának jelképét.

Phulan sem írni, sem olvasni nem tudott, sosem járt iskolába. Mindent, amit megtudott a világról, Vikramnak köszönhette. A férfi sokat olvasott neki. Elmagyarázta, hogy a Nap nem hal meg, amikor este arany ködbe burkolózva lehull a Jamuna partján. Hogy a Föld gömb alakú, országok és városok vannak rajta, s hogy az ő országuk neve India. Phulan szégyellte tudatlanságát. Vikram lőni is megtanította. A lány mindig azt tanulta apjától: kötelessége szó nélkül tűrni az erőszakot, a bántalmazást a gazdagoktól, mert ő csak egy mallah, így rendelte a sors. Vikram arra tanította: minden ember egyenlő, senkinek nincs joga bántani a szegényeket.

Bandájával visszatért Behmaiba, a faluba, ahol fogva tartották. Úgy hírlett, Sri Ram újból ott tanyázik. Phulan bandájával rajta ütött, 22 thakur férfi meghalt az összecsapásban, de a vezér megint kereket oldott. Phulan miatt lemondott Uttar Prades állam vezetője, a rendőrség állandó készültségben volt. A szegény nép azonban szerette az alig 18 éves banditát. Gyakran osztott pénzt, ha valahol a gazdagok elvették a szegények földjét, ott termet, igazságot tett. Ha nőket becstelenítettek meg thakurok, Phulan bosszút állt a nevükben. Azokat a férfiakat, akik lányokat, asszonyokat erőszakoltak, úgy bűntette, hogy megcsonkította a nemi szervüket. A rendőrök besúgóinak gyakran az orrát is levágta. Majadin többé nem bántotta szüleit, sőt, pénzt ajánlott nekik, mert rettegett Phulan dühétől. A rendőrség azonban a nyomában volt, magas vérdíjat tűztek ki a fejére. Bandája néhány tagjával Gugoliban foglyul esett: három napig rejtőzködtek álruhában a faluban, de végül sikerült megszökniük. Már Indira Gandhi, a miniszterelnök is őket kerestette. Sri Ram közben meghalt, saját testvére ölte meg.

Hónapok teltek el a dzsungelben, Phulan a Chambal folyó völgyében bujkált. Sokan próbálták rávenni, adja meg magát. Végül elfogadta a feltételeket, az Uttar Pradessel szomszédos Madhja Prades államban adta meg magát, ahol az utolsó hónapokban bujkált. Megegyezett a közvetítővel: nyolc év börtönt kap, szüleit biztonságba helyezik, embereit sem érheti bántódás. Phulant 48 bűncselekménnyel, 30 rendbeli fosztogatással és emberrablással vádolták. Ünnepélyes keretek között tette le a fegyvert a főminiszter előtt 1983. február 12-én. A falon Mahatma Gandhi, Durga és Vinova Bhave (ő dolgozta ki a dákuk önkéntes megadásának elvét) képe függött, Phulan lényegében előttük tette le a fegyvert. Többé nem viselhette khaki színű rendőregyenruháját – ezt viselték a banditák – és fegyvereit. Gvalijarban kellett letöltenie büntetését.

Phulan nehezen szokta meg az újságírók hadát. Nem értette, hogy lehet joguk fényképeket, filmet készíteni róla a beleegyezése nélkül. Külön kis épületet kapott a börtönön belül, emberek hada jött nap mint nap, hogy pénzért pár percre láthassa a híres Phulan Devit. Még kérők is jelentkeztek, de a lány látni sem akarta őket. Petefészek cisztái miatt megműtötték, s csak később derült ki, eltávolították a méhét, hogy ne lehessen soha gyermeke. Phulan a börtönben több halálos fenyegetést kapott. Később a delhi Tihár börtönbe helyezték. Az igazgatónő úgy döntött, kérelemmel fordul a kormány felé, hiszen Phulant nem állították bíróság elé, és már évek óta fogságban volt. Végül Uttar Prades kormánya visszavonta az ellene felhozott vádakat. 1994. február 24-én Phulan elhagyhatta a börtönt. Még ebben az évben újra férjhez ment egy delhi üzletemberhez, Umed Singhhez, de házasságuk egy évvel később véget ért.

Phulan számára különös volt az új élet: soha nem élt városban. Új-Delhi északi részén telepedett le. Amit az életben megtanult, nem felejtette el a börtönévek alatt: „Ki akarom mondani fennhangon és messzehangzón, hogy bárhonnan származunk, bármilyen legyen a kasztunk, a bőrünk színe, a nemünk, becsületünk mindannyiunknak van. Azt akarom, hogy engem magamat és minden embert megillessen a tisztelet.” A szegényeket segítő Samajwadi párt oldalán 1996-ban részt vett a választásokon és Mirzapur választókerületben győzelmet aratott. Bár 1998-ban elveszítette helyét, 1999-ben újraválasztották.

2001. július 25-én Phulan ebédelni tért haza szegényes otthonába, mikor egy zöld Maruti állt meg a háza előtt. Három álarcot viselő fegyveres férfi ugrott ki az autóból, s még mielőtt Phulan a kapuhoz érhetett volna, eldördült az első lövés. Két golyó a fejét érte, három a testét találta el. A biztonsági őr, aki Phulant védte, visszalőtt, de hamar végeztek vele is. Phulan még a kórházba szállítás előtt elvérzett. Sher Singh Rana, a gyilkosa azt állította, hogy a Behmai mészárlás során meggyilkolt thakurokért állt bosszút.

Phulan életéről számos legenda kering Indiában, sok apró részletet homály fed. A történet legfontosabb üzenete talán, hogy a gyermekházasságok, a kasztrendszer, a gazdagok-szegények közötti ellentét, és a nők helyzete Indiában most, a 21. században is komoly, megoldatlan probléma.

Juditty

Források:

Phulan Devi a banditák királynője (Szerkesztette: Paul Rambali és Marie – Therese Cuny)

http://www.guardian.co.uk/g2/story/0,3604,527406,00.html