Az embernek persze logikusan mindig a saját ízlése tetszik a legjobban. De hogy miért adnak barna mackómintás harisnyát a rózsaszín tüllszoknya és lila zsorzsett blúz alá, mindezt sötétkék és narancssárga bokaszandállal, azt nem értem! Aztán meg büszkék, hogy a gyereken „szép ruha” van. Széééép??
A karácsonyi ünnepségen ütötte meg a szememet, hogy vizuális orvtámadással ér fel, amit egyes szülők a gyermek öltöztetése címén művelnek. A mackónaci pártiakat kontra kisruha/kisszoknya pártiakat tökéletesen értem. Egyik az elegancia, a másik a natúr praktikum híve. Ez teljesen oké. De a tök ronda és egymáshoz nem illő anyagú és színű cuccok igénytelenségét nem értem.
Az iskolában már előírják, hogy fehér blúz, sötét szoknya, vagy sötét nadrág a kötelező az ünnepre.
Azonban meg vagyok arról győződve, mivel én is lelkes turkálópárti vagyok, hogy a jólöltözöttség és a vagyoni helyzet nem függnek szorosan össze. Nem a miniatűr szépségkirálynőkről van szó, nem az idejekorán kisminkelt kislányok és az öltönyös négyévesek a mérce – ez a másik véglet. Egyszerűen arról, hogy az ízlés legalapvetőbb formáját sem mutatja a szülők egy része. (Csak hangosan gondolkodom: miért van ezek közt a lonyán kinéző gyerekek szülei között olyan sok lonyán kinéző pedagógus??)
Azt hiszem, érdemes lenne néhány alapszabályt már kisgyerekként megismertetni sarjainkkal, mert ebben a fogékony korban alakul ki többek között az öltözködést illető igényesség és a jó ízlés is.
Eszembe jut, ahogy a bájos 2,5 évesem azzal utasította vissza a felkínált ruhát: - Ne vedük meg! Ez nem cijjog! (Ne vegyük meg, ez nem csillog!)
Bizony, a kicsi lánykáink szépérzéke egy megtébolyodott szarkáéval vetekszik. Nekik minden kéne, ami pink, ami csillog, ami flitteres, glitteres, strasszos és loknis. Ezen holmik többsége töményen giccses és alapvetően hordhatatlan. Kisfiainkkal is csak némileg egyszerűbb a helyzet, hiszen a Thomas és Pókember illik minden holmira, ami óvoda-szerte menő.
A szülőnek azért van némi ráhatása arra, miben is járjon a gyerkőc. Már babaként érdemes figyelni arra, hogy a „kényelmes, mindegy hogy néz ki” elv és a kényesen, árnyalatra pontosan kidolgozott baby toalett, a haute couture és puccosság között megtaláljuk az arany középutat.
A gyereket érdemes magunkkal vinni a vásárlásokra, tanácsot kérni (és néha hallgatni rá!) az öltözködéshez, így együtt alakítani a gyermek ízlését. Vegyünk holmikat közösen és beszéljük meg, mi a különbség a minőségi textíliák az összeillő színek és textilek, valamint a harmonikus megjelenés és a csillogós giccsek között. (Természetesen vannak csini csillogós cuccok is – pl. a szekrényemben!)
Ami biztosan béna: Ócska minőségű kínai nyomott mintás ruha. Szoknyához tréningfelső. Színes mintás harisnya színes mintás ruhával. Különböző mintájú alsó- és felsőruha. Durván eltérő színű és stílusú kabát, nadrág, sapka és sál. Mackónacira szoknya, hozzá vastag kardigán. (brrr)
A cipőből érdemes olyat választani, ami mindenhez megy. A nagyon kötött színű cipő – hacsak a gyerek ruhatára nincs másodperc pontosan megtervezve, ami azért ritka – haza tudja vágni a gyerek kinézetét. (narancssárga cipő piros ruhával) A minta nélküli harisnya jól mutat a mintás és a minta nélküli ruhákkal egyaránt, viszont a mintás a mintással nagyon béndzsa lehet.
Ugyanez igaz lehet a kabátra is. Érdemes semleges színt választani, ami feldobható egy menő sapival, sállal, kesztyűvel.
A másik, amit nem értek a ruházkodással kapcsolatban: a túlöltöztetés. A gyerekek többsége annyira túl van öltöztetve, hogy ránézve is leizzadok. Aztán a kedves anyuka panaszkodik, hogy a gyerek megfázik, meghűl, pedig ő felöltözteti… hát éppen ezért hűl meg a szerencsétlen! Mert leizzad a sok cuccban és aztán az első szél megárt neki. Miért nem lehet megnézni, hogy hány fok van? Miért nem a valódi hőmérsékletnek megfelelően öltöztetik a gyerekeket? Nagyon sokan az „évszaknak megfelelően” és nem az időjárásnak megfelelően öltöztetik a gyereket. 15-20 fokban, csak mert október vége van, sapkában és sálban járt az óvodai csoport fele. Persze nem sokáig, mert megfáztak a kis drágák.
Természetesen minden gyerek másmennyire fázós, ezt a szülő jól ismeri, így nem erről van szó.
Nálatok mennyire tombol az ízlésficam és a túlöltöztetősdi? Hogy beszélitek le a gyereket a rettenetes kombókról és a rusnya cuccokról, ha nekik az tetszene?
Utcamacska
