A kultúra volt az egyik dolog, ami segített túlélni a karantént. Mi meg segítettük az online eszközökkel azt, hogy a kultúra túlélhesse a karantént. A karanténok elmúltak, de az online is elérhető kultúra – legalábbis nagy részben – velünk maradt. Az online is nézhető filmfesztivál, az otthonról nézhető ÉLŐ színházi előadás, a félig-meddig interaktív egyéni előadói estek netes közösségi platformokon. És ez jó. Tartsuk életben most, amikor nem pandémia, hanem más bajok szorongatják a kultúrát. Mert anélkül, már Churchill is megmondta, minek.
Immár a harmadik évadával jelentkezik a színházi előadásokat online platformon, egyedi, filmes megfogalmazásban feldolgozó SzínházTV. A pandémia alatt a színházak produkciói számára a streaming jelentette az egyetlen kapaszkodót, de miután végetért a karantén-korszak, akkor is részben velünk maradt az otthon nézhető forma. Az élő, “jelenléti” előadásokkal nem versenyezve, inkább azokat támogatva jött létre a “streamelt” színház.
„A színház, mint közösségi és művészeti élmény létjogosultsága - csakúgy mint a mozié - megkérdőjelezhetetlen, a SzínházTV pedig nem azért született, hogy átvegye a kőszínház feladatát, hanem épp ellenkezőleg. Az online előadások egyrészt térben és időben kitágítják a színház kereteit, másrészt felkeltik az érdeklődést az előadások iránt” - mondja Radnai Márk, színházrendező, a SzínházTV megálmodója. „Ha megtetszik egy zenekar a Spotify-on, biztos keresem a lehetőséget, hogy megnézzem koncerten is” – von egy párhuzamot Radnai. A színház légkörébe online beleszagolók pedig később elmennek egy kőszínházba, vagy egy fesztiválra, ahol színházi előadásokat is lehet nézni. A SzínházTV-vel megszűnnek a nagy távolságok is és így akár a messze távolban élő magyar közösségek tagjaihoz is elérnek az itthoni alkotások, Magyarországon pedig a határon túli magyar színházak darabjait lehet így megnézni. “Bízom abban, hogy ha valaki látni fogja például a Kolozsvári Színház online előadásait, akkor el fog utazni és megnézi élőben is.”
Ha van felvétel, és van hol nézni is, a legendás előadások nem tűnnek el nyomtalanul, csak mert a színházban repertoárt váltottak. Megnézhetőek később, ha az élő játék idején te gyereket szültél, beteg voltál vagy távol laktál épp. Évente körülbelül 150 előadás kerül a süllyesztőbe szerte az országban, melyek nem jutnak el valójában a közönséghez” – mondja Radnai. “Kipörög a bérlet és megy a darab a szemétbe. Sem a jövő nemzedékére nem gondolunk, sem az alkotók munkáját és az alkotások értékét nem tartjuk tiszteletben, ha ezt a lehetőséget nem ismerjük fel” – teszi hozzá.
Az “online nézőtér” megnyitásával a színházak akkor is bevételhez juthatnak, ha esetleg ki sem tudnak nyitni. “A 2020/21-es évadban az online jegyeladásból közel 200 millió forint támogatást tudtunk a színházaknak eljuttatni. A fennmaradó összeggel pedig olyan társulatok és intézmények előadásainak felvételét finanszíroztuk meg, akiknek esélyük sem lett volna szélesebb közönséget elérni” – tették hozzá. “A 2020/21-es évadban az online jegyeladásból közel 200 millió forint támogatást tudtunk a színházaknak eljuttatni. A fennmaradó összeggel pedig olyan társulatok és intézmények előadásainak felvételét finanszíroztuk meg, akiknek esélyük sem lett volna szélesebb közönséget elérni” – attól tartok, idén más okból kell majd a pluszbevétel, nem feltétlenül amiatt, mert járvány miatt tartanak zárva a kulturális intézmények.
Jelenleg is több színházzal is folynak az egyeztetések, de a Katona József Színház, a Centrál Színház, a Játékszín, az Orlai Produkciós Iroda, a Jurányi Inkubátorház továbbra is partnere marad a SzínházTV-nek és hozzájuk csatlakozik idén a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a Győri Nemzeti Színház, a Móricz Zsigmond Színház és a Csokonai Színház is. “A Katonából négy új bemutató is lesz nálunk idén, például az online évadunkat Shakespeare Othellojával, Székely Kriszta kiváló rendezésével nyitjuk meg” – hozzátéve, hogy immár nemzetközi sikerű külföldi előadások is szerepelnek a repertoárban.
A karantén alatt mi is néztünk online színházi előadást, önálló estet és többszereplős darabot is. Nem pótolja az együttlélegzős-közösségi élő előadást, de ha nincs rá lehetőség, nagyon is kiszakít egy ilyen előadás is a mindennapokból, és teljesen más élménynek bizonyult, mint a mozi vagy egy sorozat megnézése.
Színházba menni – ha még csak virtuálisan is – jó. Ne szokjunk le róla. Nem is szólva arról, hogy a "viselkedni" még annyira nem tudó gyereknek is megmutathatjuk, mit nyújt egy jó színházi előadás. Ma, amikor sok gyereket csak az iskola visz (ha visz) színházba, az se baj, ha az osztálytársak befolyása nélkül lát egy-egy darabot, és így könnyebb valamiféle saját véleményt alkotni róla. Ha a közvetítés élő, sose felejtsük el felhívni a figyelmét: a történet a szeme előtt, a valós pillanatban születik.
