Szeretnék pár mondat erejéig reagálni az engem ért hivatkozások miatt. Én az egyik bejegyzésre válaszoltam ami hasonló érzéseket váltott ki belőlem, mint remélve más nőtársaimból is. Azt a hölgyet én nem ismerem, aki ezt írta, de a sztorit igen, ezért én is szerettem volna megosztani, leírni az én tapasztalataimat a meddőségi központtal kapcsolatban.

Az én történetemmel kapcsolatosan:

a) mi a férjemmel egy meddőségi központban voltunk, ami TB alapon ment, nyilván egy magánklinika esetén más lett volna a hangnem és a stílus, de nekem sajnos nincs havi egymillió forintom erre, így maradt a TB szektoros kivizsgálás.

b) a kivizsgálások előtt elmondták, hogy miket fognak nézni, az AIDS tesztet is elmondták, több kommentelő nem értette, mi lehet ebben megalázó, így szeretném leírni, hogy nem a teszt megalázó, hiszen azt el kell végezni, tiszta sor. Nekünk az volt inkább megalázó, hogy ezt a tényt hogyan és miképp közöljük a munkahelyünkön, hiszen a vizsgálatok reggel zajlottak, tehát meg kellett magyarázni főnöknek, hogy én most épp AIDS tesztre megyek, hát ezt senkinek nem kívánom. Ráadásul a volt felettesem férfi volt épp akkor.

c) a petefészek átjárhatósággal kapcsolatban: örülök, hogy ez sok embernek nem fájt, nekem fájt, ömlött belőlem a vér.

d) lombik/nem lombik: mi is szerettünk volna lombikozni, egy szóval nem írtam sehol, hogy ellene vagyok a lombiknak, de nekem nem lehet, más problémák miatt, tehát nem arról van szó, hogy feladtam volna, egyszerűen nem lehet és kész

e) „kekec vagy és mimóza, üldözési mánia” jellegű írásra csak azt szeretném leírni, hogy az az ember mehet csak örökbefogadási tanfolyamra, akit pszichológus vizsgál meg, így szakorvosi papírom van arról, hogy normális vagyok, de könnyű úgy ítélkezni, sarat dobálni és pálcát törni más ember felett, hogy nem ismered őt és nem vagy a helyzetében. Tiszta szívből kívánom neked, hogy sose kerülj olyan megalázó helyzetbe, amibe én kerültem.

f) miért nem borítottam az asztalt és miért van három nőgyógyászom: ez annyira magánjellegű dolog, ahogy az is, hogy mit mondtak nekem, illetve hogyan bántak velem a meddőségi klinikán, hogy szándékosan nem írtam le. Nem akarom senki kedvét elvenni a folyamattól illetve a beavatkozástól. Én is végigcsináltam, és nem azért adtuk be az örökbefogadásra a papírt, mert mimózalelkű ember lennék, hanem mert normális ember lévén reálisan beláttam, hogy nekünk nem lesz máshogyan gyermekünk. Én sem így terveztem, elhihetitek, de ez van.

Frte

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?