A hétre szélcsendes, nyugodt időt mondanak, ami remélhetőleg a tűzoltók segítségére siet, és amennyire lehet, lecsitulnak a tüzek. Sokan kérdezik az otthoni családtagok és ismerősök közül is, mi újság velünk. Olyanok is megkerestek, akikkel egyébként meglehetősen ritkán beszélünk. Nagyon jólesik az aggódás, de szerencsére mi Melbourne külvárosában közvetlenül nem vagyunk érintettek a jelenlegi tüzekben. Ami viszont minket is elér, az az általános aggódás és szomorúság, amit minden jóérzésű ember érez a képek és a hírek hallatán.

Ilyen komoly tüzek még soha nem sújtották Ausztráliát, aminek valószínűleg az utóbbi évek extrém szárazsága a közvetlen kiváltó oka. Hogy mi idézte elő a szárazságot, arról nyilván lehet vitatkozni, és azt meg is teszik jó sokan, mind a médiában, mind politikai körökben. De jelen pillanatban a közvetlen fókusz a tűzoltók segítése, az otthonukat elvesztett családok támogatása, na, meg a még ebben a pillanatban is veszélyeztetett területek, települések megóvása.

De hogy mitől is ilyen rendkívüli a mostani helyzet? A helyi növényzet természetes megújulásának része a tűz, minden évben égnek le kisebb-nagyobb erdős, bozótos területek. Év közben a lakott területeket tervezett égetésekkel próbálják védeni, és igaziból ez a lényeg, hogy most olyan gyorsan és nagy területen csapott le a vész, hogy nincs lehetőség az emberek által lakott területek hatékony megóvására. A vidéki tűzolzók 70 százaléka önkéntes, akik már lassan két hónapja éjjel-nappal városuk és szeretteik védelmén dolgoznak fáradhatatlanul. Az ország egy emberként szurkol nekik és próbál segíteni, ahogy csak tud.

Nem egy nagy tűz ég, hanem sok-sok, egymástól nem kis távolságra lévő komoly elkülönülő tűz veszélyezteti a közvetlen környezetét. A távolságok teljesen ellehetetlenítik az összefogott védekezést, a helyi kisebb települések pedig limitált eszközökkel tudnak csak harcolni. Ez az oka, hogy sajnos több esetben is az elszórt tanyák és külső, kevésbé népesen lakott utcák alulmaradtak a küzdelemben. És amitől minden itteni szíve összeszorul, az az elveszett emberéletek, leégett, ismert kiránduló helyek és persze a megszámlálhatatlan áldozatul esett állat. Az állatok okosabbak, mint az ember, de erre a mindenhova kiterjedő tűzvészre ők se voltak felkészülve, senki se volt. Borzasztó belegondolni is.

A hozzánk legközelebbi nagyobb tűz több mint 300 km-re van, de a füst elér hozzánk messzebbről is. Vannak egészen borús napok, amikor a zárt ablakon keresztül is érezni a füstszagot a házban. Sydney-ben ennél is sokkal gyakoribbak az olyan napok, amikor a hivatalos ajánlás szerint csak védőmaszkban szabadna kilépni a szabadba. Lekopogom, Melbourne-ben eddig alig 3-4 ilyen nap volt. Mégis, amikor kinézünk az ablakon, és a tájat titokzatos, szürke köd borítja be, az szinte érinthető távolságba hozza a tragédiát, amin oly sokan keresztül mennek.

Ugyanakkor mi is veszélyeztetett zónában lakunk, így nálunk is felmerült a téma, mi legyen a terv, ha esetleg a közelünkben is becsap a ménkű. A sürgősségi szervek minden nap kiadják a hivatalos tűzveszélyességi besorolást a helyi időjárás és egyéb körülmények figyelembevételével. A besorolás fokozatai a következők: Alacsony – Magas – Nagyon magas – Súlyos – Extrém – Vörös kód. Extrém az, amikor akármikor közvetlen veszély alakulhat ki, ezért mindenkinek készenlétben kell lennie. Az óvoda külön begyűjti a szülők telefonszámát, és kérik, ha esetleg menekülni kell, mindenki legyen a közelben, hogy gyorsan be tudják gyűjteni a gyerekeket. Ilyesmire kell gondolni.

Vörös kód esetén már bekövetkezett a baj. Emellett a tűzoltóság figyelmeztetéseket is kiad kisebb területekre vonatkoztatva. Ha menekülni kell, az üzenet tőlük jön, illetve ők határozzák meg azt is, amikor egyes területen már túl késő menekülni. A helyi önkormányzat oldalán nagyon sok hasznos információ elérhető, pl. hogyan készítsük fel az otthonunkat a tűzveszélyes időszakra?, miket pakoljunk össze, ha menekülni kell?, mi legyen a menekülési tervben?, mikre kell odafigyelni a biztosítás megkötésekor?. És még sok más praktikus ötlet. Mostanra mi is kiokosítottuk magunkat, de nagyon reméljük még hosszú évekig nem lesz szükségünk erre a tudásra.

Most egy olyan képet küldök, ami mutatja mennyire száraz felénk is a növényzet a közvetlen közelünkben lévő bozótos területeken. Ez annyira a közvetlen közelünkben van, hogy ha kiállok a ház elé és jobbra nézek, hasonóan természetközeli, látszólag emberek által aktívan nem bolygatott tájat látok.

Katz

A szerző terhesnaplója itt olvasható>>>