Nagy visszhangot keltett nemrég megjelent cikkünk, melyben Rita a szoptatni nem tudó anyukákat próbálta vigasztalni humorral fűszerezett írásával.
Rengeteg levelet kaptunk, melyben sokan nemtetszésüket fejezték ki, néhányuknál pedig úgy tűnik, nem ment át az irónia, és magukra vették az írást. Az alábbiakban Sz.N. reakciója olvasható, melyben a szoptatáspártiak védelmére kel.
Amikor a bonbonos sztorit olvastam itt, a Bezzeganyán („reggelire kicsomagoltam magamnak a születésnapomra ajándékba kapott konyakos meggy bonbon dobozát, majd az egyik bonbont is, és pillanatokkal később a számban éreztem, ahogy szétárad a finom likőr”), akkor rájöttem, hogy én is írok egy listát, hogy miért jobb, ha szoptatunk. Megváltoztattam az eredeti cikket. (Megjegyzés: sajnálom, ha valakinek lelkiismeret furdalása van csak azért mert tápszerrel táplálja a babáját. Kedves drága tápszerező Anyuka, NE LEGYEN LELKIISMERET FURDALÁSOD.
Könyörögve kérlek, ha rosszalló pillantásokat kapsz a játszótéren, vagy a szomszédoktól, vagy az öreg néniktől, rokonoktól, ne hozd ezt összefüggésbe azokkal az ÖNKÉNTES civilekkel, akik ingyen, jó szándékkal, szívvel-lélekkel SEGÍTENEK NEKED, AKKOR IS, ha tápszerrel táplálsz. Ők szeretettel fognak nagyon gyakorlatias tanácsot adni, hogy HOGYAN TÁPLÁLD a gyermekedet tápszerrel (ha nem hiszed, próbáld ki). Kedves, drága Anyukák! Légyszi linkeljetek már be olyan média-megjelenést (nem kommentet), ahol a szoptatásról úgy adnak hiteles infót, hogy lelkiismeret-furdalást keltenek bennetek!
Egyébként négy gyermekem van, sosem ítéltem el a nem szoptató anyukákat. Szoptatás nélkül számomra a család életet lehetetlenség lett volna megszervezni, ezért a szoptatás nálam a nyugodt légkörrel, mozgásszabadsággal, stresszmentes táplálással egyenlő – persze az elején voltak gondok, segítséggel megoldódtak. Tíz éve szoptatok, de nem fanatizmusból (az mi is lenne?), hanem kényelemből és egyéb megfontolásokból.
Akkor lássuk: miért jobb, ha szoptatsz, és helyette nem tápszert adsz?
1.) Reggelizhetek konyakos meggy bonbont is akár (mondjuk nem a legkiválóbb reggeli), és max 1-2 kávét ihatok egy nap, ezért jól alszom, és ki tudom magam pihenni. A babfőzelékből tényleg kevesebbet eszem, mellé viszont könnyebb zöldségeket fogyasztok a rengeteg füstölt csülök mellé, ezért könnyebb a gyomrom. Ha tápszert kap a baba, akkor mindig egyforma (kétes) minőségű élelemhez jut, amire sajnos, nincs befolyással az, hogy te mit ettél-ittál. Ha anyatejet kap a baba, akkor mindig olyan minőségű ennivalóhoz jut, amire neki szüksége van, ez különösen előnyös egy jó kis családi hányós-fosós influenza esetében, mert ekkor az anyatejjel szívja magába a gyerek az ellenanyagot. Ha anyatejet kap, az anyatejen keresztül megismeri a kedvenc ételeid ízeit, ismerős lesz neki, ha majd kóstolja.
2.) Szoptatási problémák esetén bizony előfordulhat fájdalom, de ez megoldható – milyen jó érzés, ha sikerül a problémát megoldani! Persze érzed azt a kellemes megkönnyebbülés-érzést is, amikor a gyerek kiüríti a mellet, de mivel NEM LÁTOD, ahogyan fogy cicidből a tej, megtanulsz ráhagyatkozni a természetes folyamatokra.
3.) A helyes szopizási technika miatti aggodalmas napok hamar elrepülnek, nevetve gondolsz majd rá vissza, amikor már minden flottul megy – addig is kitartás! Ellenben nincs cumifertőtlenítés, vízforralás és egyéb más konyhai teendő.
4.) Egy pillanatig sem kell aggódnod amiatt, hogy netán cicizavaros lesz a gyerek, ha jól összeszoktok a babával, és hiteles infókat kapsz.
5.) Stresszesebb pillanatokban nehezen indul be tejleadó reflex, ezért megtanulsz tudatosan lazítani, relaxálni, elengedni a gondjaidat, az önmagadba fordulás helyett kifelé, másra (leginkábba a babára) figyelni. Ez a technika az egész életed során nagy segítségedre lesz. Átélted már, hogy depressziós állapotban a másikra való teljes odafigyelés egy pillanat alatt elfújja a depressziót? Ha még nem volt ilyen élményed, át fogod élni szoptatáskor. Jutalmad: egy nagy adag oxitocin, ami végleg megnyugtat. Néhány hét múlva egy hullámhosszon leszel a babával, hiszen a problémák folyamatos intenzív interakcióra kényszerítenek titeket.
6.) Vajon a szexuális életetekre milyen hatással van az, hogy apa állandóan fedetlen mellel lát? Talán kérdezd meg erről apát, remélem, még beszélő viszonyban vagytok. És hogy erről a jelenségről miként vélekednek a nagyobb gyerekeid? A gyerekeknek ez a látvány olyan természetes lesz, mint a levegővétel, ne aggódj!
7.) A borogatásos időszak hamar elmúlik, ne rettenj vissza, nyerd meg a csatát. Nagyon nehéz, végtelennek tűnő időszaknak tűnik ez a néhány problémás hét, mert túlcivizáltak vagyunk, és nem erre készítenek fel a habos-babos reklámok.
8.) A mellbimbód alakja, mérete, ki-vagy befordulása miatt ne parázz. Terhesség alatt konzultálj szakemberrel. Ezek a problémák kellő odafigyeléssel megoldhatóak.
9.) Ha éjjel arra ébredsz arra, hogy nyakig elöntött a tej, mert a babád pont ezt az alkalmat jelölte ki az egész éjszakát-átalvás tesztelésére, ha pici a baba, szoptasd meg félálmában. A kulcs itt is a türelem - a gyereknevelés így is úgyis életre szóló türelmet igényel, nem árt edződni – szóval légy türelmes, ha a baba kezdi átaludni az éjszakát, a cicid hamarosan alkalmazkodni fog, és nem fog elönteni a tej éjjel. Nem mellesleg: nem kell kisebb vagyonokat költened melltartóbetétre, mert már mosható betét is kapható, és a drága szoptatós melltartót is megspórolhatod a sima melltartó pántjának ügyes megvarrásával.
10.) Többnyire nem kell a maradékot kifejned a cicidből, ne aggódj! Ha olykor szaporítanod kell a tejet, összességében sokkal egyszerűbb és kényelmesebb tevékenység, mint a 24 órás tápszerkészítés az összes tárgy fertőtlenítésével, és pakolászásával együtt. Ne felejtsd! Szoptatni lehet fekve, szunyókálva, könyvet olvasva, nagytesóval társasozva. Tápszerkészítés közben ezeket a dolgokat nem teheted meg.
11.) Sok-sok könyvet kell olvasnod, esetleg szoptatási tanácsadóhoz kell fordulnod? Hurrá! Kinyílik előtted egy új világ, toleránsabb leszel, új dolgokat tanulsz, ezek a könyvek nem kizárólag a szoptatási technikákról szólnak, hanem komplex infókat adnak. Szoptatással táplálni tényleg a világ legegyszerűbb dolga, nemcsak annak mondják – hihetetlen, de igaz, még a mi esetünkben is, bármennyire is túlcivilizáltak vagyunk.
12.) Sosem tudod, mennyit evett a gyerek – DE JÓ! Megtanulsz bízni a gyerekedben, máris elkezdődhet az önállósodása. Nincs számszerű kontrollod az evés mennyiségéről, ezért rájössz, ez egy álprobléma (mármint, hogy konkrétan hány grammot szopik a baba). Mindenki tudja, hogy kis hazánk mérés-őrülete annyira felesleges, hogy más országokban ilyet nem is kérnek az anyukáktól. Leméred hetente egyszer a babát, és kész.
13.) Nem kötelező minimum 20 percig etetni egy ciciből, ezt ki mondta? Ha 20 perc, 20 perc, ha kevesebb, az is jó, ha több, az is jó. Összebújtok és kész. Pihenj, lazíts – hagyd a takarítást másra! Réges-rég volt már, hogy naphosszat pihenhettél anélkül, hogy lustának néztek volna. Használd ki! Szoptatás = pihenés, pihenés, pihenés.
14.) Esetleg anyósod fontoskodva és aggodalmas fejjel megkérdezi: „És mondd csak, van elég tejed?” Kényelmetlen a kérdés? Ha igen, akkor itt az alkalom, hogy megtanuld a kifinomult kommunikációs technikákat, hogy ezt a helyzetet megoldd. Választanod kell, mi a jobb: ügyes hárítás, vagy nyílt (de kedves) konfrontáció. Ha nem kényelmetlen a kérdés, akkor beszélj őszintén az örömödről, vagy a problémáidról – hiszen az anyósod is anya-társ, még akkor is, ha esetleg konfliktusos a kapcsolatotok. Anyósod sok-sok évig a gyermeked nagymamája lesz, nem kerülheted el a gyermek nevelés kérdéseiben a konfliktusokat, ez a szoptatós-dolog csak a lightos kezdet. Lesz még nehezebb kérdés is.
15.) Apósod is láthatja enni a gyereket (ha akarja), erre tökéletes lehetőséget ad a diszkrét szoptatás. Sőt, etetheti is, ha már anyatejen kívül mást is kaphat a baba – egyébként nem hiszem, hogy a nagypapa égne a vágytól, hogy cumiztassa a babát. Gondolod, hogy az apósod leghőbb vágya, hogy megfigyelje, hogyan cuppantgatja a cumisüveget az unokája? A nagypapa ég a vágytól, hogy rákacagjon a baba, a nagypapa imádja dajkálni – de cumizatni? Kevés ilyen nagypapát tudok elképzelni.
16.) Valóban bárhol és bármikor megszoptathatod babádat, mert senki nem fog felháborodni, vagy döbbenten mutogatni rád, mert TE diszkréten fogsz szoptatni, és nem fogod szoptatás előtt / közben / után a cicidet fedetlenül lóbálni. Ha diszkréten szoptatsz, többnyire nem is veszik észre – tényleg! Ez ügyben nem kell se a mosdóba, se baba-mama szobába félrevonulnod, tiétek az egész világ. (SAJÁT TAPASZTALAT). A médiában elő-előkerül olyan hír, hogy megszólták a szoptató anyukát – ne gondold, hogy ez gyakori. Ha valakinek esetleg nem tetszik, akkor sem fog sem felháborodni, sem „döbbenten mutogatni rád”, esetleg a hátad mögött megszól (de ugye nem gondolod, hogy az életed során soha még senki nem szólt meg a hátad mögött?) – ne törődj vele! Ha attól a nagyon ritka helyzettől félsz, hogy a diszkrét szoptatás miatt megszólnak, ne az elbátortalanodást válaszd, hanem a felkészülést! Készülj fel, játszd el magadban, esetleg a barátnőddel, vagy a pároddal a kényelmetlen szitut. Nem ez lesz az utolsó eset, hogy NYÍLTAN, ŐSZINTÉN ki kell állnod a gyermeked érdekeiért – nem árt elkezdeni.
17.) A délutáni, kora esti nyűgösködés idején nem esel majd kétségbe, hogy „jesszusom, lehet, hogy elfogyott a tejem?”, mert TE TUDOD, hogy a tej nem fogy el ripsz-ropsz délelőttről délutánra, mert jól informált vagy. Eszedbe fog jutni, a megfelelő megoldás, még akkor is, ha 2-3 nagyobb tesó is van a családban.
18.) Éjjel is normális adagokat eszik a szoptatott gyerek. A szoptatási szakértők és könyvek semmit nem hoznak fel „cinkos mosollyal”. Tényleg a legjobb érv az, mely szerint „Éjjel sem kell ám kikelni az ágyból! Míg a baba szopik, Ön alhat tovább!” Aha… Anya bealszik, ahogy mellre kerül a gyerek, a baba meg bealszik 20 másodperccel később, persze a cicire csatlakozva. Egy kényelmes párnával megoldhatók az ilyen helyzetek. Nem minden éjszaka ilyen.
Szerencsére nem kell, és soha nem is kellett vasvillával a bokorban megbújó, önjelölt LLL tanácsadóktól rettegnie a tápszeres babák anyukájának sem, és másoknak sem, mert ilyen LLL tanácsadók sosem léteztek. Az LLL tanácsadók nem önjelöltek, és nincs vasvillájuk, bokorba meg minek bújnának?
Ha nem hiszed, hívj fel egy tanácsadót, és tedd fel neki a kérdést: tápszeres anyuka vagyok, tud valamit javasolni, a tápszeres etetéssel kapcsolatban? Nem árulom el, hogy mit fog mondani, de nagyon-nagyon meg fogsz lepődni. Fontos, nagyon fontos infókat fogsz kapni, olyanokat, amiről még lehet, hogy nem is hallottál.
Kérlek kedves tápszeres Anyuka, ne bántsd azokat, akik ingyen, önkéntes civil munkával, sok-sok tanulással (!!!) a hátuk mögött segítenek – és csak azoknak segítenek, akik ezt KÉRIK tőlük! Aki nem kéri, az semmilyen tanácsot nem kap (mert nem ugranak elő a tanácsadók a bokorból, mint már mondtam).
Kedves tápszeres Anyuka, ezt a szót, hogy „szoptatás-náci” ezt ti gyakran használjátok? Lehet hogy én is ilyen szörny vagyok a szemetekben, mert 10 éve szoptatok (nem lógnak az egyébként nagyon kis méretű cicijeim, ne képzelj el rögtön fejős tehénnek, 168 cm / 57 kg), és szívesen megosztom másokkal ezt az örömet (de csak ha kérdezik, egyébként nálunk már rég nem téma, hogy anya szoptat, mert észre sem veszi senki, olyan természetes).
Mellesleg szerintem „szoptatás-nácik” nem léteznek, legfeljebb „szoptató nácik” létezhettek a hitleri Németországban, vagy esetleg manapság is, de akkor inkább „szoptató neonáciknak” nevezném őket. De gondolom, mindenki tisztában van vele, hogy ez már nem ennek a posztnak a témája. Szóval mivel nem léteznek „szoptatás-nácik” (sokszor leírom, hátha megértem, mit is jelent) ezért nyilvánvaló, hogy jobb belátásra sem fognak térni ezek a nem létező lények.
Kedves Tápszeres Anyuka, gondolod, hogy csak a tápszer miatt fordulhat elő, hogy a gyermekedet látva fennakadnak a szemek, összeszaladnak a szemöldökök, ráncba borulnak a homlokok? Szokj hozzá ehhez a helyzethez! Tanuld meg kezelni, tanulj meg együtt élni vele, tanuld meg megszokni! Bizony a szoptatós anyukák is átélik ám, hogy megszólják őket, rosszallóan néznek rájuk, akár a szoptatás miatt, akár más miatt, tehát ebben a témában egy hajóban evezünk. Nekik is meg kell birkózniuk ezzel a feladattal. Minimum annyit tegyünk, hogy ne szóljunk meg más anyukákat.
Mi lesz veled később, amikor majd földhöz vágja magát a gyerek a boltban, amikor majd egy óvatlan pillanatban ledobja a boltban a polcról az uborkás üveget, amikor majd üvöltve száll be az autóba, vagy cirkuszol egy meghitt(nek tervezett) családi összejövetelen, esetleg megveri a másik gyereket, amikor majd kijelenti (a nagymama előtt), hogy utálja a nagymamát, elárulja, egy idegennek, hogy anya a múltkor földhöz vágta a tányérokat, amikor nem akar verset mondani az óvodában, később, majd, ha tanulási nehézségei lesznek, ha zavaros társaságba kerül, vagy feltűnően öltözködik, vagy csak neki nem lesz nyelvvizsgája az osztályban, esetleg nem veszik fel egyetemre / főiskolára, vagy ha zseni lesz, neki 4 nyelvvizsgája lesz, de nem lesznek barátai, túl korán / túl későn nősül, nagyon gazdag lesz vagy csóró lesz, sok gyereke lesz / 1 gyereke lesz, / nem lesz gyereke…
Szerinted ezekben a helyzetekben majd nem fognak mások ráncba borult homlokkal tekinteni a gyerekre és a szüleire???
Mindig lesz olyan ember, akinek nem tetszik, hogy te hogyan neveled a gyermekedet (gondolj a mesére a fiúval, az apával és a szamárral). A tápszer miatti megítélést azért olyan nehéz megemészteni, mert most először adódik olyan helyzet az életedben, hogy az anyai hozzáállásodat megítélik mások, ráadásul belső bizonytalanság is gyötör.
Készülj fel, mert nagyon sokszor fognak nyíltan vagy a hátad mögött megítélni, még akkor is, amikor már felnőtt lesz a gyermeked. Meg fogsz edződni, és nem fog furdalni a lelkiismeret.
És ha senki mást nem érdekel – mert miért is érdekelné másokat, ebben igazuk van, – te akkor is mindig emlékezni fogsz arra a nyugalomra, pihenésre és szabadságra, amit a szoptatás adott nektek.
Fontos tudni: az első anyák napi ünnepségen, vagy amikor az első csókját meséli, egyetemi felvételin, vagy az első állásinterjún, illetve az anyakönyvvezető előtt senkit sem fog érdekelni, hogy mit evett élete első fél évében, de neked eszedbe fog jutni, a régi-régi kisbabád, aki ilyen szép nagyra nőtt, és már nem is a tiéd, de valaha folyton a ciciden lógott –, és ezt az időszakot soha-soha nem fogod elfelejteni..
Ezek maradtak ki a múltkori listádból.
Sz.N.
