Három fiam van, már az elsőnél is gondolkodtam a mosható pelenkázásról, de kiszámoltam, hogy méretenként mennyi kell és mennyibe kerül, és inkább lemondtam róla. Mi van, ha nem jön be? Ráadásul anyu is elmondta, hogy a pelusokat ki kell dörzsölni, kifőzni, szárítani a pici lakásban télen, nagyon nagy macera. Maradt az eldobandó pelenka, árakat figyelve, cipelve haza nagy pakkokban a szemetet.

Második gyerekkel körülnéztem, hogy meg is tudnám varrni a pelusokat, igen ám, de ehhez speciális anyag, fonal kell, ráadásul varrni igaz, hogy szeretek, de nem olyan precízen, szépen, ahogy kellene, maradt az eldobandó pelenka, immár két gyerekre. 21 hónap van köztük, nem kezdtem el a nagyot bilire szoktatni, hiszen milyen nagy trauma már, hogy kapott egy kistestvért és még a bili is? (persze könyvekből vettem az ötletet, és ma már bánom, hogy nem próbálkoztunk vele hamarabb). Tehát volt két pelenkásom és vettük a pelusokat, nagy tételben. Volt, hogy egy bevásárlókocsi félig tele volt.

Miután a második is szobatiszta lett (két és félévesen), iszonyú, mekkora mennyiséggel csökkent a szemét. (A változás korábban nem tűnt fel, addig a férjem vitte le naponta a szemetet, utána én).

Harmadik gyereknél nem sokat tépelődtem, tanácsot kértem, különböző fórumokon, mit hogyan, milyet? A tanácsok alapján vettem többfélét, de végül az egyméretes pelenkák mellett döntöttem. (ma már több helyről lehet rendelni, akár az eBay-ről is megéri).

A többi pelenkát eladtam, így kb. 30-40 ezer forintba került a készlet. Plusz vettem egy kisméretű szemetest, hogy legyen hely tárolni a pelenkákat, és két csomag papírbetétet.

Elsősorban nekem a hagyományos (nem bambuszos, nem bébiplüss) tépőzáras pelenkák váltak be. A patentosokat igaz, nehezebb kinyitni (gyerek leszedi magáról), és a tépőzárakat mosás előtt vissza kell hajtani, viszont sokkal pontosabban lehet a gyerekre igazítani.

Az első időben, míg napi hat pelenka kellett, papírbetétet (vékony papír, ami átengedi a nedvességet, vissza nem) is használtunk, amit a kakival együtt ment a vécébe.

Apropó, első idők. Legelső próbálkozásnál itt volt a sógornőm, végigasszisztálta, mit szenvedek össze melyik pelus legyen a gyereken a sok fajta közül. Ekkor maradt végülis egy, ami nagyon nagy bugyrot képzett a gyereken. Nem szólt semmit, láttam, nem tetszett neki, mert persze volt itthon a másik fajta pelusból is. Nem én készültem vele, kaptuk, és amilyen makacs vagyok, el is adtam. Na, ne már, én moshatózok!

Anyu is csak csóválta a fejét, mikor elmondtam a szándékomat, de nem szólt bele. Ezek a pelenkák már nem azok, mint amikbe az én hátsómat csomagolta. Először is: nem kell súrolni, elég kiöblíteni és epeszappannal átdörzsölni, félrerakni. Ha eljön a mosás ideje, bedobni a többi ruha közé + mosószóda + ecet + pár csepp teafaolaj (fertőtlenít). Negyven fokon kimosni, lehetőleg napon megszárítani, így kijönnek a foltok. Ennyi a kezelése. Nekem sokkal könnyebb, mint állandóan figyelni, hol olcsóbb a pelenka, elmenni, megvenni, tárolni. Arról ne is beszéljünk, hogy mikor a középső volt négynapos elmentünk együtt (apa, anya, két gyerek) a városba pelenkát venni, mert ugyan elküldtem apukát egyes méretűért a hipermarketbe, de nem volt nekik. Nekem meg az kellett, tehát elmentem én is, nem hittem el, hogy nincs. A gyereknek szerencsére tetszett a kirándulás egy szál bodyban, nagyon jó idő volt, nekem meg emlék marad biztosan.

Legkisebb fiam kétéves lesz, múlt héten adtam el az utolsó darab mosható pelenkát. Kb. másfél évig használta, utána nagyon gyorsan leszokott róla, és a biliről is egy szörnyű baleset folytán. (Valakinek nagyon útban volt, belerúgott és széttört). Több bilit meg nem veszek.

Csak még egy utolsó megjegyzést: kisvárosban lakunk, az én gyerekemen láttak a védőnők először mosható pelenkát. Az egyik különösen megnézte, mert a rádióban már hallott róla, de még nem látott ilyet. (Bár szerintem ő elég textilpelusos gyereket látott a védőnőként eltöltött negyven éve alatt.)

Rokonokat, kisgyerekes ismerősöket nem érdekelte a dolog, bár szívesen beszéltem/beszélek róla, mert jó dolog. Egyrészt a szemét miatt, másrészt az ára miatt és nem utolsó sorban a gyerek miatt.

Annak ellenére – vagy épp azért – mert nem használtam semmilyen popsikrémet a kicsinél (ne tömődjenek el a pelenka pórusai), nem volt a gyerek bőre soha piros vagy sebes, még fogzásnál sem.

A másfél év alatt kb. 3 csomag popsitörlőt használtam el, bár az egyik csomag nagy részét a gyerekem takarítás céljára használta fel.

Kb. ugyanennyi eldobható pelenkát vettem. Eleinte utazáshoz is moshatót vittem, de a nyaralásnál kimondottan lusta voltam mosni, így ott fogyott el, illetve, ha elmentünk valahova, akkor használtuk.

A döntésem nagyon jónak bizonyult és javaslom mindenkinek, hogy próbálja ki.

gáborildikója