Amit eszel, azzá leszel – tartja a bölcs mondás. Valószínűleg szinte mindenki fel tudja sorolni az egészséges élelmiszerek jellemzőit (vegyszerektől mentes, bio, sőt, ha lehet biodinamikus, amennyiben növényről van szó, idénytermés vagy gyümölcs).
De vajon mi az, amit jobb, ha nem veszünk meg? Régebben elég volt szemrevételezni az összetétel listáját, megnézni, mennyi hozzáadott cukrot és E-számot (tartósítószereket, színezőket, adalékokat) tartalmaz az egyébként finomnak tűnő étel. De vajon mi a helyzet a génmódosított élelmiszerekkel?
A génmódosítás sokkal gyorsabb nemesítési módszer, mint a hagyományos, néha generációkon át tartó nemesítés. Nagyon leegyszerűsítve az egyik élőlényben megtalálható tulajdonságot átültetik a másikba. Például sokáig probléma volt, hogy a paradicsom héja könnyen sérül a szállítás során. Láss csodát, a marhabőr keménységét meghatározó génszekvenciát a paradicsomba varázsolva ez már nem probléma. Hogy azóta nincs íze a paradicsomnak? Járulékos veszteség. De végeznek módosításokat a hozam fokozása és a kártevőkkel szembeni védekezőképesség növelésére is. Nem véletlenül írtam ellenálló-képesség helyett védekező-képességet: a növény saját maga termeli meg azt a szert, ami a kórokozót megöli. Tehát azért nem kell permetezni egy kártevő ellen, mert ugyanaz a hatóanyag benne van a növényben – és nem csak mondjuk virágzás idején, hanem akkor is, amikor megesszük. Ezzel azonban nő a kártevők rezisztenciája (a vegyszerrel szembeni ellenálló képessége), így a környéken termesztett nem génmódosított növényeket magasabb dózissal kell permetezni az addigi hatás eléréséhez – vagy a környező gazdáknak is át kell állnia a génmódosított termelésre. Időközben megjelentek az első, GMO-s kártevők is, újabb kétségeket támasztva a GMO hasznosságával szemben (forrás).
Bár e termékek szószólói szerint semmi gond ezekkel az élelmiszerekkel, a legújabb kutatási eredmények szerint (forrás) az elfogyasztott növények génállománya igenis hatással van az emberi test működésére.
Talán most többekben felmerül a kérdés, ez akkor miért is jó nekünk. Az eredeti cél az éhező országok megsegítése volt, azonban éppen ők nem jutnak hozzá, mivel nem tudják megfizetni az igen magas vetőmag árakat.
És hogy miért kezdenek el sokan ilyen termékeket termelni? Angliában például az induló vetőmag ár lényegesen alacsonyabb volt, mint a normál vetőmagok esetében, így egyszerűen gazdaságossági okok miatt kezdett el sok farmer GMO-val foglalkozni. 2010-re azonban a kukorica esetében a GMO vetőmag a duplájába, a GMO gyapot vetőmag pedig már a hatszorosába kerül, mint a GMO mentes vetőmag (forrás). Ráadásul e vetőmagok szinte teljesen sterilek, tehát a learatott gabonát nem lehet elültetni, minden évben meg kell vásárolni a vetőmagot. További probléma a GMO növények ugyan nagyon ritkán, de mégis előforduló kereszteződése a GMO-mentes növényekkel.
Jelenleg az EU-ban nem kötelező az élelmiszereken feltüntetni, tartalmaz-e valamilyen génmódosított összetevőt. Így hacsak nem váltunk teljesen bio élelmiszerekre, nem tudjuk kikerülni a fogyasztását, de például a szója (a szója döntő többsége génmódosított) tartalmú ételek mellőzésével jelentősen csökkenthetjük. Viszont szója van a csokoládétól kezdve a húsipari készítményeken át szinte mindenben, és sajnálatos módon az állatok takarmányában is (a szója a legolcsóbb fehérje forrás). Amerikában készült egy kis, a vásárlók tájékoztatását szolgáló brossúra, ebben felsorolják a GMO-mentes termékek gyártóit (forrás). Egy hasonló kiadványnak itthon is nagyon örülnék, remélem, hosszú listát láthatnánk.
Mi úgy döntöttünk, hogy lehetőleg száműzzük a húsipar termékeit, és amit lehet, termelőtől vásárolunk. Így most szarvas és mangalica kolbászt eszünk felvágott helyett (ha sikerül valakinek megtalálni a termelőt, még olcsóbb is), hazai sajtot veszünk (szintén termelőtől) és kerüljük a fagyasztott készételeket. Azért nem vagyunk „elvadultak”, egy étterembe belépve vagy a családi vacsoránál nem kezdjük el firtatni a hozzávalók eredetét és tudomásul vesszük azt is, hogy a közétkeztetés sem erről (többek között erről sem) szól. Viszont időnként eszembe jut, mi lesz 10-20 év múlva, ha ez a tendencia folytatódik, és a GMO termékek még nagyobb teret hódítanak.
hosszuhaj