Nyáron, a nagy melegben a felnőttek sem kívánják a zsíros, nehéz, fűszeres ételeket, gyerekeinket is óvjuk az emésztőrendszerük túlterhelésétől!
Épp elég megküzdeniük az olykor extrém hőmérséklettel, kínáljuk őket a nyár végén is olyan ételekkel, amelyek táplálóak, de nem megterhelő számukra! A folyadékpótlás is fontos, egyéves kor után átlag 1-1,5 liter vízre van szüksége a gyermeknek – olvasható a Kisbögre és Tudomány legfrissebb hírlevelében.
A kisgyermekek folyadékszükséglete testsúlykilogrammonként 100-120 ml naponta. Így egy éves kor után egy átlagos testtömegű gyermek napi folyadékigénye 1–1,5 l között mozog, de ez kánikulában jóval több is lehet. Amikor izzadunk, rengeteg folyadékot és különféle ásványi sókat veszítünk. Ennek pótlására igyunk és itassunk a gyermekkel is szénsavmenetes ásványvizet, 100 százalékos gyümölcs- és zöldségleveket vagy présnedveket. Ha a gyümölcsleveket töménynek érezzük, akkor hígíthatjuk őket ivó- vagy ásványvízzel. Folyadékpótlásra a cukor nélkül készített gyümölcsteák is alkalmasak, behűtve, és – ha már elég idős hozzá gyermekünk – egy szívószállal már kész is a jegestea-élmény. Nagyobb gyerekeknek se adjunk szénsavas, cukros üdítőket, mivel a magas cukortartalom mellett nem hidratálnak megfelelően és jóllakatják a gyermeket, túlzott fogyasztásukkal már kis korban rossz szokásokat alapozunk meg.
Az innivalót naponta többször kínáljuk, hiszen a pici gyerekek hajlamosak elfeledkezni a szomjúságukról. Ha nem szeret inni gyermekünk, akkor a hidratálásban nagy szerepe lehet a gyümölcs- és zöldségféléknek, hisz ezeknek nagy része víz. Együnk nyáron sok levest is, egy finom zöldség- vagy gyümölcsleves nem csupán az ebéd, de a vacsora része is lehet. Tízóraira vagy uzsonnára adhatunk egy joghurtot, ivójoghurtot vagy tejalapú gyerekitalt is. Ezek mind hozzájárulnak a hőség során, a verejtékezés miatt elvesztett folyadék és ásványi anyag pótlásához. Érdemes egyéves kor után is igény szerint szoptatni, hiszen így is jelentős folyadékmennyiséghez juttathatjuk gyermekünket. Így könnyebb dolgunk lehet, hiszen a melegben a kisgyerekek többször fognak kevesebb anyatejet fogyasztani, ezzel is biztosítva a megnövekedett folyadékigényüket.
Ami az ételeket illeti, érdemes szétnézni a mediterrán konyhák világában némi receptötletért. A Földközi-tenger mentén tartósabb a meleg, mint nálunk, így az ott élő népek sok olyan alapanyagot használnak, ami hőségben nem terheli meg az emésztőrendszert, mégis tápláló. Az étrendjük alapját a gabonafélék, burgonyás ételek adják, ezt pedig sok-sok zöldséggel és gyümölccsel egészítik ki. Zsíros tejterméket és húsokat csak keveset fogyasztanak, ez nemcsak a hőség elviselésében segít, de ettől jóval egészségesebb is az étrendjük. Ezzel szemben a klasszikus magyar konyhában központi szerepet tölt be hús és az állati zsiradékok felhasználása, a zsíros tejföl, sajt használata.
Hazánkban az édességek közül a krémesek, a zsíros vagy hájas tészták szintén népszerűek, ám magas zsírtartalmúak, így nehezen emészthetőek. A nyár kellős közepén készítsünk inkább joghurtos és túrós süteményeket, krémeket, és használjunk friss gyümölcsöket, hiszen ilyenkor nagyon széles a választék! A nassolás terén is érdemes „lesni” a mediterrán népektől, például együnk aszalt gyümölcsöt chips helyett. Édességként ajánlhatjuk a behűtött gyümölcsleveseket is. Fagyi és jégkrém helyett egyszerűen fagyasszunk le gyümölcsdarabokat, és azt adjuk gyermekünknek, ezeket turmixolhatjuk joghurttal vagy tejalapú gyerekitallal is, javasolja a Magyar Gyermekorvosok Társasága.
Húsos ételek helyett válasszunk inkább halat, amelyet gyakorlatilag bárhogy elkészíthetünk a bő olajban kisütésen kívül. Válasszunk zsírszegényebb tengeri halakat, vagy a hazaiak közül a pisztrángot, a süllőt a zsírosabb ponttyal szemben. Köretnek a megszokott rizs és burgonya mellé párolt zöldséget, de akár párolt gyümölcsöt, gyümölcsmártást is adhatunk, garantáltan nem csak a kicsiknek fog ízleni. Ha ritkában is, de természetesen lehet húst enni, ilyenkor soványabb fajtákat válasszuk, például csirkemellfilét sertésdagadó helyett. Grillezve, csíkokra vágva bármilyen saláta tetején gusztusos, igazi nyári fogás.
A salátalevelekből a pici gyerek is kaphat rágcsálnivalónak, még ha nem is fogyaszt el ebből nagyobb mennyiséget, életre szóló jó szokást tehet magáévá, hogyha a felnőttekkel falatozik ilyenkor. A különféle zöldségekből készült salátára szánt ízletes öntetek, például a fűszeres, olívaolajos pácok egészségesek, de nem biztos, hogy a legkisebbek tetszését is elnyerik. Mielőtt ráöntjük a salátára, különítsünk el nekik natúr zöldségdarabkákat. Próbálkozhatunk még joghurtos öntettel enyhén fűszerezve, nekünk is jobban esik a melegben, mint a majonézes változat.
A nagy melegben a gyerekek is ugyanúgy kevesebb ételt kívánnak, mint mi felnőttek. A picik étvágytalansága ilyenkor teljesen normális jelenség. Napközben kínáljuk tápláló folyadékokkal, mivel ezekből minden szükséges fehérjét, vitamint, ásványi anyagot megkap a kisgyerek szervezete. A főzelékeket inkább a délutáni, esti órákban adjuk, amikor már hűvösebb van, és talán szívesebben elfogadja a „nehezebb” ételeket is.
Nyáron nem csak a meleg miatt lehet étvágytalan a gyerek, az enyémek például – főleg, ha a Balatonon vagyunk velük – a rengeteg érdekes tennivaló, játék közben nehezen akarnak időt szakítani a táplálkozásra. Könnyen elfogyasztható és megemészthető ételekkel szoktuk kínálni őket, így őket is könnyebben rá lehet bírni az evésre.
Tünde
Forrás: Kisbögre és Tudomány hírlevél
