A császármetszés előtt alkalmazott epidurális érzéstelenítés (EDA) beadása nem mindig egyszerű. Egyrészt fájás közben elég nehéz mozdulatlannak maradni, másrészt egy gyakorlatlan kéz nem mindig talál be elsőre. Volt, akinek csak huszadjára sikerült. Olvasóink mesélnek tapasztalataikról.
Nelly mindkét epidurális érzéstelenítését megszenvedte:
„Engem kb. tízszer szúrtak az első fiamnál, akkor azt hittem, az én hibám. A második fiamnál megszámolni sem tudom, de már szó szerint zokogtam, a műtős is mondta, hogy ő ezt nem bírta volna.”
Gabriella a harmadik császárnál szerzett rossz tapasztalatokat:
„A három császárból első kettőnél első szúrásból megvolt, nem is éreztem. A harmadiknál rengetegszer szúrtak, 10 fölött volt a száma. Közben lecsesztek, hogy miért hisztizek, nem tehetnek róla, hogy olyan gerincferdülésem van deréknál, hogy nem tudnak beszúrni a csigolyákhoz. Hozzáteszem, hogy egész addig érdekes módon nem volt gerincferdülésem. Emellett az egész műtét alatt olyan fájdalmaim voltak, hogy halálfélelmem volt, azt hittem, élve ki sem jutok onnan. Nagyon sokáig tartott a harmadik császár az összenövések miatt. Na, azóta rettegek az orvosoktól. Pedig az első két császár után azt mondtam, bármikor bármennyiszer újracsinálnám. Most már meggondolnám, az biztos.”
„Nekem harmadszorra sikerült... Egyszer sikerült elájulni is...”
– meséli Szilvia.
Többen írták, hogy 15-szor szúrták meg, sőt, van, akit ennél is többször:
„Engem 15 és 20 között. Már a számolásba is belefáradtam”
– emlékszik vissza Judit.
Olyan is van, amikor nem sikerül az érzéstelenítés.
„Nekem a második császármetszésemnél csontkovácsolás mellett adták be ötödjére vagy hatodjára. Elkezdtem zsibbadni ugyan, de nem volt hányingerem. Szóltam is az anesztesnek, közölte, hogy ez nem gond, a lényeg, hogy zsibbadok. Aztán a műtét egyik mozzanatát megérezve ívben megfeszültem egy fájdalmas kiáltás mellett. Hálistennek pár másodperc múlva altattak.” (T.R.)
Eszternek pedig túladagolták a gyógyszert:
„Hánytam császármetszés közben. Ezt senkinek nem kívánom. Nekem túladagolták a gyógyszert, így nyaktól lefelé le voltam bénulva. Semmit nem éreztem, és úgy hánytam, hogy nem bírtam megemelni, se elfordítani a fejem. Majdnem megfulladtam. A fejfájásról ne is beszéljünk. A harmadik napon már hánytam egész nap a fejfájástól. Katasztrófa volt nekem ez a császár” – meséli.
Csilla két év elteltével is érzi a szurkálás hatásait:
„Nekem hetedikre sem sikerült, még utána háromszor próbálkozott, mire feladta. A helye hetekig sebes volt. Utána a fél oldalam beállt, és két év után is fáj azon a ponton a gerincem és a derekam. Főleg, ha front van.”
Mónikának is rosszak a tapasztalatai:
„Nekem legalább tízszer. Azt hittem ott ájulok már el. Egy tanulólány csinálta. Közben az orvosok varrtak, és a végén azt mondta az orvos: igyekezzenek már, és ha nem megy, akkor altatás. Jobban fájt a gerincem, mint a császár helye. Soha többet nem engedem a gerincemet szurkálni!!!”
Neked milyen tapasztalataid vannak az epidurális érzéstelenítéssel kapcsolatban?
Tünde
