Egyszerűen nem tudom, hogyan lehetne kulturáltan megfogalmaznom a napok óta bennem motoszkáló gondolataimat. Előre is elnézést, ha itt-ott némi „túlzásba”/tudatlanságba esnék…
Kezdődött azzal, hogy bejelentették, hogy jövő évben hatalmas összeget fordítanak a családok támogatására. Ez egy remek kezdet, és most is bebizonyosodott, hogy olyan intézkedés még sosem született, ami mindenkinek jó lett volna. Sajnálatosan látom, hogy „szinte” csak azok a családok maradnak ki az osztásból, akik MÁS gyerek/eket nevelnek. Jelen helyzetben teljesen mindegy, hogy SNI, halmozottan vagy nem halmozottan értelmi fogyatékos vagy mozgáskorlátozott, vagy csak tanulási-magatartási nehézségekkel küzd az a gyerek… Szó nincs arról, hogy milyen terheket ró rájuk a gyerekük mássága, és ezekből a terhekből, a fent megszavazott támogatásból mit is lehetne kompenzálni! Szerény olvasatomban semmit!
Folytatásként - az otthonápolási díjról is döntés született. Minő meglepő, nem emelték meg az összeget! Pedig ez a téma is elég sok családot érint, mert sajnos nem kevés a gyerek azok között, akiket otthon ápolnak. A gond csak az, hogy anyagi juttatást se kapnak, és egy fikarcnyi méltányosságot sem. Végül is abból az összegből, amit a családok támogatására megszavaztak, erre nem lehetett pénzhez jutni…
És akkor még befejezésként sikeresen megszavazták a Taigetosz-törvényt, a tanulási nehézségekkel küzdők felmentését megszüntető törvénymódosítást. Ha pedig esetleg maradt volna még némi remény arra, hogy szakképzett pedagógus foglalkozott volna az ilyen gyerekekkel, azt is leegyszerűsítették, lévén, hogy szakképesítés nélküli pedagógusok (NEM gyógypedagógusok!(hisz nincs is elég belőlük)) is foglalkozhatnak az SNI vagy tanulási nehézségekkel küzdő vagy egyéb speciális tanulókkal. Kérdem én, hogy? Eladjuk tanulás címén a gyerekmegőrzést? Már ha ezt a részét is képesek egyáltalán megoldani?! Biztos, hogy ezt így kell csinálni? Miért gondolják azt, hogy amit megszüntetnek-nem támogatnak-nem fogadnak el, utána el is tűnik a mindennapokból? Ennyire nem lehet…! Ez már struccpolitikának se nevezhető!
Ja! Ne is szaladjunk ennyire előre! Maradjunk még az óvodában… Mi történik a gyerekekkel, hogy óvodás korukban meg tudják félemlíteni a társaikat? Odáig eljutni, hogy egy 4-5 éves kisgyerek félve, szorongva lépjen be a csoportjába, hogy ma vajon milyen szörnyűséget kell átélnie? Megverik-e a többiek, kiközösítik-e a többiek, megharapják-e a többiek? És akkor annyi a reakció a kialakult helyzetre, hogy kevés az óvónő! Próbáljuk már meg felfogni, hogy az óvoda nem azért van, hogy a szülői feladatokat pótolja! Mit láthatnak/hallhatnak/csinálhatnak ezek a gyerekek otthon? Mennyi figyelem kísérheti őket? Azzal azért (remélhetőleg) mindenki tisztában van, hogy a gyerek az otthoni mintát hordozza magával a közösségi élet színterére, legyen szó bármelyikről is!
És még egy remek példa arra, hogy hogy NE legyünk elfogadók a másikkal szemben! Akármelyik iskola nyolcadikos tablóképére nem lehet feltenni fogyatékkal élő gyerekek fotóit, mert az egészséges gyerekek (állítólag nem fogyatékos) szülei ezt kérték az igazgatótól vagy akárkitől! Mennyi akarat, kitartás, munka lehet ez azoknak a gyerekeknek az életében, hogy el tudták végezni a 8 osztályt! Milyen büszkeséggel töltheti el a szüleiket ez a hatalmas teljesítmény! Mekkora összefogás kellett a gyerekekben, amikor ők kérték, hogy mindannyian egy tablón szerepelhessenek! És akkor jön pár nemistudoménmárhogyminekisnevezzem szülő, aki a saját gyereke akaratát is földbe tiporva, átgázol ezen az igazi, ugyanolyanokmintmi=nyolcadikosok kezdeményezésen?!
Mit várunk? Mi fog itt változni? Integráció…? Hiába látják a gyerekeink akár a bölcsődében, óvodában, iskolában, hogy igen, vannak sérült, MÁS gyerekek is, ha a szülő, a felnőtt, a politikus, az akárki, csak legyint egyet a fejük fölött! Ja, csak egy ilyen!? Nem kell vele foglalkozni?
Pankuci
Speciális nevelési igényű gyerekekről itt írtunk:
Arrébb mennek a játszón az anyák, mert sérült gyerekkel vagyok
Nincsenek felkészülve az iskolák az SNI-s gyerekekre
Ki segít a Down-szindrómás gyermek családjának?
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
