2013. január elsejétől egy új adókedvezmény is segíti a munka világába visszatérő anyák foglalkoztatását. A kormány munkahelyvédelmi akciótervének köszönhetően a szociális hozzájárulási adóból az anyasági ellátások folyósítását követően, vagy bizonyos esetekben a folyósítás alatt is érvényesíthetnek a foglalkoztatók adókedvezményt  az őket a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból, tudtuk meg Ágoston Katalintól, a Deloitte adóosztályának szenior menedzserétől. A kedvezmény jóval általánosabb, mint a korábbi START kártyák által igénybe vehető kedvezmény, hosszabb ideig is érvényes, igaz, ezért „cserébe” csak a bruttó bér első 100 ezer forintjáig jár kedvezmény a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulás („szocho”) összegéből.

A gyes, gyed, gyet folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig van lehetőség az adókedvezmény érvényesítésére. Az adókedvezmény mértéke a foglalkoztatás első 2 évében 27%, a harmadik évében pedig 14.5%, amelyet maximum 100.000 Ft munkabérig lehet érvényesíteni. A gyes és a gyet folyósítása alatt is lehetőség van az adókedvezmény igénybevételére, amennyiben a foglalkoztató az anyával adókötelezettséget eredményező munkaviszonyt létesít.

Nem zárja ki az adókedvezmény igénybevételét, ha a foglalkoztatás megkezdésére már 2013. január 1. előtt sor került (ez az egyik nagy különbség a korábbi START BÓNUSZ kedvezménnyel összehasonlítva, amely a „régi” munkáltatónak nem nyújtott kedvezményt, ha visszavette szülési szabadság után a dolgozót). Minden esetben szükség van viszont az adókedvezmény igénybevételéhez arra, hogy a munkáltató az anyasági ellátásban részesülő kérelmére az ellátást folyósító szerv (gyes, gyet esetében ez a MÁK) által kiállított, a feltételek fennállását igazoló igazolással rendelkezzen. Fontos, hogy a szociális hozzájárulási adókedvezmény mellett egy ilyen foglalkoztatás esetén a munkáltató a 1.5%-os szakképzési hozzájárulási kötelezettség alól is mentesül, melyet szintén havi max. 100.000 Ft munkabérig lehet érvényesíteni, tette hozzá a Deloitte szakértője. Hasonló kedvezményt lehet érvényesíteni tartós munkanélküliség után munkába állók, 55 éven felettiek és 25 éven aluliak esetében is, a NAV ezzel kapcsolatos tájékoztatóját itt lehet teljes egészében elolvasni.

A START BÓNUSZ kártyához kapcsolódó szocho-kedvezmény felső korlátja egy kicsit magasabb (a bruttó bér, de maximum a minimálbér másfélszerese), viszont csak egy évig érvényes, utoljára 2013. december 31-ig lehet igénybe venni. Kérdés, hogy a munkáltatóknak a rövidebb ideig tartó, magasabb kedvezmény, vagy az elnyújtott, kisebb összegű lesz vonzóbb. Párhuzamosan ugyanis nem lehet igénybe venni a két szocho-kedvezményt: valaki vagy START-kártyával alkalmaz kismamát, amely kártya 2012 végéig volt kiváltható, vagy az új kedvezménnyel él. A mostani START-kártyások a kártya és az ahhoz kapcsolódó adókedvezmény lejárta után az épp aktuális feltételek mellett a 45 hónap „maradékára” igénybe vehetik az általános kedvezményt is.

A várható hatásról, illetve a munkaerőpiaci szakértői véleményről találtam egy érdekes írást a HR Portál egyik blogján. Idézném a lényegét: „Jó irány a közelmúltban meghirdetett program a GYES-ről visszatérő kismamák munkáltatásának támogatására. De ha megkaparja az ember a felületet, látszik, hogy mindössze 100 ezer forintos havi bruttó fizetésig jár a kedvezmény. Ez gyakorlatilag a minimálbér, tehát csak a munkaerőpiac alját célozza.

A hazai munkavállalók túlnyomó többségét, bármily meglepő, nem a nagyvállalatok alkalmazzák, hanem kis- és középvállalkozások. Számukra, hogy valóban vonzó és cselekvésre ösztönző legyen a részmunkaidős foglalkoztatás számottevő arányú bevezetése, egyrészt érdemleges mértékűnek kell lennie a kedvezménynek (néhány százalék nem elég), a magasabb fizetési kategóriákban is, de minimum a nemzetgazdasági átlagbér mértékéig kellene, hogy járjon, kiszámítása pedig egyszerű kell, hogy legyen.”

Hát igen. Bár kétségkívül a szakképzettség nélküliek körében a legmagasabb a munkanélküliség, ők találnak gyes után a legnehezebben munkát, és ők azok, akik már a minimálbér körüli fizetésért is elszegődnek dolgozni – de attól tartok, a magasabb képzettségűeknek is elkél némi segítség, ha már a Munka Törvénykönyvének új változata ellenük dolgozik a könnyebb elbocsáthatósággal. A munkaadók ugyanis egy diplomás kisgyerekes nőre is hajlamosak gyanakvóbban tekinteni, mint szintén állást kereső, de gyerek nélküli társaikra, és ebben a kategóriában azért a bruttó 100 darab ezres már alig-alig nevezhető fizetésnek, tehát a havi max. 27 ezres kedvezmény még nem feltétlenül győzi meg a munkáltatót, hogy érdemes a kismamákhoz kapcsolódó vélt kockázatokat (betegség, táppénz, kisebb terhelhetőség) felvállalnia egy máskülönben ígéretes jelölt esetében.

Bár az irányt tulajdonképpen jónak tartom, mégis jobban szeretném, ha nem lenne szükség újabb és újabb, néha kissé ötletszerű kedvezménycsomagokra ilyen és olyan munkavállalói csoportok esetében, hanem egyszerűen lenne annyi és olyan munkalehetőség, amely felszívná a kevésbé preferált rétegeket is, és ahol némileg kiszámíthatóbb gazdasági környezetben a munkaadók bátrabban tervezhetnének, nem csak a következő három hónapra előre. Addig meg ajánlom minden érdekelt figyelmébe a most elérhető kedvezményt – hátha ti lesztek azok, akik segítségével a cég idei eredményei fantasztikus javulást fognak mutatni.

Vakmacska