Zsé életmódváltás

1. hét

comb a legszélesebb helyen: 58 cm, derék 87 cm, csípő: 100 cm

Kedves Harcostársak, és a pálya széléről szurkoló Pompom-Asszonyok! Jelentem, élek. Nem kis eredmény, ne tessék kacagni, a hét közepén nem gondoltam, hogy tartani tudom ezt az állapotot… Az elmúlt hetet, amely a nagy svunggal beharangozott életmód-váltás első hét napja volt, úgy éltem meg, mintha egy diabetológiai vidámpark hullámvasútján ültem volna.

Arra számítottam, hogy simábban megy majd, mint a múltkor, a terhességem alatt. Sajnos úgy tűnik, hogy mivel a félelem és a babámért érzett erős aggodalom jelenleg nincs, a motivációm sem olyan erős. Sőt, olyannyira nem erős, hogy egy-egy nap estéjén nagyítóval kerestem.

Hála Nektek, és a kommenteknek, volt mit olvasnom és többször is visszatértem a cikkekhez, hogy erőt merítsek, egyben megbizonyosodjam, hogy tényleg én írtam, és ezek már a nagyközönség előtt vállalt feladatok és célok. Mondjuk az erősen sokkoló volt, amikor az Origo címlapján találtam magam. :)

Szóval: az első két nap klassz volt. Hétfő reggel egy vidám sóhajjal plusz egy trillával az ajkamon ébredtem, frissen megittam két deci vizet, még a kávé előtt és éreztem, hogy fittebb lettem. Repkedtem, mint pillangó, üdén és boldogan, némi szánakozással vegyes sajnálattal gondolva azokra, akik most is régi rossz szokásaik rabjai. Aha. Szerdáig. Mert akkor elcsúszott egy munkamegbeszélésem, így fél 2-kor még nem ettem semmit, viszont kollégámmal beestünk egy Burger Kingbe. Azok az illatok! Hát, a kontroll odáig működött, hogy nem ettem krumplit, nem kértem üdítőt, csak vizet. Így maradt egy hamburger, ami ugyan Ch-ban belefér egy ebédbe, de kalória tekintetében nem ő a jolly joker. Eképpen estére, a délelőtti éhezés, majd a befalt burger hatására már minden bajom volt. Azon gondolkoztam, megírom nektek kudarcomat, bedobom a törölközőt és kegyetlen élvezettel az ájulásig eszem magam.

Szerencsére mivel három gyerekemnek is kezdődött a suli másnap, iszonyú mennyiségű meló maradt estére: vasaltam, táskát raktam össze, füzetet kötöttem, tolltartót ellenőriztem. Egy külön sztorit érne, hogy ez nálunk hogy néz ki… Emiatt azonban elmúlt az evési vágy, ráadásul legnagyobb magzatom, aki már majdnem 15 éves, készített nekem egy kímélő vacsit, amíg én küzdöttem az Oktatás Rémével.

Hétvégére helyrébb álltak a dolgok, de emlékszem az előzőekből, hogy mi jön ezután. Kb. még 10 nap, aztán jön az igazi feketeleves: amikor elsírod magad, ha mások fánkot esznek (tudom, megtörtént velem), este, mikor magányosan dolgozol, meghallod a hűtőből a joghurtok és krémtúrók szirén-énekét, és a reggeli kávéd ivásában megakadályoz, hogy érzed a konyhaszekrény alatt lévő kenyérmorzsák balzsamos illatát.

Persze az is előfordulhat, hogy ezeket megúszom. Drukkoljatok, ahogy én is nektek!

Azért jól érzem magam, örülök, hogy belevágtam. Tény, hogy többet iszom, mint eddig, ennek van már jótékony hatása is: szinte alig fájt a fejem a héten. Jut eszembe: szerintetek emiatt (mármint, hogy megiszom napi 2,5-3 liter folyadékot) lehet, hogy a menstruációm is rövidebbre, viszont intenzívebbre sikerült?

Úgy látom, hogy szebb a bőröm, nem olyan táskás a szemem. És persze büszke vagyok minden egyes alkalommal, amikor betartom a diétát és nem engedek a csábításnak.

Itt találjátok a heti táblázatot, remélem, mindenkinek egyértelmű. A többség tanácsára a max. 160 gr Ch étrendre álltam rá, ezt igyekeztem tartani a héten.

A táblázathoz némi kiegészítés: ahol tudom, ott az ételek csomagolásán található értéket veszem figyelembe. Ahol ilyen nincs, ott a Kalória Bázist használom. A saját készítésű ételeknél összeadom az alapanyagok Ch tartalmát, kiszámolom 100 gr-ra, aztán ebből számítom, hogy mennyit ettem. Italoknál ugyanígy, csak 100 ml-re számítva. Igyekszem mindent kimérni a konyhai mérlegen (igen, már eléggé utálom, és még fogom is). A főtt ételek (rizs, krumpli, tészta) mennyiségénél figyeljetek, hogy főve vagy nyersen mennyi a szénhidrát benne.

HETI TIPP: találtam egy kenyeret, Fit & Well a neve, amiben 100 gr-ra vetítve 6 (!) gr szénhidrát van. Ráadásul rostban igen gazdag. Finom az íze, és borzasztó laktató. Ki se nézné az ember abból a kis fekete, kemény nyavalyából… Próbáljátok ki!

Jövő hétre némi mozgást is tervezek, leginkább a Kriston-féle tornát kell felelevenítenem, illetve valamit kezdek a popsimmal (azon túl, hogy ráülök).

Kitartás minden csatlakozónak, várom, hogy Ti is beszámoljatok kommentben minden tapasztalatotokról!

Zsé

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?