Ezzel a cikkel kicsit úgy vagyok, mint Berzsián költő a mestere hatvanadik szülinapjára írandó jobbladával. Először természetesen a Kaláka negyvenedik születésnapjára írtam volna meg. De mint a jeles költő, én sem gőztem akkor– most viszont egyrészt megszereztem végre a szóban forgó könyvet a köszöntő koncertről készített DVD-vel együtt egy Kaláka gyerekkoncerten, másrészt van apropó: egy hét múlva (július 8–10 közt) rendezik a 32.Kaláka Folkfesztivált. A tervek szerint utoljára a régi helyszínen, a diósgyőri várban – a vár nagyszabású felújítása előreláthatóan két évig tart, de valószínűleg utána sem lesz alkalmas arra, hogy a fesztivál visszaköltözzön. A Kaláka honlapon ez áll a változás okáról: „Úgy tudjuk, hogy Nagy Lajos-korabeli formájába állítják vissza, azaz: a 4 torony közötti részeket összekötik, visszaállítják eredeti funkcióik szerint a szobákat, termeket. A belső rész – egyelőre – nyitott marad, de a beépítés miatt alaposan lecsökken a területe. Egészen biztos, hogy nagyon szép lesz, és komoly idegenforgalmi látványosság is, de valószínű, hogy a Kaláka Fesztivál – köszönet nektek – ekkora helyen nem fér el. A vár felújításával nem ér véget a Kaláka Fesztivál története – folytatjuk. Keressük a megoldást és meg fogjuk találni! Idén láthatjuk tehát utoljára a Diósgyőri várat, és benne a fesztivált úgy, ahogy megszoktuk, megszerettük, ahogy a szívünkhöz nőtt. Gyertek!”
A Kaláka nagyjából velem egyidős képződmény, a hírneve nyilván túl fogja élni az enyémet. Én 1969 júniusában, ők novemberben jöttek a világra. A Kaláka szinte minden életkorban nyújt valamit. Az ember kicsi, ugye, akkor elkezdi a Nanduval, az Iciri-Picirivel meg a Tengereckivel. Aztán egy ideig talán hűtlen lesz, elmegy a kemény rock/alter/diszkó/techno/akármi irányába, de már nagykamaszként, fiatal felnőttként felfedezheti, milyen kirááály az a Vörös Villamos vagy a Hajnali részegség. Aztán gyerekei születnek, ott ülünk egy szép napon a térdünkön a kiskorúval, kéne valami höcögtető, amit nem könyvből olvasunk (nemtom ti hogy vagytok vele, de nekem könyvből höcögtetni valahogy vérciki), és mivel a Micimackó vagy a Bóbita nem höcögős, hát rákezdi az ember, hogy „Volt egy fakatona” ... és már vissza is tért gyerekestül a Kalákához. Nem utolsó szempont az sem, hogy a lemezeik huszadszori meghallgatása (autóban, naná) sem okoz nálam féloldali arcidegrángást, ami néhány más gyereklemez esetében bizony előfordul néha.
A zenekar negyvenéves születésnapjára született interjúkötet amúgy vaskos, de cseppet sem unalmas vagy száraz, bár tartalmazza a Kaláka teljes diszkográfiáját is (a Gryllus Vilmos-lemezekkel együtt csak ez 18 oldal!), az eddig besöpört díjakat, meg az elmúlt 40 év kronológiáját is, fesztiválostul, fellépésestül, lemezestül. Ha valaki nem tudja, melyik lemez hiányzik a polcról, itt (is) megnézheti.
Aki esetleg nem tudta eddig, pár érdekesség a könyvből:
- a Kaláka jegyzi a teljes Magyar Népmesék sorozat főcímzenéjét (ennek apropóján a zenekar köszöntésekor speciális epizód készült, a zenekar tagjainak szereplésével a Magyar Népmesék sorozathoz, a Kaláka történetét bemutató könyvhöz adott DVD-n nézhető meg)
- bár úgy tűnhet, a műfaj csak a magyarul beszélő és értő közönség előtt él meg, a Kaláka mégis bejárta a világot, Németországtól kezdve Ausztráliáig és Japánig (utóbbira betanultak egy műsort japán nyelven)
- a zenekarban számos ma is aktív művész megfordult: tag volt Huzella Péter és Mikó István, de többször játszott velük Sebő Ferenc, Halmos Béla, Selmeczi György és sokan mások is
- 1999-ben kaptak Kossuth-díjat
- A Hangzó Helikon sorozat számos magyar költő előtt tiszteleg: Kosztolányi, Arany, Kányádi
- a Kalákának fennállása alatt egyetlenegyszer volt női tagja Veress Panka személyében
- Radványi Balázs eredetileg mérnökként végzett a Műszaki Egyetem Felsőgeodéziai Tanszékén.
- Bár a zenekarból később kivált Gryllus Vilmos szívesen ír maga szövegeket gyereklemezeihez, a Kaláka csak „valódi” költők verseit zenésíti meg. Gryllus Dániel saját elmondása szerint nem osztozik öccse versírói tehetségében, életében egyszer írt „verset”, még gimnazista korában: „nem hiába hordja szerteszét a szart a szél” – talán jobb is, hogy maradtak Kosztolányinál, Tamkó Siratónál vagy Petőfinél, de a kortárs költők verseire írt Londoni Mackók vagy Sárkány apó se áll nekik rosszul.
A 90-es évek elején Gryllus Dániel hamar (és helyesen) ismerte fel: muszáj „privatizálni” a Kalákát, és az értékes zenei anyagok gondozására nem árt, ha létrejön egy saját kiadó, sőt egy saját tulajdonú kiskereskedelmi üzlet is. Bár nem lettek multimilliomosok egyik üzleti vállalkozásból sem, mi sokkal gazdagodtunk azzal, hogy a Gryllus Kiadó jó lemezeket adott ki, amelyeket a Deák téri Kaláka zeneboltban (is) meg lehet vásárolni: kiemelném talán a csodaszép karácsonyi sorozatot (ajándéknak sem utolsó): Sebestyén Márta, Csík János, Sebő Ferenc, Cseh Tamás, Bolyki, Palya Bea, Balogh Kálmán, Bognár Szilvia karácsonyi lemezei, a Cseh Tamás által szerkesztett katonadal-válogatást, a Sebő-féle Lázár Ervin-lemezt, Ferenczi György és a Rackajam zenéit.
Akinek tehát van ideje, az menjen el a Kaláka-fesztiválra vagy Kaláka-koncertre, aki meg nem jut el, az hallgasson életkortól függetlenül Kaláka-lemezeket, esetleg túrja fel a netet Kaláka-nótákért, amivel animáció is jár, még jobb. A mi személyes kedvencünk az Egyszervolton nézhető Kalapszalag, Görögdinnye, Gryllus Vilmostól a Kicsi út, a felnőtt sorozatból a Valaki jár a fák hegyén.
Vakmacska
A Kaláka oldalai, illetve a Kaláka zenebolt Budapesten:
Kaláka Zenebolt
1051 Budapest, Bárczy István u.10
(061) 267-6331
