Négy nő. (Meg 4 kutya és 2 macska.) Ennyien lakjuk állandóan a házat. A párom azt mondja, nálunk mindig menstruál valaki – és nagyjából igaza van. De nem ez a probléma. Igazából probléma nincs is, hiszen imádom, hogy az összes lányommal együtt lakunk, de azért elgondolkodtam azon, hogy ez vajon meddig lesz így.

A nagylány egyetemista, a középső most fog felvételizni, a kicsi meg középiskolás lesz. Önálló keresetük tehát egyelőre nincs. Viszont az igények egyre nőnek, mind élelmezésügyileg, mind ruháztatásilag, a luxusdolgokról (fodrász, körmös) és a szórakozásról (mozi, bulik) nem is beszélve. A költségek meg amúgy is kb. duplázódtak az inflációnak köszönhetően, és hiába a költségoptimalizálás meg a jobbanodafigyelés, kezdem úgy érezni, hogy feneketlen kútba szórom a pénzt, és sosem lesz elég.

Aki már túlvan ezen, help! Hogyan csináljátok/tátok? A főiskola/egyetem mellett dolgozik a gyerek és belead a háztartásba? Vagy ezt összeszorított foggal végig kell csinálni, amíg nincs a kézben a diploma? És utána mi lesz? Az elköltözés jelenleg nem opció, nincs másik lakás a családban, az albérlet meg irgalmatlanul drága. Nyilván kényelmes így mindenkinek - mint fent említettem, szuper dolog, hogy az összes gyerekem itt nyüzsög körülöttem – és egyelőre a tamponokat és betéteket is meg tudom venni nekik...  

Azt is tudom, hogy sokan a harmincas éveikben is még a mamahotelben laknak, de kb. egyedül vagyok így 4 ember (beleértve magam) eltartására, és nem tudom, meddig bírom még. De azt sem szeretném, hogy elmenjenek... Mi a megoldás?

 

Tünde

(A tudományosabb elemzést néhány hete Vöröskaromtól olvashattátok:  Mamahotel negyvenéves korig?)