A jövő szeptemberben életbe lépő új közoktatási törvény szerint a tankötelezettség felső korhatárát a jelenlegi (1998/99-as tanév óta kötelező) tizennyolcról tizenöt évre csökkentenék. Azelőtt évtizedekig 16 évnél húzták meg ezt a vonalat. A jövőben a tervek szerint a 15. évüket betöltő fiatalok választhatnak majd, hogy folytatják-e a tanulmányaikat vagy munkába állnak. Érvek és ellenérvek záporoznak.
„Meglepő, érthetetlen és értelmezhetetlen” – mondta az info rádióban Vekerdy Tamás gyermekpszichológus. Szerinte a korhatárt mindenhol emelik, és nem csökkentik (habár ez az álltása vitatható)
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is bírálja a tervet. Véleményük szerint akár több százezer fiatal lép majd úgy ki az iskolarendszerből, hogy nem rendelkezik semmilyen szakképzettséggel, így esélye sem lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon (Azonban ide kívánkozik ellenérvként, hogy a jelenlegi rendszer sem követeli meg, hogy a tanuló bármilyen szakképesítést szerezzen). A PSZ szerint a terv továbbá azzal a veszéllyel fenyeget, hogy iskolákat, kollégiumokat kell bezárni, és a tanárok elbocsátására is számítani lehet.
Felvetődik problémaként, hogy a mai iskolarendszer nem is megfelelő a tervhez, hiszen az a gyerek, aki ma hatévesen tanulni kezd, a nyolc általános elvégzésekor csupán tizennégy éves lesz. Ezzel kapcsolatban Pokorni Zoltán szerint mérlegelendő egy kilencosztályos alapiskola bevezetése, egy 4+5 osztályos iskolaszerkezet, a jelenlegi helyett, valamint a teljes szakképzési rendszer német mintájú átalakítása.
Mellette szól, hogy Magyarországon kiemelkedően magas az életkori határ a tankötelezettséggel kapcsolatosan. A tizennyolc éves korig tartó tankötelezettség ritka.
A gyerekszemle által idézett adatok alapján, a 2009-es PISA-felmérésben legjobban szereplő országokban a tankötelezettség általában 15 éves korig tart. A tankötelezettség extrém magasságától ráadásul a hazai eredmények semmit sem javultak.
A terv melletti érv, hogy akik az általános iskolát is nehézkesen végzik el, azoknak – valamint osztálytársaiknak és tanáraiknak – komoly teher a nagykorúságig szenvedni az iskola falai között, a többi diák pedig így is-úgy is kijárja a választott iskolát.
Továbbá a terv mellett szóló érv, hogy ma is ülhet valaki bármiféle szakképzés nélkül 18 éves koráig a padban, akit elsőben befújt oda a szél, de hogy van-e értelme…
Ti mit gondoltok? Legyen 15 év a korhatár, vagy maradjon 18, esetleg más lenne az ideális megoldás?
Center
(A témában Vakmacska is kifejti véleményét a következő posztban.)
