Ma Magyarországon körülbelül négy-ötszáz maradandóan súlyos vagy középsúlyos oxigénhiányos állapotú gyerek születik, bár ezzel a számmal valószínűleg alábecsültük a – nyugaton ennél is alacsonyabb – hazai adatokat. A Daily Mail cikke szerint az oxigénhiányos állapot kialakulásáért a vajúdás alatti oxitocin-adagolás nagyban hozzájárul.
Nagy-Britanniában az első gyermeküket szülő nők 30 százaléka kap oxitocint a vajúdást segítendő. A második és többedik gyermeküket szülő nők között az oxitocin-adagolás alacsonyabb arányú, de évente így is mintegy 130.000 nő részesül a hormonban, ami a méhet összehúzódásra készteti. Bizonyos orvosok szerint az oxitocin használatával sok esetben elkerülhető a császármetszés.
Friss kutatások szerint azonban erre a szernek nincs hatása és a vajúdások hosszát is mindössze egy-két órával csökkenti a hormon-kiegészítés. Más szakértők szerint ráadásul a rutinszerű oxitocin-adagolás káros és a gyógyszert csak néhány esetben lenne szabad – anyai, vagy magzati vészhelyzet esetén – alkalmazni.
Professor Philip Steer (London’s Chelsea and Westminster Kórház) szerint a hormon-kiegészítéssel mesterségesen gerjesztett összehúzódások kevésbé hatékonyak, és a szer túlstimulálva a méhet ahhoz vezet, hogy a túl sűrű összehúzódások miatt valamilyen szintű oxigénhiányt szenved a magzat.
Az NHS-hez (brit egészségbiztosító) tavaly az egy év alatt érkező 1000, szüléssel kapcsolatos panasz 70 százaléka a helytelenül megválasztott oxitocin-adagolással állt összefüggésben állítja Steer. Amerikában a New York-Presbyterian kórházban a hormon adagolásának hátrányait felismerve igen szigorú szabályokat vezettek be annak alkalmazására, és ennek hatására 90 százalékkal csökkent a szülés alatti orvosi hibákkal kapcsolatos kiadásaik száma.
Magyarországon körülbelül ezer születésből egy esetben van szükség azonnali beavatkozásra, az újszülött újraélesztésére. Százból egy esetben kell azonnal segíteni ballonos lélegeztetéssel, addig, amíg a normális légzés be nem indul. Százból tíz esetben pusztán kis segítségre van szükség, ilyenkor szokták a csecsemősök vagy a szülészorvosok kissé megpöckölni az újszülött talpát, vagy megpaskolni a fenekét annak érdekében, hogy vegyen mélyebb levegőt- írja a Babaszoba.hu. A kisebb oxigénhiányos állapotokról (később jelentkező, tornával, fejlesztéssel korrigálható feszességről és egyebekről, mint pl. mozgásszervi zavarok, diszlexia, diszgráfia, hiperaktivitás, figyelemzavar, a beszédfejlődés zavara) itthon nincs statisztika. Az újszülött idegrendszere ugyanis nemcsak kifejezetten az oxigénhiánytól, hanem az optimálisnál rosszabb oxigénellátottságtól is károsodhat valamilyen mértékben. Bár a császármetszések száma hazánkban elég magas és növekszik, az oxigénhiányos újszülöttek száma nem csökken.
Az oxigénhiányos állapot kialakulásának hátterében leggyakrabban rossz lepényi működés áll. Ezen kívül a szülés alatt előfordulhat, hogy a köldökzsinór odanyomódik a csontos medencéhez, és ezzel megakadályozza a szabad véráramlást. Vannak, akik szerint a hasra gyakorolt nyomás is oxigénhiányt okozhat (ezt azonban elvileg nem emiatt, hanem azért tilos alkalmazni, mert anyai és magzati sérüléseket okozhat, hatására a magzat feje előrebillen és nagyobb felületen támaszkodik a gátnak, a fej szabad forgását megakadályozza, tehát épp a folyamat ellenében hat). A rosszul adagolt oxitocin itthon is elismerten vezethet oxigénhiányos állapot kialakulásához. Koraszülötteknél szintén gyakori az oxigénhiányos állapot, ez ilyenkor többnyire élettani fejletlenségükből következik.
Hazánkban a vajúdás során szinte rutinszerűen adagolják a hormon-kiegészítést, holott a beavatkozás beavatkozást szül szellemében egyre szélesebb körben elismert, hogy a szülési folyamat – ha komplikációmentes – sürgetés és beavatkozások nélkül is rendben folyhat.
Ti kaptatok oxit? Volt bármi következménye, pl. fájásgyengeség? Kellett enyhe oxigénhiány miatti későbbi fejlesztés a gyerekeiteknek? Ha igen, lehet tudni, mi volt az oka?
Center
