„Hogy jövök rá, hogy én már szülök?” – előbb-utóbb mindenki rájön valahogy. De vannak nyilvánvaló és kevésbé látványos jelek, ezeket gyorsan összeszedve páran talán rájönnek a közelgő telihold alatt, hogy pár órán belül kezükben tartják a babát:

Viszonylag egyértelmű jelek:

  • Rendszertelen, de erősödő keményedések, fájásfélék, amelyek vissza-visszatérnek
  • Távozik a nyákdugó
  • Kis vérzés a hüvelyből
  • Egy „pattanás” után (vagy minden előjel nélkül) szivárogni (vagy zuhogni) kezd a magzatvíz. (ilyenkor azonnal indulni ajánlatos, akkor is, ha fájás a fasorban sincs még)
  • Egy pillantás a naptárra, ahol a „tervezett császármetszés” bejegyzés található egy igen közeli napon

Kevésbé látványos és egyértelmű jelzések:

  • Hát-vagy derékfájás
  • Pisilési inger (mivel a leereszkedő magzat nyomja a hólyagot)
  • A baba kevésbé mozog, mint általában (ilyenkor azonnal irány az orvos/kórház)
  • Furcsa érzések, „nemsokára szülni fogok” (többedszer szülők gyakran számolnak be ilyesmiről)
  • Ideges forgolódás, belső feszültség, „fészekrakási ösztön”
  • Hasmenés
  • A csípő környéki izmok, csontok „lazulása” ahogy a test felkészül
  • Könnyedebb légzés – ahogy a magzat lejjebb kerül a szülőcsatornába, enyhül a nyomás
  • Megáll a súlygyarapodás

Fejfájás vagy súlyos, hirtelen ödéma megjelenésekor szintén érdemes rögtön orvoshoz fordulni – a nemrég ismertetett preeklampszia jele lehet, a megváltozott vérnyomás-értékkel együtt.

M.