Egy elsőgyerekes barátnőm kérdezte tőlem nemrég, hogy hogyan tudja védeni a féléves babáját a naptól, ha szeretne kimozdulni vele napközben – a gyógyszertárban ugyanis azt mondták neki, hogy a babákat egyéves korig nem szabad naptejjel kenni. Furcsálltam ezt a „szabályt”, ezért felkerestem dr. Molnár Katalin bőrgyógyászt, hogy kifaggassam a témával kapcsolatban.
Hogyan tudjuk védeni a csecsemők bőrét a káros napsugaraktól?
dr. Molnár Katalin: Egyéves kor alatt a legfontosabb a fizikai fényvédelem, tehát ilyenkor az lenne a legjobb, ha árnyékban/félárnyékban lennénk a felöltöztetett babával. De valljuk be, nem életszerű dolog, hogy a babát rejtegetjük a nap elől. Ha például kicsit nagyobb gyerek is van a családban, ott irreális elvárás, hogy mindenki az árnyékban üljön, az izgő-mozgó gyerekek nem maradnak meg egész nap egy helyben. Tehát szükség van segítségre. Vannak olyan napvédő krémek, amelyek féléves kortól biztonságosan használhatók. De emellett hangsúlyozni szeretném, hogy a fizikai fényvédelem legyen az első, valamint a helyes napozási szokások betartása.
Biztonságosak a csecsemőknek a napvédő krémek?
dr. Molnár Katalin: Évről évre újabb és újabb kutatások folynak, hogy nagyobb biztonságot adó készítményeket gyárthassanak. Külön terület a csecsemőknek és kisgyerekek való napkrémek fejlesztése, hogy a kicsik bőrének megfelelő fényvédelmet biztosítsanak biztonságosan. Jelenleg az a tendencia, hogy megpróbálják a fizikai fényvédőket kombinálni minimális kémiai fényvédővel. (Fizikai vényvédők: titán-dioxid, cink-oxid.) Ezek az anyagok a bőr felszínén maradnak és onnan verik vissza a fényt. A fizikai fényvédők önmagukban nem biztosítanak teljes fényvédelmet, így téves biztonságérzetet adhat – bekenem magam és a napkrém mindentől megvéd. Az ideális a két, különböző módon ható fényvédő kombinálása. Emiatt nem is készítenek már tisztán fizikai fényvédő krémet, hanem van benne kémiai fényvédő is, így ad teljes védelmet.
A gyermekeknek való napkrémek az UV-A és az UV-B sugárzás ellen is védenek?
dr. Molnár Katalin: UV-A, UV-B – A régebbi típusú krémek csak UV-B védőt tartalmaztak, a mai, korszerű termékek már mindkettő ellen védenek. A régebbiek ugyan nem engedték, hogy a bőrpír, bőrégés kialakuljon, viszont az UV-A sugárzás ellen nem adott védelmet. Most már a jó minőségű krémek UV-A és UV-B szűrősek is. A valódi fényvédelmet tehát csak ezek biztosítják.
Hogyan működik a kémiai fényvédő anyag?
dr. Molnár Katalin: A kémiai anyagok megkötik az UV-sugarakat és nem engedik, hogy a sejtmag DNS-ében károsodást okozzon. Viszont ezek az anyagok egy idő után lebomlanak, ezért kell bizonyos időközönként újra felkenni a bőrre. Ez az újrakenési idő rá van írva a termék csomagolására általában 2-6 óra. Ha nagyon nagy a direkt sugárzás, vagy visszavert fény (pl. tengerparton vagyunk), akkor nagyon fontos betartani az újrakenés javasolt időpontját.
Egyéves kor alatti gyereknek lehetnek veszélyesek a fényvédő krémek?
dr. Molnár Katalin: Ezek az anyagok nem mérgek, nem mérgezőek, szigorú toxicitási vizsgálatokon mennek keresztül a felhasználásuk előtt. A kémiai fényvédők nagy molekulasúlyú anyagok, nem tudnak mélyen felszívódni (és nyilván nem hosszú időn keresztül folyamatosan kenik vele a gyerekeket, viszont a hatásaira nincsenek vizsgálatok. A szakemberek pedig mindig azt javasolhatják, amit már leteszteltek).
Mi a különbség a gyerekeknek és a felnőtteknek kapható fényvédők között?
dr. Molnár Katalin: Gyermekeknek olyan készítmény adható, amelyre történt korábban toxicitási mérés. Fél éves kor alatt azért nem javasolhatják, mert még nem vizsgálták azt a korcsoportot. Inkább a vivőanyagban és nem magában a hatóanyagban van a különbség, Gyakran csak annyi, hogy milyen a krém állaga, a kenhetősége, és hogy illatmentes-e – felnőtteknek lehet illatosabb, gyerekeknél inkább az illatmenteset szokták gyártani. (A faktorszám, ami számít.)
Gyerekeknek 50 SPF-est javasolnak?
dr. Molnár Katalin: Attól függ, milyenek a fényviszonyok. Ha délre, tengerpartra vagy tó mellé megyünk, ahol sok a direkt és visszavert fény is, ott fokozottabb figyelem és nagyobb faktorszámú krémek javasoltak. (De ha már kevés a visszavert fény, például délután,) Kisebb UV sugárzásnál – kora délelőtt, késő délután – ha a gyermek bőre nem ég könnyen, akkor 30-as faktorszámú napkrém is megfelelhet. (Nem feltétlenül kell 50-essel kenni a gyerekeket.)
Számít a bőrtípus is?
dr. Molnár Katalin: Felnőttek és gyerekek esetében is többféle bőrtípus különböztethető meg: van, aki kevés napfénytől is könnyen barnul, de van, aki nem vagy csak nehezen barnul és a leggyengébb napfény is bőrpírt okoz. Ami nagyon fontos még a napozásban, a barnulásnál, az a fokozatosság. Ideális lenne már áprilistól kezdve szabadon hagyni a lábat és a kart (ha az időjárás megengedi), hogy fokozatosan szokjon a napsugárzáshoz a hámtakaró/bőr, és lépésről lépésre, égés nélkül alakuljon ki a barnaság. (Ez nagyon nagy segítség a bőrnek.) A legkárosabb az, ha fehér bőrrel megyünk ki nyáron a tűző napra. Gyakran történik napégés májusban, amikor ugyanolyan beesési szögből süt a nap, mint júliusban (napforduló június 21-én), de nincs még meleg.
Azt írják, csecsemőket egyáltalán nem szabad napra vinni. Mit gondol erről?
dr. Molnár Katalin: Én úgy módosítanám az ajánlást, hogy erős napra semmiképpen ne vigyük a kicsiket. Akinek könnyen barnul a bőre, annak sem érdemes túlzásba vinni a napozást. Ha józan ésszel végiggondolja a szülő a fényviszonyokat, és ismeri a gyerek bőrét, akkor az óvatos, fokozatos(!) barnulás megengedett. Aki viszont nem barnul, annak nem érdemes erőltetni. Leégni tilos!
Köszönöm a válaszokat!
Tünde
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
