Örömmel adunk hírt róla, hogy Másutt világra hozta kislányát. a Bezzeganya szeretettel gratulál neki! Alább a rövid beszámoló olvasható.
Miután az orvos megérkezett, minden nagyon felgyorsult.
4:15-kor léptünk be a műtőbe, és 4:47-kor megvolt a baba. Ebben benne volt az epidurál /spinális beadása, azok hatasanak megvárása, a férjem beöltöztetése, és a zene kiválasztása is. Ezt én magam tehettem.
A császármetszés, bár úgy tűnt, nagyon hamar ment, sokkal kellemetlenebb volt, mint az előző kettő. A hasamnál szerencsére semmi fájdalmat nem éreztem, de többször légszomjam volt, úgy éreztem, mintha egy elefánt ült volna a mellkasomra, egyszer fájt valami, amit nem tudtam leírni, hogy mi...
Mindezeket megbeszéltem a nagyon udvarias és vicces francia anesztes sráccal, aki mindenféle új drogokat rakott az infúziómba, oxigént az orromba, és úgy általában nagyon segítőkész volt.
A baba azonnal felsírt, amikor kivették, és sokáig sírdogált is. Egy csecsemőorvos várta, aki alaposan megvizsgálta az előzmények miatt.
Végül nekem lett igazam, és nem duci volt és átlag hosszúságú, mint a nagyobb testvére (ezt az orvos mondta hétfőn), hanem hosszú és sovány mint a kisebbik. 3350 gramm és 52 cm.
A petevezetékem elkötéséhez már két beleegyezést alá kellett írnom, egyet hónapokkal ezelőtt és egyet tegnap. A műtőbe betoláskor még egyszer rákérdeztek, majd akkor is, amikor már készen álltak a munkára, a méhem összevarrása után. Nagyon diplomatikusan és komolyan kérdezték, semmi lebeszélés, vagy rábeszélés, vagy vélemény-nyilvánítás. Egyszerűen megmondták, hogy ezt nekik muszáj még egyszer megkérdezniük, és legyek kedves megerősíteni, hogy ezt szeretném. Megerősítettem (és a férjem is), majd elintézték. Megkönnyebülést éreztem, semmi mást.
Folyt.köv.
Másutt
