20. hét
Mostanában úgy tűnik, hogy állandóan kezelnem kell valamit Lujza fején. A gyakori csecsemőkori bőrproblémák egész listáján átmegyünk, mint valamiféle akadályversenyen. A fejtetőjén koszmó volt, amit koszmósamponnal és babaolajos pácolást követő gyengéd dörzsöléssel kezelgetünk pár naponta. A nyelvén pedig szájpenész jelent meg, amit a gyerekorvos által felírt ecsetelővel kenek be naponta többször.
Ezek a kis problémák a nővérénél is megjelentek, de sokkal enyhébb tünetekkel, és mindkettő elmúlt kezelés nélkül, pár hónap alatt. Lujzánál keményebben jött elő mindkettő. És mint a múltkor említettem, az arcán nemrég érdes, piros foltok lettek. Amikor a múlt héten Londonba látogattunk és elvittem Lujzát a harmadik adag védőoltására, megmutattam a dokinak a problémás felületeket. A doki komolyan nézte a vörös foltokat, amiket csinos kis karmolásokkal is díszített Lujza, és közölte velem, hogy ez atópiás (csecsemőkori) ekcéma.
Az ekcéma szó hallatán azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon megijedtem. Egy barátnőm kisbabája jutott eszembe, aki tetőtől talpig tele volt hólyagos, vörös kiütésekkel, amiket éjjel-nappal vakart. Véresre marta magát, és a kezeit kesztyűbe kellett húzni, hogy megvédjék önmagától. De így is vakarni próbálta, és kétségbeesve próbált minden felülethez és játékhoz dörgölőzni. Hónapokig szenvedett és nagyon sajnáltam szegénykét. Szerencsére Lujzánál időben észrevettük a bajt, azonnal kezelni kezdtük, és az arcán kívül sehova nem terjedt el. Az orvos hidrokortizon kenőcsöt írt fel. A kenőcs olyan hamar hatott, hogy mire aznap délután le akartam fényképezni a vörös foltokat, már el is múltak. Persze amint számítógép-közelben voltam, már gugliztam is a szakirodalmat, hogy okosítsam magam a témában.
Az orvos említette, hogy feltehetőleg valamilyen környezeti tényező váltotta ki az ekcémát, és nagy valószínűséggel, mint ahogyan sejtettem, valamelyik fürdetője (mivel szinte órákkal az első, habos babaszappanos fürdetés után jelent meg), de én többet akartam tudni a dologról.
Az ekcéma az egyik leggyakoribban előforduló csecsemőkori bőrbetegség, aminek előfordulása az elmúlt időkben rohamosan megnőtt. Mivel egy olyan betegségről van szó, amit a genetikailag öröklődő hajlam is nagyban befolyásol, fontos tudni, hogy mik azok a környezeti tényezők, amik kiválthatják. Főleg azoknak hasznos ez, akiknek a családjában előfordult már ekcéma, asztma vagy allergia, hiszen ezek a betegségek rokonságban állnak egymással. Az ekcémát feltehetőleg egy allergiás reakció okozza, ami során a bőr extrém módra érzékennyé válik az adott allergénre. Ez lehet fürdetőszer, mosószer, öblítőszer, sampon, kutya vagy macskaszőr, por, és hasonlók. Bár a kutatások szerint több élelmiszer is okozhat ekcémát, az atópiás ekcémás csecsemők egy része nem élelmiszerre reagál, főleg ha nincsenek szoptatva.
Ahogyan okosítottam magam egy olyan bőrbetegség ügyében, amit eddig csak hallomásból ismertem, megtudtam, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek a családjában hirtelen a semmiből megjelent az ekcéma. A negyvenes években csak a csecsemők négy százalékánál fordult elő, de napjainkban ez huszonöt százalékra nőtt!
Ez Edinburghi Egyetem allergiás megbetegedésekkel foglalkozó intézete, Aziz Sheikh professzor vezetésével nemrég egy kutatást publikált, ami szerint csak 2001 és 2005 között negyven százalékban nőtt az ekcéma előfordulása. A professzor szerint az a modern időkben elterjedt szokás, hogy a kisbabákat naponta fürösztik, nagyban hozzájárult ehhez a növekedéshez. A fürdetés több oknál fogva növeli meg az ekcéma esélyét. Az egyik az, hogy allergiákat okozó anyagoknak teszi ki a baba érzékeny bőrét. A másik pedig, hogy még a tiszta, vegyszerektől mentes langyos víz is kiszárítja a bőrt, mert lemossa annak szükséges, természetes olajait. Ezzel nem csak a már meglévő ekcéma tüneteit súlyosbítja, de az ekcéma, és más allergiák első megjelenését is elősegíti (akkor is, ha az allergiás reakció okozója nem a bőrhöz érő anyag volt), mert a kiszáradt bőr érzékenyebb minden külső és belső hatásra.
A fenti kutatás, és több más szakirodalom is azt ajánlja, hogy a kisbabákat ritkábban fürdessék a szülők, és csak akkor, amikor tényleg „tisztító” célból történik a vízbe merítés, és minél kevesebb ideig, hogy minimalizálják a bőr kiszáradását. Mivel az újszülötteknek általában két testrészük szorul tisztogatásra: a pelenka alatti területek és a száj környéke, gyakran elég ezeket letörölgetni a napok jelentős részében, és hetente egyszer-kétszer elég fürdetni őket kádban. Margaret Cox, a brit Ekcéma Egyesület elnöke is azt állapította meg, hogy minél inkább elterjedt a kisbabák napi fürösztése, annál inkább terjedt az ekcéma is.
„Vissza kellene térnünk ahhoz a szemlélethez, hogy a fürdés célja a megtisztítás, és nem az, hogy jól érezzük magunkat és relaxáljódjunk. Egyáltalán nem teszünk szívességet a bőrünknek vele!” - nyilatkozta. Azt is hozzátette, hogy bár fontos a rutin a csecsemőknek, és annak lényeges szerepe van a szülővel való viszonyuk kialakulásában, a rutinnak egyáltalán nem elkerülhetetlen része, hogy a gyereket nyakig belemerítsük egy nagy kád vízbe.
A hidrokortizon kenőcsöt, ami szteroidot tartalmaz, már nem használom Lujza arcán, mert az ekcéma úgy tűnik, egyelőre elmúlt. Jelenleg heti egyszer, maximum kétszer fürösztjük, pedig nagyon élvezi a meleg vízbe merülést. Már nem vakarja az arcát és a karmolásnyomok is kezdenek elmúlni. Tudom, hogy a ritka fürdetéssel a közszemlélet, anyósom minden tanácsa, és egyes szakirodalom (ami a nyugodt alvás elkerülhetetlen segítőjeként tekint a rituális esti babafürdőre) ellen cselekszem, de szerencsére nálunk az elaltatás és az éjjeli alvás egyáltalán nem problémásak. Most örülök, hogy a csúnya vörös ekcémafoltok elmúltak, és minden tőlem telhetőt meg fogok tenni, hogy soha vissza ne térjenek.
Másutt
