Hát vége, megvolt, elmúlt az idei karácsony. Sikeres projektként könyvelem el a dolgok átszervezését: sokkal jobb volt az idei 24-e, mint az eddigiek. Bár 23-án egész nap sütöttünk, főztünk, mivel a két pici még bölcsiben volt, így kényelmesen megoldottunk mindent. Este a három naggyal szépen feldíszítettük a fát. Na, itt egy picit megtört a nagy szent áhítat: mivel a srácok egész nap pörögtek, ekkorra elfáradtak, és már csak egymás gyilkolták. Így éppen hogy csak kibírták a fadíszítést, utána elzavartuk őket aludni. És már csak az ajándékcsomagolás volt hátra. Ezzel minden évben megjárom, elfelejtem, hogy milyen időt rabló dolog. Bár tavaly óta nem veszünk csicsás csomagolópapírt (annyiba került a papír, amiből kijött volna még egy ajándék), sima barna csomagolás van, így megúszom a papírválogatást. Viszont ezt meg díszíteni szoktam matricával, rajzzal, úgyhogy megy vele az idő. Éjjel 3-kor feküdtünk le…
Viszont a reggel fantasztikus volt! A kép pici tátott szájjal leste a fát, mindenki örült az ajándékoknak. És végre volt IDŐ! Kibontani, örülni, kávézni, átnézni, reggelizni, játszani. Szuper volt így a nap, ezután mindig így csináljuk. Délutánra szépen összekészültünk a családi karácsonyi ünnepi vacsorához, ami kapkodás nélkül, nagyon kellemes hangulatban telt. Azt hiszem, ez így telitalálat volt.
Részemről igyekeztem nem átadni magam a nagy karácsonyi zabálásnak. Mivel leginkább én főztem (a férjem volt a mosogatás-felelős), így elteltem az illatokkal, a kóstolgatással; nem is annyira volt éhes az ünnepek alatt. Leginkább húst, káposztát ettem, de nem akarok hazudni: a kedvencem a majonézes krumpli, abból azért vételeztem.
A süteményeket nagyon kevés cukorral sütöttem, inkább a karácsonyi fűszerekre helyeztem a hangsúlyt. Nem volt vele senkinek sem gondja. Azt hiszem, hogy a mák, a dió, a gesztenye önmagukban is elég markánsak, nem baj, ha nincsenek agyoncukrozva. Azért a többiek iszogattak forró csokit, és fogyott a szaloncukor is.
Jut eszembe! A rejtett szénhidrát: az alkohol. Ti hogy álltok vele? Én nagyon ritkán iszom, akkor is csak valami enyhét, pl. bort, esetleg jeles napokon pezsgőt. Családilag sem divat a tömény. Most az Ünnepek alatt sem ittunk, inkább csak koccintottunk egyet-egyet. Nagyon kellemes volt pl. 23-án a főzés közben borozgatni a férjemmel (ez alatt értsetek 1 dl száraz vöröset). Szerintem ennyi hozzátartozik a hangulathoz.
Azért őszinte leszek, ez a néhány nap nem a friss zöldségről szólt, ahhoz kevesebbszer jutottam hozzá. Gyümölcsből ment a mandarin, leginkább egyéb édesség helyett. Kicsit a vízivással is lemaradtam, sajnos ha nincs előttem, nem jut eszembe.
Az edzésből a héten csak egy sikerül.
Most készülünk az év végére, kikúráljuk magunkat az aktuális náthából, iskolai elmaradásokat pótolunk… sajnos anyuhoz nem megyünk, nincs jól.
Úgy láttam, hogy az ADHD-s fiamat jobban megviselték az elmúlt napok, mint pl. tavaly. Érdekes, hogy mióta gyógyszert szed, mintha határozottabb lenne a kiegyensúlyozott-jó fázis, viszont élesebbek lettek a nem jól lévő fázisai is. Remélem, ez elmúlik, 26-tól már minden nap szedi a gyógyszerét, hátha az kiegyensúlyozza.
Remélem, nálatok is jól teltek az ünnepek! Készítem a fogadalmi listámat 2017-re, mindent összeírok, a tarthatatlanokat kihúzom (pl: ezentúl mindenkivel kedves leszek), a vállalhatatlanokat szintén (47 kg leszek és 170 cm), beleteszek sok olyat, amit már elkezdtem, ezeket könnyebb tartani és sikerélményt adnak (pl. továbbra sem eszem cukrot). Azért szeretnék egy-két olyat is, ami megugorható, de erőfeszítés kell hozzá.
Ti? Megfogadtok valamit?
Nagyon boldog Új Évet, sikereket, egészséget, minden jót és szépet kívánok Nektek! Remélem, hogy 2017-ben is velem tartotok.
Találkozunk jövőre,
Zsé
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
