Az üvegfestés az a technika, amellyel apróbb gondjaink akadtak: a nyavalyás festék először mindenfelé folyt és elkenődött.
Rögtön az elején tehát taktikát váltottunk: hűbelebalázs módja helyett terveztünk és türelmet gyakoroltunk. Karácsonyi kreatív sorozatunkban üvegtárgyakat festettünk oldószeres üvegfestékkel.
Először is tisztázni szeretném, hogy az üvegfestés nem összekeverendő az üvegmatrica-festéssel. Utóbbit fólián kell készíteni és utólag az üvegfelületre ragasztani (később külön cikkben foglalkozunk ezzel a technikával is). Mi viszont speciális üvegfestékkel dolgoztunk, amelyet rögtön a díszítendő üvegtárgyra kentünk.
Hozzávalók:
- kontúrfestékek üveghez
- (oldószeres) üvegfestékek
- üvegtárgyak
- ecsetek
- hígító (az ecsetek tisztításához és az elkenődött festék eltüntetéséhez)
Kezdőknek ajánlott először vízszintes felülettel próbálkozni, mert a festék szeret szerteszét folyni a függőleges felületeken. Kezdésre alkalmas például egy lapos tetejű üveg gyertyatartó, amelyet gyerekek is könnyen ki tudnak festeni. Haladók díszíthetnek vázákat fűszerolaj tartó üvegeket is.
Az első lépés a díszítés megtervezése, amelyet kontúrozás követ. A kontúrfestékkel rajzoljuk meg a mintát a felületre, majd tegyük félre a tárgyat. (Tényleg várjuk meg, míg teljesen megszárad, különben elég szürreális végeredményt kapunk. Erre persze rá is lehet játszani, de erről majd később.) Érdemes úgy kontúrozni, hogy zárt alakzatokat kapjunk, amiket különböző színű üvegfestékekkel ki lehet festeni. Csak kontúrfestékkel is dolgozhatunk: kacskaringókat, nonfiguratív dolgokat rajzolhatunk az üvegünkre.
Miután teljesen megszáradt a kontúr, jöhet a festés (meg a feketeleves). Ha lefektethető az üvegtárgy, helyezzük el úgy az (újságpapírral bevont) asztalon, hogy vízszintes felületen dolgozhassunk. Fessünk ízlés szerint, de vigyázva a mennyiségre: ha egy kicsit is többet használunk, mint amennyit kéne, pillanatok alatt elfolyik a festék, amint kibillentjük a vízszintes helyzetből a tárgyat. Jó, ha meg tudjuk várni, míg megszárad az oldal, és utána díszíteni a többit.
Az egyik elfolyós eset után jött az ötlet, hogy előnyt kovácsolhatunk a bakiból: egy söröspoharat függőleges helyzetben kezdtem festeni. Az ecsetet jól megmártottam a festékben, majd egy pontban a pohárhoz érintettem. A festék abban a pillanatban patakként kezdett folyni lefelé. Ezt megismételtem többféle színnel és különböző kezdőpontokban. Pofás kis egyedi poharunk lett. Egy ikeás vázával hasonlót játszottunk, csak ott oldalra is döntöttük az üveget, emiatt átlós és vízszintes csíkok is folytak. Nekiálltunk fröcskölni is, ami a vázán jól mutat, de a konyhaszekrényen nem annyira, szóval nem tanácsos zárt térben ilyesmit kipróbálni.
Tipp: Dísztárgyakat tovább díszíthetünk különböző strasszokkal, gyöngyökkel.
Egy másik vázába egy kinyomtatott üvegmatrica-sablont tettünk és az üvegre festettük kontúrfestékkel. Száradás után kifestettük. Nem lett rossz, bár ha olyan tárgyat készítünk, amit nem használatra, csak dísznek szánunk, akkor jobb fólián megcsinálni a mintát üvegmatrica festékkel, és utólag rátenni a díszítendő üvegre. Míg az oldószeres üvegfestékkel festett tárgyakat teljes száradás után moshatjuk mosogatógéppel is, addig az üvegmatricával díszítetteket nem.
Bár macerás, mégis hálás ez a technika: rengeteg variáció készíthető üvegfestéssel, és az szinte biztos, hogy nem lesz két egyforma tárgyunk.
Tipp: Ha olyan üvegtárgyat vásárolunk, amelynek vannak domború részei ez további kreatív ötleteket juttat eszünkbe. (Azaz egyszerűbb csak a domború részeket kifesteni, mint kontúrozni, tehát lustáknak és kétbalkezeseknek egyszerűbb lehet a munka.)
Tünde
Az alapanyagokért köszönet a Hobbyáruháznak.
