Kilenc hónapos lett a lányunk. Hihetetlen. Párom (nem emiatt) kivett egy hét szabadságot, hogy pihenjünk, meglátogassuk a rokonokat. Anyukám hirtelen szintén kivett három napot, így én a babával már szerdán lementem.

Mint kiderült, ez több okból is jó döntés volt. Egyrészt, mert akkor még nem volt túl meleg a vonatozáshoz. Másrészt, mert így a lányom újra összeszokott anyukámmal, és mire a párom utánunk jött, elvolt vele.

Napközben együtt főztünk, beszélgettünk, amikor még/már nem volt meleg, sétáltunk. A hőség eléggé megzavarta a lányomat, sokat kelt miatta éjjel. Még egy előnye az otthonlétnek: amíg anyukám unokázott napközben, én aludtam kicsit.

Szombaton párom (legyen Z) is csatlakozott hozzánk. Ebéd után elmentünk moziba és kicsit kézen fogva sétálni, beszélgetni. Kivételesen nagyon sok mondanivalója volt munkáról, munkatársakról, barátokról.

A meleg miatt kedden este fürdés után indultunk haza. A kicsi végigaludta az utat. Másnap reggel mentünk anyósomhoz, ott is hasonló volt a helyzet: anyósom élvezte az unokázást, mi pedig pihentünk a párommal. A meleg miatt nem nagyon mozdultunk ki. Anyósomnak van egy felfújható medencéje, abban pancsoltunk naponta többször is. A gyerek imádta. Ütögette a vizet, játszott a játékokkal, felállt a medence falába kapaszkodva. Megtanulta, hogy a vízben kúszni nem tanácsos, mászni annál jobban megéri. Bár még mindig a kúszást részesíti előnyben a szárazföldön, de haladunk.

Egyik délelőtt elmentünk abba az óvodába, ahol anyósom dolgozik. A kislányom először kicsit megijedt a sok embertől, de hamar feloldódott. A gyerekek nagyon izgalmasnak találták a babát. Amikor már jól elvolt, letettük és játszott velük, átmászott a plüssjátékokon, kipakolta a dobozokat.

Maga az óvoda is tetszett. Tágas, tiszta és a játszótéren sok játék van és több fa is. Az óvónők nagyon határozottak voltak a gyerekekkel. Ez először kicsit furcsa volt, de hamar kiderült, hogy enélkül bizony elszabadulna a pokol. De összességében nagyon jó és megnyugtató tapasztalat volt.

Régen éreztem magam ilyen kipihentem. Nagyon jót tett ez a szabadság mindenkinek. Sokat voltunk együtt kettesben és hármasban is. Z megtapasztalta ennek a korszaknak minden szépségét és nehézségét. Remélem, ezután ritkábban süti el a "de hiszen te egész nap csak itthon pihengetsz" poénját.

A nagyszülők unokáztak, imádták. Most már lehet neki főzni, ez hatalmas boldogság anyukámnak és anyósomnak is.

Gazdagodtunk két fogacskával is. Igazságosan: minden mamánál egy bújt ki.

Most kedd van, a gyerek pár napja megint alszik este 9-től reggel 5-ig. A tegnapi nap kicsit nehezen telt. Hozzászokott ahhoz, hogy mindig van valaki, aki játszik vele, most viszont újra lesznek olyan időszakok, amikor egyedül kell játszania.

Jó volt máshol pihenni, de jó most itthon lenni és visszarázódni a mindennapokba.

kicsidelfin