Hogy fogjam meg? Tudod, én nem boldog vagyok. A boldog, az csak olyan izé. Valami szürreális akármi, amit nem tudsz megfogni. Hogy lehetnék boldog, gondolod te, ha egyszer annyi minden történt velem? Ami rossz, szörnyű, rettenetes? Igazad van, nem vagyok boldog. Én csak vagyok. Vagyok, és jó. Jó nekem.
Először is, süt a Nap. Képzeld el, amikor reggel kilépsz az ajtón, elindulsz dolgozni, és fázol. Fázol, mint az állat, mert hideg van, a szél fúj, a hó kavarog, a lábad pocsolyában. És majdnem sírsz, csak mert olyan az idő. És ekkor kisüt a Nap. Kisüt, és meleget ad, ragyogó ujjaival végigsimítja az arcodat, csak egy pillanatra, és belopakodik a szívedbe – ha hagyod. Mert ha hagyod, akkor hiába van a lábad pocsolyában, hiába süvít a szél és kavarog a hó: akkor tudod, hogy lesz nyár. Lesz, csak ki kell várni. Jön az az idő még, nem is olyan soká, amikor a meztelen lábujjad a tenger homokjában ölelkőzik. Vagy a rét füvében. Vagy a hintával lendülve a nyári szélben. Tudod, az időjárással nem lehet mit kezdeni. A télben hó van, a hóban szánkó, ha nincs hó, akkor bent meleg van, világos, sütiillat, fenyőzöld szikrák.
Bizony: bent – amikor kell – meleg van. Van négy fal, tető, fűtőtest. Van hol laknom! Van, ahová hazajövök és várnak, ahol az ágyban, puha paplanba burkolózva olyan könyvet olvasok, amilyet szeretnék, ahol játszanak velem, ahol vacsorát kapok, vagy főzhetek, ha úgy esik, ahol tiszta ruhák sorakoznak a szekrényben, mert van mosógépem, és szárítókötelem, és teát iszom, vagy forralt bort, ha nagyon hideg van, itt játszanak a gyerekeim, itt látogatnak meg a barátaim, és jól érzik magukat velem – egyszer néhányuknak almás-sajtos pirítóst sütöttem, és ez sem rontotta el a barátságot, itt lehet tárcsán sütni, és beszélgetni, nyáron meggyet szedni, a környéken bringázni, télen a hóba hanyatt esni, hóangyalt csinálni, szánkóról leborítósat játszani, fára mászni, a közeli kiserdőben ugratni, szánkóval, bringával, a szomszéd cukrászdában finom sütit enni, az összes szomszéd összes kutyáját megsimogatni, kiskertet csinálni, diólevelet szárítani a teraszon...
...aztán: van, aki szeret. Igazán szeret, nem csak úgy, annyira, hogy érzem, akkor is, a szeretetét, amikor épp nem vagyunk jóban, annyira, hogy az összes életemet a kezébe tenném, tehetném, teszem is: mert én is szeretem őt. Lehet vele beszélgetni, szeretkezni, bringázni, játszani, és veszekedni is lehet vele, mert tudom, hogy akkor is minden a helyén marad, és lehet őt tisztelni, és lehet rá felnézni, és lehet nagyon, nagyon sokat segíteni neki, hogy elérje, amit akar, értünk, mert ő meg nekem segít, ugyanebben.
...És vannak ők. A gyerekek: szemtelenek, elevenek, rosszrendetlen banditák, egészségesek, okosak, tökéletesek, tökéletlenek, vigasztalósak, szájalósak, egymásszeretősek, minketszeretősek, megmérgesedősek, kibékülősek, játszósak, vagányak, szelídek, csendesek – na, jó, ez azért ritka...
Van munkám. Van hová elmenni, ha itthon sok, és van honnan hazajönni, ha ott sok. Kapok fizetést, megbecsülnek.
Szerencsés helyen lakom: az idő jó, árvizek nincsenek, hurrikán elkerül, meteorit nem zuhan le, földönkívüliek nem esznek meg.
Szerencsés időben: tanulhattam, dolgozhatok, ember vagyok, nem „csak” nő, nincs háború, éhínség.
Tudod, én megúsztam a rákot. Megúsztam még egy-két húzós dolgot, van anyám, aki szeret, volt apám, aki szeretett, voltak nagyszüleim – vannak emlékeim.
Barátaim vannak. Tökéletlenek, mint én, de számíthatok rájuk, s nem kell kevésnek éreznem magam mellettük: szeretnek, ha tökéletlen is vagyok, engednek hibázni néha, és tudják, hogy ők is hibázhatnak.
Tudod, én szeretem magamat. Magamat, a körülöttem lévő világot, az engem körülvevő embereket.
Én nem vagyok boldog. Én nem boldog vagyok, csak vagyok. Az élet szép.
...számolj meg tíz jó dolgot az életedben. Számolj meg tíz jó dolgot a mai napodban. Hidd el nekem, az élet szebb lesz, ha szebbnek látod. És minél szebb lesz, annál könnyebb lesz még szebbnek látni.
...néha elég egy csepp meggylikőr. Egy kósza napsugár, egy távolból feléd visszahangzó kacagás, egy mosolyogva közeledő idegen. Nézz szét, találd meg a szépet. Komolyan mondom, könnyebb lesz élni. Nem az élet lesz könnyebb, csak a megélés.
Banyavári
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
