Bár nem szeretnénk a szüléstörténetek vasárnapját végképp átalakítani, most egy külföldi szüléstörténet helyett néhány olyan rítust, népszokást gyűjtöttem össze, amelyeket szülés után (pár nappal-héttel) gyakorol a család, a rokonság vagy a helyi közösség. Van közte "babona" és szimbolikus cselekedet éppúgy, mint a segítséget, összetartást, támogatást jelentő gyakorlatias hagyomány. A magyar "komatál" vagy a keresztelőhöz, névadáshoz kapcsolódó szokások általában ismertek, de kevésbé tudjuk, mit szoktak tenni ilyentájban a jorubáknál, a malájoknál vagy a braziloknál. Lássuk! (És ha valaki élt valamelyik országban, és kijavítani-kiegészíteni szeretné az erre vonatkozó részt, hajrá!)

Nigéria, Afrika

A csecsemők számos, áldásnak, ajándéknak szánt dolgot kapnak. A joruba lányoknak a hetedik, a fiúknak a kilencedik napon vizet (hogy ne legyenek ellenségeik), pálmaolajat (a zökkenőmentes, stresszmentes életért), kóladiót (a hosszú és egészséges életért), valamint sót és borsot (hogy az élete izgalmas és fűszeres legyen) kapnak. A szülés utáni gondozást omugwo-nak hívják, amelynek fontos eleme a baba első fürdetése, amelyet a nagymama végez (vagy ha nincsen nagymamája a gyereknek, akkor egy nagynéni vagy közeli barátnő). Ez az első mosdatás azt szimbolizálja, hogy az anya nincs egyedül a gyermeke nevelésével, és hogy a közösség mindig ott lesz, hogy segítsen neki. A nagymama másik feladata, hogy segítsen az anyának visszanyerni a terhesség előtti formáját egy olyan gyakorlatsorral, amely magában foglalja a forró vízbe mártott törülközővel végzett „haslaposító” masszázst is.

Guyana, Dél-Amerika

Ebben a dél-amerikai országban az anyák a baba születése utáni kilencedik napot jelölik be a naptárukban - ekkor ünneplik a kicsi érkezését a családdal és a barátokkal, akik édességeket és ajándékokat hoznak, köztük pénzt és arany karkötőt a babának. Ezen a napon fürdenek meg az anyukák a szülés után. Az ünnepség során egyes anyák elégetik a méhlepényt, hogy ezzel is jelképezzék az anya és a gyermek fizikai elválását.

Brazília, Dél-Amerika

Brazíliában egy baba születésekor ahelyett, hogy a rokonság vagy barátok ajándékokkal árasztanák el a friss szülőket, ennek éppen az ellenkezője történik. Amikor a vendégek meglátogatják az anyát és a gyermeket a kórházban, a nő egy kosár ajándékot ad nekik. Ezek apróságok, például édességek és ajándéktárgyak, amelyekhez a baba egy üzenetet is mellékel, amelyben megköszöni a barátoknak és a családnak a látogatást. A szülők az újszülötteket pirosba is öltöztetik, amit szerencsét hozónak tartanak, és távol tartja a gonosz szellemeket.

Hollandia, Európa

A nyugati világban Hollandiában a legmagasabb az otthonszülések száma. A hollandok a természetes szülés hívei, és ezt tükrözi az egészségügyi rendszerük is - a legtöbb várandós anya bábához jár, és csak a nagy kockázatú terhességek vagy komplikációk esetén keres fel szülész-nőgyógyászt. Minden várandós nőnek be kell szereznie egy kraampakket-et, amely tartalmazza az otthonszüléshez szükséges összes orvosi felszerelést. A baba születésének bejelentésére a szülők egy kitömött gólyát helyeznek el az utcára néző ablakban, így úgy tűnik, mintha a gólya most repült volna be, hogy megszülessen. Amikor a vendégek meglátogatják, a házaspár egy *beschuit met muisjes" ("keksz egerekkel") nevű hagyományos harapnivalót szolgál fel. Nem kell aggódni - az "egerek" mini édesgyökérdarabok, amelyek a lányoknál rózsaszín, a fiúknál kék színűek.

Dominikai Köztársaság, Karib-térség

Kinek van szüksége ultrahangra, hogy kiderüljön, fiú vagy lány lesz-e, ha a helyi babonák is megmondják? Az itteni családok még mindig gyakorolják azt a népszokást, hogy egy kanalat, egy kést és egy villát tesznek három különböző szék alá, és a leendő anya kiválasztja, melyikre üljön. A kanál azt jelenti, hogy lány lesz, a kés azt, hogy fiú, a villa pedig azt, hogy a nemet nem lehet meghatározni. Egy másik hagyomány szerint ha fiút vár,  a nő haja sűrű és fényes lesz, de ha lánya lesz, éppen ellenkezőleg, inkább romlik  a haj minősége.

Ecuador, Dél-Amerika

A latin-amerikai cuarentena-hoz hasonlóan az anyákat itt is hasonló szokással, a la dieta nevű szokással táplálják." A vidéki területeken az apa a feleségének a nehéz napi munka után egy izzadságtól nedves inget ad, amíg az asszony vajúdik, ami a néphit szerint erőt ad neki. (Az is gyakori, hogy a szülők beszélnek a babához az anya pocakjában, és könnyű szülést kérnek tőle). A szülés után az anyát és a babát gondosan óvják a napfénytől, még a házban is, ahol az ágy fölé baldachint akasztanak. A „la dieta” végén az anyukák gyógynövényekkel, parfümmel és egy csésze tejjel vagy rózsaszirmokkal ellátott fürdőt kapnak, hogy jelezzék a mindennapi világba való visszatérésüket.

Japán, Ázsia

A legtöbb japán nő arra törekszik, hogy fájdalomcsillapítók nélkül hozza világra gyermekét. Van egy ősi hiedelem, amely a buddhista hitből ered, miszerint a szülési fájdalmakat próbaként kell elviselni, hogy felkészüljünk az anyaság nehézségeire. Ez azt is jelenti, hogy a legtöbb nő még akkor sem gondolkodik epidurális érzéstelenítésen, ha az orvosa javasolja. Az apák csak akkor mehetnek be a szülőszobába, ha az anyával együtt részt vettek egy szülés előtti tanfolyamon. Miután a baba megérkezik, az újdonsült anya hagyományosan legalább egy hónapig a szülei otthonában marad, és 21 napig ágyban pihen, hogy regenerálódjon, és kötődjön a babához, miközben a családtagok besegítenek a házimunkába. Ez alatt az idő alatt a barátok meglátogatják és megeszik az ünnepi vörös rizs és vörösbab ételét, az osekihant. És míg a legtöbb országban vigasztalni és elhallgattatni igyekeznek a síró csecsemőket, Japánban ennek éppen az ellenkezője a jellemző, ahol síróversenyeket (nakizumo) rendeznek, hogy melyik baba sír előbb/hangosabban. A japánok úgy vélik, hogy a hangosan és gyakran síró csecsemők egészségesebbek és sokkal gyorsabban nőnek.

Törökország, Európa-Közel-Kelet

Az újszüött megünneplésére és a tej beindítására az anyák a lohusa serbeti ("szülés utáni sörbet") nevű hagyományos italt fogyasztják. Vízből, cukorból, szegfűszegből, fahéjból és piros ételfestékből készül, és először a kórházban szolgálják fel az újdonsült anyukának. Törökországban nincsenek babaváró partik - az ünnepségeket a kicsi születése utánra halasztják. A szülés után az anya és a baba 20 napig otthon maradnak, és a barátok is beugranak, és szintén serbeti-t kortyolgatnak. A 20 nap elteltével az anya és a baba meglátogatják az ajándékozók otthonát, ahol cukorkával töltött zsebkendőt (jó természetű babának) és tojást (egészségesnek) kapnak. A házigazdák liszttel kenik be a baba szemöldökét és hajkoronáját, hogy hosszú életet biztosítsanak neki.

Malaysia, Ázsia

A baba megérkezése után minden anyuka alig várja, hogy pihenhessen. Néhány malajziai nő számára ez kötelező - 44 napig otthon maradnak, hogy pihenjenek és visszanyerjék energiájukat a szülés kimerítő munkája után. Amíg otthon maradnak, bizonyos étrendet követnek (semmi túl fűszeres!), speciális ruhákat viselnek (a bengkung nevű fűzőt), relaxáló masszázsokat kapnak, és még sok minden mást.

Irán, Közel-Kelet

Iránban az első zuhanyzás hagyományosan a baba születése után 10 nappal történik, vagy amikor a köldökzsinór már leesett. Az anya nővére, anyja vagy nagynénje zuhanyozza le az anyát. Ezután speciális olajokkal masszírozzák, arcpakolást kap, és hennával festik ki. Ez a jutalom a kemény munkájáért és a vajúdás során elszenvedett fájdalmakért. Miután az anyát lezuhanyozták, a babát is megfürdetik. A köszöntőt követően a barátokat és a családot meghívják egy különleges ebédre, amelyet Valimeh-nek (hagyományosan bárányból készül) hívnak. A vendégek ajándékokat, például ruhákat és takarókat hoznak, míg a közeli rokonok gyakran aranyból készült tárgyakat.

(Iránban rendkívül gyakori a forráscikkem szerint a császármetszés, egészséges terhesség és problémamentesség esetében is. )

Szíria, Közel-Kelet

Muszlim hagyomány szerint a gyermek születése után szokás levágatni egy vagy több bárányt, majd húsát szétosztani a szegények közt. A bárány „feláldozása” Allahnak való köszönetnyilvánítás is a gyermek születéséért. A baba ruháit hagyományosan az anyai nagymama biztosítja.  Itt is a vendégeket, látogatókat ajándékozza meg a család, és nem fordítva: az ajándékcsomagokba kerül arab édesség, játék, és ezt kapják ajándékba a látogatók. Minél gazdagabb valaki, annál puccosabb (és nagyobb) a csomag, akár személyre szabott vagy különleges értékeket képviselő tárgyakkal, mint például egy híresség által saját kézzel készített játékbaba.

Németország, Európa

Muris német népszokás a „Babypinkeln”, ami szó szerint babapisilést jelent, de valójában a baba üdvözlésére rendezett buli. Az eredeti népszokás során a meztelen babát körbeadták, és örök szerencsének tartották, ha eközben valakit a baba lepisilt. Mára ez egy olyan bulivá alakult, amelyet akkor rendeznek, amikor az anya és a baba még a kórházban van, és a magyar „tejfakasztóhoz” hasonlatos. Az apa összejön a barátokkal, a családdal és a szomszédokkal, hogy egyenek, igyanak és ünnepeljék az újszülöttet. Néha még szivarok is járnak körbe a társaságban! A szokás mostanában ismét átalakulóban van: a partit többen akkorra tervezik, amikor az anya és a baba hazajön, hogy részt vegyenek az ünnepségen ők is.

+1: Litvánia, Baltikum: kúszó-mászó verseny csecsemők részére 

Egy valamivel újabb "népszokás" és hagyomány: évente egyszer a litván kisgyermekek vörös szőnyegen versenyeznek (másznak) egymással, miközben szüleik játékokkal és finomságokkal próbálják őket a célba csalogatni! A 20 éves hagyománynak számító babaversenyre minden június 1-jén kerül sor a Nemzetközi Gyermeknap alkalmából. A kis résztvevők 7 és 12 hónapos kor közöttiek, és egymás ellen versenyeznek, hogy ki lesz a leggyorsabb kúszó.

Vakmacska