lombik

Többször felmerült már a blogon, a kommentek között kérdésként, hogy IVF (lombikbébi program) esetén nem vizsgálható-e a beültetés előtt, hogy beteg-e az embrió. Ez sarkallt arra, hogy megírjam az ezzel kapcsolatos történetünket. (Igaz, hogy már nem friss.)

Először is, röviden a válasz az, hogy van egy módszer, a PGD-A (Preimplantációs Genetikai Diagnosztika Aneuploidia szűrés), amivel vizsgálható, hogy az embrió kromoszóma állománya hordoz-e eltérést.

Az eljárás során a három- vagy ötnapos preembrióból kivesznek egy sejtet, és azt vizsgálják meg a PGD-A módszer segítségével. Ebben a fejlődési szakaszban a preembrió még képes regenerálódni, ezért a genetikai mintavétel nem jár az embrió károsodásával. Viszont a módszer sajnos Magyarországon jelenleg nem elérhető.

És akkor hosszabban a történetünk, illetve, hogy nálunk a gyakorlatban mit is jelentett ez.

2012-ben négy sikertelen inszemináció után az orvosunk javasolta, hogy térjünk át a lombikprogramra, egyben jelezte, hogy azt már nem vele fogjuk csinálni, mert ő külföldre megy. A pácienseit szétosztják, de arra készüljünk, hogy hosszú a várólista (minimum nyolc hónap), mert – érthető módon – az új orvosnál a korábbi páciensek mögé kerülünk. Csinálhatjuk saját finanszírozásban is, akkor kicsit rövidebb.

Nem voltunk boldogok, na. Hazaérve elkezdtem kutakodni, hogy egyáltalán mi is vár majd ránk, mi történik a lombik-kezelés során, meg persze, hogy hogyan tudnánk rövidíteni ezen a fránya időn.

Akkor olvastam, hogy létezik PGD-A vizsgálat, és már elérhető itthon, de csak egy klinikán, és csak saját finanszírozásban. Megbeszéltük a férjemmel, irtó drága, ez van, belevágunk. Szerencsére volt rá lehetőségünk.

Az új helyen is átestünk a megelőző vizsgálatokon, volt, amiből elfogadták a korábbi leleteket, de volt, amit újra meg kellett csinálni (ha valakit érdekel, akkor előkotorászom majd, hogy miket). Találtak problémákat, amiket korábban nem, szükség volt műtétre, új gyógyszerre, de egész gyorsan bele tudtunk vágni az IVF-be.

És akkor a lényeg:

  • A stimulációra jól reagáltam, huszonegynéhány tüszőből tizenkét petesejtet sikerült nyerni.
  • Ebből nyolc volt megtermékenyítésre alkalmas (érett).
  • Öt termékenyült meg.
  • Négy fejlődött megfelelően, őket az ötödik napon mind meg is vizsgálták.
  • Egy volt egészséges, háromnál többszörös kromoszóma-számbeli eltérést találtak.
  • Így redukálódott a tizenkét petesejt egyetlen beültetésre alkalmas embrióra.
  • Ő meg is tapadt, de sajnos lett egy haematóma a petezsák mellett, ráadásul súlyos trombózishajlam miatt nem hagyhattam el a véralvadásgátlót sem, és a tizedik hétben elveszítettük a babát.

Pénzügyek:

A komplett lombik eljárás a négy embrióra végzett PGD-A vizsgálattal együtt akkoriban kb. 1,1 millió forintba került. Ha ehhez hozzávesszük még a megelőző vizsgálatokat és műtétet, akkor olyan másfél millió Ft-ra rúgott az összköltség.

Ismerősünk számai:

  • Hetedik lombik, de az első a PGD-A módszerrel (az előző hat másik klinikán volt, mind sikertelen),
  • Négy petesejt,
  • Mind megtermékenyítésre alkalmas,
  • Három megtermékenyült és megfelelően fejlődő is,
  • 0 egészséges.

De találkoztam olyan esettel is, akinél egy petesejtből egy beültethető embrió lett az eredmény.

 A történtek ellenére mi hálásak vagyunk ezért a módszerért, mert enélkül lehet, hogy átestünk volna még egy sikertelen IVF-en is. Sajnálom, hogy ma már nem elérhető itthon. A pro és kontra érveket nem szeretném, nem is tisztem megítélni. (A témában egyébként több cikk is született.) Mi már nem tervezzük igénybe venni, akkor sem, ha újra lesz rá lehetőség.

Hogy miért?

A következő lombik-kezelésünk során egyetlen petesejtet sem sikerült nyerni. Ezek után hosszabb szünet következett, majd bejelentkeztünk a harmadik kezelésre is. Megbeszéltük az orvossal, hogy a következő ciklusban megkezdjük a stimulációt, aztán nem kezdtük meg. Helyette terhesgondozást kezdtünk. Poccer azóta már kétéves.

Bubi

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?