2010 nyarán születettek meg az ikreink, első gyerekekként. A teherbeesésről írtam már itt korábban, most elég annyi, hogy elég korán jöttek. Az első két év pokoli nehéz volt, el is határoztam, nekem többet gyerek nem kell, ezt én még egyszer nem bírom végigcsinálni. Telt, múlt az idő, a lányok cseperedtek, okosodtak, bölcsisek lettek, kezdett a nehéz időszak a feledés homályába merülni. Felmerült a gondolat bennünk a férjemmel, hogy mi lenne, ha lenne még egy babánk. Belevágtunk, elég gyorsan össze is jött a baba, de 8. héten elhalt. Nem estem nagyon kétségbe, elég gyakori dolog. Folytattuk. Már a következő hónapban terhes voltam. Minden rendben zajlott, 41 héttel később megszületett a harmadik lányunk. Az ikrek 3,5 évesek voltak, elég jól fogadták a hugit, aki tüneményesen jó baba, evett és aludt, a hangját ritkán lehetett hallani. Nagyon boldogok voltunk a férjemmel.
5 hónapos korában elkezdett apadni a tejem, ő meg elkezdett sztrájkolni, nem értettük, mi lehet a probléma. Elmentem laborra, megnézettem a hormonjaim (pajzsmirigy alulműködés és PCO miatt gyakran kell ellenőrizni őket), hátha rosszul van beállítva a gyógyszer. Minden érték jónak tűnt, 3-4 héttel korábban voltam a nőgyógyásznál is, megállapította, hogy a cisztáim megvannak, de ezt leszámítva minden rendben. Teltek a napok, hetek, Emmus egyre nyűgösebb lett, éhes volt, nem hízott, a tápszert sem fogadta el.
Egyik nap este rosszul éreztem magam, majd megint. Férjem javasolta, hogy vegyünk egy terhességi tesztet. Elmentünk, vettünk, este megcsináltam, negatív. Persze-persze, hülyeség is, hát Emma még csak most volt 5 hós, nincs ciklusom (egy-egy ún. áttöréses vérezgetésem volt csak), ott vannak a cisztáim is. A rosszulléteim fokozódtak, a tejem egyre apadt, négy nappal később ismét vettem egy tesztet, két csík. Sokkot kaptam.
Hogy történt? (Igen, tudjuk, hogy nem a gólya hozza…) Mi lesz most? Erre nem számítottunk, nem vagyunk rá felkészülve. 5 hónapja volt a második császárom, túl nagy a kockázat, meg hát amúgy sem akartunk mi negyedik gyereket. Főleg nem ilyen korán, talán, esetleg, majd 4-5 év múlva, HA….
Jogos kérdés: miért nem védekeztünk? Védekeztünk mi, csak elfogyott a gumi, és hát egy esetből, csak nem lesz gyerek, az orvosok szerint az is csoda, hogy három van. Mások ilyen hormonbetegségekkel évekig járnak lombikra.
Miért nem vetetjük el? Keresztényként nálam nem fér bele. Mindenkinek a lelkiismeretére bízom a dolgot, nem szólok bele senki életébe, de nálam egyszerűen nem jöhet szóba. Az életet Isten adja, Ő is veheti el.
Szóval így állunk. Van két négyéves lányom, egy 6,5 hós lányom, és kb. 11 hetes terhes vagyok. 7 hónap múlva lesz négy 5 év alatti gyerekem. Tele vagyok kérdésekkel és félelemmel.
Jó pillanataimban már kezdek barátkozni a gondolattal, néha örülök is neki (értsétek jól, kérlek), ahol 3 elfér, elfér a 4. is.
A helyzet adott, meg kell próbálni kihozni belőle a legjobbat
Akinek esetleg van tapasztalata ilyen kis korkülönbségű gyerekekkel, szívesen veszek minden tanácsot.
Abbey
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
