Megszületünk, felnővünk, de addig is kapunk jó pár oltást. Nézzük csak, milyeneket is pontosan!

Újszülöttkorban, a születés után közvetlenül érkezik a BCG.

A BCG-oltás az élet első napjaiban beadott vakcina, amely védelmet nyújt a tuberkulózis (TBC) ellen. A TBC olyan súlyos megbetegedéseket okozhat, mint a tüdő- vagy agyhártyagyulladás.

A BCG (Bacillus Calmette-Guérin) vakcinát 1921-ben fejlesztették ki Albert Calmette és Camille Guérin francia tudósok. Az oltás egy legyengített Mycobacterium bovis törzset tartalmaz, amely serkenti az immunrendszert a tuberkulózis (TBC) elleni védelemre.

A BCG-oltás az egyik legszélesebb körben alkalmazott vakcina a világon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint évente több mint 100 millió újszülött kapja meg világszerte.

Magyarországon a BCG-oltás 1954 óta kötelező az újszülöttek számára. Az intézkedés bevezetése óta drámaian csökkent a TBC-esetek száma, különösen a gyerekek körében.

Nem nyújt teljes védelmet minden típusú TBC ellen, de kiemelten hatékony a gyermekek súlyos, életveszélyes formáival – például a tuberkulózisos agyhártyagyulladással vagy a disszeminált TBC-vel – szemben.

Az oltás helyén sokszor egy kis hegesedés alakul ki, amely az oltás sikerességére utal. Ez a heg az élet későbbi szakaszaiban is megmaradhat.

Az orvos-kutatók az elmúlt években arra is felfigyeltek, hogy a BCG-oltásnak lehetnek úgynevezett „nem-specifikus hatásai”. Például bizonyos vírusfertőzések ellen is fokozhatja az immunválaszt, bár ennek pontos mechanizmusait még kutatják.

Azokban az országokban, ahol alacsony a TBC előfordulása, a BCG-oltást gyakran csak bizonyos csoportok (pl. veszélyeztetett régiókba utazók) számára ajánlják. Magyarországon azonban a TBC megelőzése érdekében ez az oltás kötelező az újszülötteknek.

Beadását követően általában 10-15 évig biztosít jelentős védettséget, ezért felnőtt korban a TBC elleni védekezés más módjai is szükségesek lehetnek.

2 hónapos korban:

A DTPa-IPV-Hib-HBV (kombinált oltás) igazi kompakt védelem bomba, hiszen hat betegség ellen nyújt egyszerre védelmet: torokgyík (diftéria), szamárköhögés (pertussis), tetanusz, gyermekbénulás (poliomyelitis), Haemophilus influenzae b okozta fertőzések és hepatitis B.

A tetanuszfertőzés nem emberről emberre terjed, hanem földdel, porral vagy rozsdás tárgyakkal való érintkezés során juthat be a szervezetbe. Az ellene nyújtott védelem éppen ezért elengedhetetlen.

A pertussis, vagyis szamárköhögés súlyos légúti fertőzést okozhat, amely csecsemőknél akár életveszélyes légzésleállással is járhat. Ezért a DTPa-IPV-Hib-HBV oltás különösen fontos az első hónapokban.

A gyermekbénulás elleni vakcinák bevezetésével sikerült jelentősen visszaszorítani ezt a súlyos betegséget, amely korábban számos gyermeket tett mozgáskorlátozottá. Az IPV komponens megakadályozza a fertőzés terjedését és a bénulásos szövődményeket.

Hepatitis B: hosszú távú védelem:  A hepatitis B vírus májgyulladást okozhat, amely később májcirrózis vagy májrák kialakulásához vezethet. Az újszülöttek oltása azért kulcsfontosságú, mert a csecsemőkorban szerzett fertőzés nagyobb valószínűséggel válik krónikussá.

A Hib baktérium súlyos betegségeket okozhat, például agyhártyagyulladást, tüdőgyulladást vagy szepszist. Az oltás bevezetése előtt ez a baktérium volt a leggyakoribb agyhártyagyulladásos esetek oka csecsemőknél.

A DTPa-IPV-Hib-HBV oltást több részletben, az ajánlott oltási rend szerint adják be (2, 3, 4 és 18 hónapos korban). Ez biztosítja az erős és tartós védettséget.

 A DTPa jelölésben a kis a betű azt jelenti, hogy a vakcina acelluláris pertussis komponenst tartalmaz, ami kevesebb mellékhatással jár, mint a régebbi, teljes sejtes változat.

A kombinált oltások jelentős szerepet játszottak abban, hogy számos gyermekkori halálos betegség előfordulási aránya drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben. Az UNICEF adatai szerint az ilyen oltások évente több millió gyermek életét mentik meg.

3 hónapos korban:

A DTPa-IPV-Hib-HBV ismétlő dózisa következik, amely fenntartja a korábban megkezdett védelmet.

4 hónapos korban:

DTPa-IPV-Hib-HBV megint az ismétlő adagot kapja a gyerek, az immunválaszt erősítendő.

12 hónapos korban:

A PCV, vagyis a pneumococcus elleni oltás érkezik, amely védi a gyerekeket a tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás és vérmérgezés ellen.

Ebben az életkorban kapják meg az MMR oltást is. Az MMR vakcina megelőzi a kanyarót, mumpszot és rubeolát, amelyek súlyos szövődményekkel járhatnak.

18 hónapos korban:

Megint ismétlik a DTPa-IPV-Hib-HBV oltást. Ez az utolsó adag biztosítja a tartós védettséget.

Illetve érkezik a PCV ismétlő dózisa is, amely megerősíti a pneumococcus elleni védelmet.

Ezzel a babakori oltássorozat a kötelezők tekintetében véget ér.

6 éves korban:

A gyerekek ismét a DTPa-IPV kombinált oltást kapják, iskolába lépés előtti ismétlésként a torokgyík, szamárköhögés, tetanusz és gyermekbénulás ellen.

11 éves korban:

A dTap kombinált oltást kell kapniuk, amely egy kisebb antigéntartalmú vakcina, ismétlő védelmet biztosít a torokgyík, tetanusz és szamárköhögés ellen.

A dTap  elnevezés az oltásban található antigének neveire utal:  d (diphtheria): a torokgyík elleni vakcina, csökkentett dózisú antigénnel, a T (tetanus) a Tetanusz ellen, amely súlyos izomgörcsöket okozhat. Az aP (acellular Pertussis) pedig a szamárköhögés elleni oltóanyag, amely sejtmentes technológiával készült, így csökkenti a mellékhatásokat. 

Ismétlése azért indokolt, mert az immunrendszer emlékezőképessége idővel csökken, különösen a szamárköhögés fertőzés esetében. A dTap emlékeztető oltás segít fenntartani a védelmet, különösen a szamárköhögés újbóli megjelenésének megelőzésére. 

A szamárköhögés például nemcsak csecsemőkre veszélyes, hanem serdülőkre és felnőttekre is, akiknél több hónapig elhúzódó, rendszeres köhögési rohamokat okozhat. Az emlékeztető oltás csökkenti a fertőzés kockázatát, így védi a fiatalabbakat is. 

A dTap oltás a szervezet immunrendszerét arra tanítja, hogy felismerje és semlegesítse ezeket a baktériumokat vagy toxinjaikat. A sejtmentes technológia (acellular pertussis) csökkenti a lázat vagy a helyi duzzanatot, amit az oltás mellékhatásként okozhat.

Az érvényben lévő WHO ajánlás szerint a szamárköhögés elleni emlékeztető oltás segíthet megfékezni a járványokat, különösen azokban az országokban, ahol a betegség még mindig jelentős közegészségügyi probléma.  Az utóbbi időben hazánkban is növekedett a szamárköhögéses esetek száma, tehát még egy viszonylag magas átoltottságú népesség esetén is utat tud törni magának a megbetegedés.

A dTap oltás terhes nők számára is ajánlott, általában a 27-36. terhességi hét között. Ez nemcsak az anyát, hanem az újszülöttet is védi az élet első hónapjaiban, amikor a szamárköhögés különösen veszélyes lehet számára.

A szamárköhögés egyébként az egyik legrégebben ismert fertőző betegség, amelyet már az ókori írások is említenek. Az oltások előtt járványok formájában jelent meg, különösen a gyermekközösségekben. 

Egyéb, választható oltások

A kötelező oltásokon túl számos kiegészítő, választható vakcina érhető el, amelyek további védelmet nyújtanak. Ezek közé tartozik a rotavírus, a bárányhimlő, az influenza, a HPV és a Meningococcus elleni oltások. Ezek térítés ellenében vehetőek igénybe, házi gyermekorvosi konzultációt követően.

Ti milyen, nem kötelező oltásokat adattatok be a gyereknek?

Kis Kati