Rákos és haldokló kisfiúkat is molesztált a pedofil gyerekorvos

Dr. Myles Bradbury

Megrázó és vérlázító esettel kapcsolatos per végén hirdettek ítéletet Nagy-Britanniában most hétfőn, december elsején. Egy gyermekorvost ítéltek 22 évi börtönre, miután bevallotta, hogy a cambridge-i kórház hematológiai osztályán kezelt gyerekkorú pácienseit szexuálisan molesztálta. 

Dr. Myles Bradbury minden családtagja, ismerőse és kollegája szerint különleges, tisztességes, érző ember, kiváló férj, barát, és nemzetközi körökben is megbecsült, lelkiismeretes szakember volt. Kis páciensei a gyermek hematológiai osztályon (ahol a vér és a vérképző szervek betegségeiben szenvedő gyerekeket ápolják), annyira szerették, hogy volt, aki közülük miatta határozta el, hogy ő maga is orvos akar majd lenni, hogy más beteg gyerekeken segíthessen. Részt vett a helyi templom gyülekezetének életében és a cserkészcsapatnál is kisegített, Afrikában önkénteskedett AIDS-es gyerekeknél. Mindenki szerette és megbízott benne. A kórházba gyakran ő ment be legkorábban és ő jött el utoljára. Sok szülő és családtag hitte úgy, jogosan, hogy Dr. Bradbury-nek köszönhette gyermeke a gyógyulást és az életben maradást.

De volt ugyanakkor az orvosnak egy sötét oldala is. Egy oldala, amit senki sem ismert, és olyan borzalmakat rejtett, ami marcona, már sok szörnyűséget látott  jogászokat ríkatott meg a tárgyalásán.  Dr. Bradbury ugyanis pedofil volt. A kisfiúkhoz vonzódott, és hatalmi helyzetét kihasználva éveken át perverz és rettenetes dolgokat követett el a rábízott páciensekkel. A számítógépén tizenhatezer pedofil képet találtak. Több tízezret sikerült elpusztítania, mire a rendőrség közbeléphetett.

Hogy pontosan hány gyerek vált prédájává, nem tudni. Az biztos, hogy 18 kisfiú nevében, és az ellenük elkövetett 25 szexuális bűncselekmény miatt emeltek vádat ellene – ezek azok a tettek, amiket az orvos eskü alatt bevallott. A fiúk 8-14 évesek voltak, és mindegyikük súlyosan beteg, többen közülük azóta meghaltak. Az áldozatok valós száma minden valószínűség szerint sokkal nagyobb. 2008 és 2013 között, amikor a cambridge-i kórházban dolgozott, nem kevesebb, mint 800 csecsemőt, gyereket és tinit kezelt, a legfiatalabbak közülük mindössze egyévesek voltak.  A jelen büntető eljárásnak pedig nem is volt része a többi kórház, amelyeknek a gyerekosztályain azelőtt dolgozott 18 évet átívelő fényes karrierje során, mialatt több ezer gyerek látogatta rendeléseit. 

Nyolcszáz, a Cambridge-beli Addenbrook’s kórházban kezelt gyerek szülei kaptak értesítést, hogy rákos, leukémiás, limfómás, hemofíliás kisfiaik, akik esetleg azóta már nem is élnek, kezelésük során potenciálisan molesztálva voltak. A szülők leírhatatlan traumáról számoltak be, amely, ha ez egyáltalán lehetséges, jobban megrázta őket, mint a betegség, vagy gyermekük halála maga, hiszen soha nem tudhatják meg, hogy mi történt gyermekeikkel.

Dr. Bradbury az áldozatai és a szülők bizalmába férkőzött, és sikeresen kijátszotta a kórház minden meglévő biztonsági protokollját. Kedvencei a kis tini, 10-14 éves fiúk voltak, akik súlyos, gyakran halálos betegségeik, és serdülő koruk révén különösen érzékenyek és sebezhetőek voltak. Amikor a gyermekek már megbíztak benne, rávette a szülőket, hogy ne menjenek be a vizsgálóba velük, mert ha a gyerek szégyelli a szülők előtt a meztelenségét, és zavarban van egyes kérdésektől, akkor nehezebben tud velük kommunikálni. Hibátlan modora, megjelenése, feddhetetlen hírneve és pozíciója miatt a legtöbb szülő meg is bízott benne. Arra is volt példa, hogy mégis benn voltak a helyiségben, mert az orvosnak nem sikerült lebeszélnie őket arról, hogy bejöjjenek. Ilyenkor a szülőktől mindössze 1-2 méterre, egy paraván mögött molesztálta a fiúkat, vizsgálatok nevében. A nemi szervek vizsgálata, és a serdülés folyamatának ellenőrzése egyes rákok esetében szükséges, de Dr. Bradbury saját szexuális vágyainak kielégítésére végzett vizsgálatokat.  Volt, hogy a gyermekek betegségét direkt eltúlozta a szülőnek, hogy rendszeresen kezei közé kaparinthassa, és molesztálhassa a kisfiúkat.

Egy idő után a fiúk vetkőzéseit, egyes vizsgálatokat és aktusokat elkezdte videóra felvenni, egy ingzsebében elhelyezett tollba rejtett kémkamera segítségével. A páciensek nem tudták, hogy minden szavuk és mozdulatuk filmen van rögzítve. Ezeket a felvételeket is mint bizonyítékot használták fel később ellene.

Nagyon sok más pedofillal ellentétben Dr. Bradbury nem kérte meg az áldozatait arra, hogy hallgassanak arról, ami történt, és soha nem fenyegette meg őket. Ellenben elhitette velük hogy a molesztálás során elkövetett aktusok az orvosi vizsgálatok és a kezelés részei voltak. Több áldozatnak meg is mondta, hogy ha akarja, nyugodtan elmondhatja a kinn várakozó szülőknek, hogy mi folyt odabenn, de hát miért is akarná ezt tenni, amikor az olyan „ciki” lenne. És a kisfiúk emiatt hosszú éveken át tényleg nem is mondtak semmit senkinek. Ha pedig mégis megpróbáltak félénken említeni valamit, ami bántotta őket, a szülők biztosították a gyerekeiket, hogy ha az orvos bármit tett velük, az egészen biztosan a kezelés fontos, elhagyhatatlan része volt, a gyógyulásuk érdekében.

Az orvos védőügyvédje a tárgyalás folyamán hangsúlyozta, hogy Dr. Bradbury, aki egy konzervatív és vallásos családban nevelkedett, gyerekkora óta homoszexuális vágyait elfojtani kényszerült.  Védelmére azt hozta fel, hogy az orvos más pedofilokkal ellentétben mindig tisztában volt vele, hogy tettei megbocsájthatatlanok, és soha nem keresett mentségeket azokra.

A bíró, záróbeszédében ezt mondta: 

„Bírói munkám évei alatt még soha nem láttam ennyire súlyos bűncselekményt, ami a hippokratészi eskü, és a páciensek, szüleik, és egészségügyis kollegák bizalmának ilyen szintű megszegése lett volna.”

Bár az ítélet még nem jogerős, a bizonyítékok ereje miatt szinte kizárt, hogy valaha enyhítenék azt.  Dr. Myles Bradbury elveszítette az állását, soha többet nem dolgozhat, mint orvos, börtönbüntetése letöltése után is a legsúlyosabb szexuális bűncselekmények elkövetőivel lesz egy nyilvántartásban, és soha nem lehet majd egyedül első és egyetlen gyermekével, aki a rendőrségi vizsgálat ideje alatt született. A felesége minden tanú állítása, és a vádlott bevallása szerint nem tudott semmiről.

Másutt

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?