32. hét
A hétvégén a férjem elvitte a gyerekeket, így volt egy szabad napom, amit gyerekruhák pakolgatásával terveztem tölteni, mert már egy pár hete mindenki kérdezgeti, amikor találkozik velem, hogy rám tört-e már a fészekrakó ösztön, pakolgatok-e már, megvan-e már minden a kórházi csomagba, a babának (még nem), összeraktuk-e már az ágyat (az előzőnek sem volt ), stb.
Elő is túrtam egy-két dobozt, de szomorúan vettem tudomásul, hogy ezek nem azok a cuccok, mert a kisméretű ruhák nagy része még kint van külföldön a tesómnál. De azért így is sikerült pár dolgot kiválogatni, ami még a kisebbről maradt és elfelejtettem nekik kiküldeni. Közben filmet néztem, és olyan hatékony voltam, hogy csak csöndben pakolásztam, hogy el sem fáradtam - míg a gyerekekkel általában délre kidőlök.
Átnéztem a mosható pelenka “készletet” is, amit mindkét gyerekkel használtunk, és teljesen meg voltam lepődve, hogy hány darabunk van. Mindig is azt hittem, milyen minimalista készletünk van, de mindkét méretben legalább 15 darab van - igaz, a legtöbb használtan került hozzánk, de így legalább nem kell ácsingóznom újabb példányok után. :) Textil pelenkával meg mindenféle kis törlőkkel is elég jól állunk, örülök, hogy igazából szinte semmit nem kell beszerezni. Jó, mondjuk autós ülést pont illene, mert azt eladtuk a második után, amikor száműztük az utálatos 3 az 1-ben babakocsinkat. De még van időnk rá, remélem.
Borbolya
