Még brit tudósok sem kellenek ahhoz, hogy észrevegyük, mennyit romlott a gyerekek kommunikációs képessége, mennyivel szegényesebb a szókincse, mennyire alulmarad a nyelvi eszköztáruk az előző generációkhoz képest, de az utóbbi években különösen.
Az ELTE megvizsgálta
Aggasztó tendenciákkal és eredményekkel szembesültek az ELTE kutatói, amikor kisgyerekek digitális eszközhasználatát vizsgálták a pandémia időszakában, a járványügyi intézkedések alatt és azok után. A kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy teljes generációk nőhetnek fel a nyelvi képességek kopásával, a beszédértés zavaraival küzdve, ami kihathat a jövő társadalmának minden tagjára. A rossz eredmények hátterében sokszor a korlátlan “kütyühasználat”, illetve a kisgyerekeket érő, impulzív vizuális ingerek tömegek állnak.
Az Magyar Tudományos Akadémia 2021 júniusában hirdette meg a poszt-COVID-jelenségek kutatására irányuló felhívását, amelynek keretében olyan (alap)kutatásokat szándékoztak támogatni, amelyek a koronavírus okozta később lecsapódó jelenségek miatt fellépő egészségügyi, társadalmi, kulturális és egyéb problémák feltárására és megoldására keresnek válaszokat.
Ovisok fókuszban
A pályázat keretében az óvodáskorúak digitális eszközhasználatát vizsgálták, és azt, hogy mennyiben változott a gyerekek társas készségeinek fejlődése a koronavírus-világjárvány következtében.
Az ELTE Alfa Generáció Laborjában folyó kutatásokat vezető szakemberek azért is érezték fontosnak ezt a témát, mert ugyan elég sokat lehet tudni a járvány iskolásokra és felnőttekre gyakorolt hatásairól, a legérzékenyebb fejlődési szakaszban lévő óvodáskorúakra tett hatások ezt megelőzően kiestek a vizsgálati szempontokból. Többek között a gyerekek szabadidős okostelefon- és tablethasználatát térképezték fel, a veszélyhelyzet kihirdetését követően (amikor korlátozások voltak), illetve egy másik szakaszban is, amikor nem voltak ilyen szigorú korlátozások érvényben. Az volt az egyik fő kérdés, hogy milyen változások történtek a köznevelést is érintő karanténintézkedések miatt, és mindez hogy hatott a gyerekekre.
Egyértelműen azt igazolták a vizsgálatok, hogy az óvodáskorú gyerekek a korlátozások alatt többet néztek tévét, többet használtak tabletet és okostelefont, amiken elsősorban mesefilmeket és videókat néztek.
A kutató szerint az a legnyugtalanítóbb eredménye az volt a vizsgálatnak, hogy hihetetlen sebességgel zajlik a digitális térhódítás ebben a korosztályban is, sőt, sokszor már bölcsődéskorban kütyüznek a gyerekek.
Az óvodai szűréseket végző logopédusok egybehangzó szakmai álláspontja pedig az lett, hogy az elmúlt 2-3 évben drasztikusan romlott a gyerekek nyelvi teljesítménye. A mai óvodáskorúak nem képesek olyan nyelvi színvonalon teljesíteni, mint az 5 évvel ezelőtti óvodás korosztály, vagy akár a 3 évvel ezelőtt óvodába járó gyerekek.
Rengeteg kisgyerek szinte már azelőtt elkezdi használni a kütyüket, hogy elsajátítaná az anyanyelvét. Ez pedig elég veszélyes dolog, abból a szempontból, hogy a kisgyermekkor első pár fogékony évét – amikor a gyerek az anyanyelvét passzívan tanulja, hallás után, akusztikai információkra támaszkodva „szívja magába” a nyelvet – teljesen tönkre tesszük vele. Az úgynevezett passzív akusztikus csatornák bezárulnak a gyerekek előtt, egy jóval érdekesebb vizuális ingereket kínáló telefon, vagy tablet miatt.
Ha nincs nyelv, nincs biztos kommunikáció sem. Nincs olyan terület a gyerekek fejlődésében, amihez ne lenne szükség arra, hogy kommunikáljon, hogy ő maga is megértse a nyelvet. A szakemberek virtuális autizmusként szoktak hivatkozni a túl korai vagy túlzó mértékű eszközhasználat következményeire. Ijesztő, de sokszor olyan viselkedési elemeket, tüneteket látnak a korán kütyüző gyerekeken, amelyek az autizmussal diagnosztizált gyerekeknél szoktak megjelenni.
Mindez azért nagy probléma, mert a szülők zöme nem tudja, nem érti, hogy mekkora kárt csinál a kényelmes megoldásokkal, a hisztire elővett telefonos mesékkel, játékokkal, a tablettel az ölében elalvó négyévessel.
A kutatók szerint tulajdonképpen az egész mostani helyzet megfeleltethető egy kísérletnek, vajon hogyan boldogul majd az ilyen gyerekekből lett felnőtt, amikor felnő, társas kapcsolatokat alakít ki, családot alapít, munkát keres, ő maga is gyerekeket nevel.
A kutatás alapján készült, „A járvány rövid és hosszú távú hatásai óvodáskorú gyerekek digitális eszközhasználatára és szociokognitív fejlődésére” című előadás visszanézhető az MTA YouTube-csatornáján.
Kazin Ci
