A Bezzeganya felmérésében is mintha azt jelezték volna többen, hogy írjunk élményeket, személyes tapasztalatot, tanulságot a kamaszkorról, kiskamaszkorról is Egy időben úgy tűnt, a legtöbb gyerekneveléssel foglalkozó könyv a bölcsis-ovis korosztályról szól, esetleg fejlesztő tippeket ajánl egész kicsi babakortól. A két-hároméveskori dackorszakról mintha ezerszer több pszichológus nyilatkozott volna, mint nagyjából bármiről, ami az emberrel kilenc-tizenkét-tizenöt évesen, pedig az is legalább olyan fontos és meghatározó életszakasz.
A kamaszkort pedig sokáig inkább a „deviancia”, és a súlyos problémák oldaláról közelítették meg, miközben a legtöbb kamasz, ha nem is mindig könnyű vele együtt élni, azért nem klinikai eset, és rendőrségi ügyei sincsenek. Tennivaló viszont lenne a szülőnek ekkor is, és talán a szakértői tanácsok se haszontalanok. Lehetőleg olyanok, amiket nem negyven éve írtak. (Okés, akkor is a két füle közt hordta a többség a fejét, de...)
Vekerdy sokat foglalkozott a kamaszkorral, a felnőttkor küszöbén toporgókról pedig Popper Péter is részletesen írt. De ők a korábbi évtizedek kamaszaival találkoztak, miközben az örök életkérdések, életfeladatok mellé jöttek vadonatúj kihívások, amelyekkel a húsz-harminc-ötven évvel ezelőtti ifjak még nem találkoztak.
Ezért érdemes olyan könyveket is forgatni, amelyeket már a mostani tizenévesekre írtak, a mostani élethelyzetek és tapasztalatok ismeretében.
Alberto Pellai – Barbara Tamborini: Tini cunami: Hogyan értsünk szót kamaszodó gyermekünkkel?
Alberto Pellai – Barbara Tamborini: Az első csók – kiskamasz gyerekeink érzelmi nevelése
Az olasz pszichopedagógus-pszichoterapeuta szerzőpáros (az életben is társak, négy gyerekük van) a kamaszkor-kiskamaszkor fejlődéslélektan szakértője, és mindkét könyvüket szülőknek szánták, akiknek felső tagozatos, esetleg még nem végzős középiskolás gyerekeik vannak.
A kiskamaszkort tizenegy-tizenkét éves kortól számítjuk, ahol a testi átalakulások hirtelen történnek, és az érzelmi érés csak később követi az agy fejlődését, a gyerek hirtelen kitágult világának új tevékenységeit. Ez az az időszak, amikor a környezet is változik: alsó tagozatból felsőbe lép a gyerek, és tizenkét-tizennégy éves korban már a középiskola következik. Hirtelen nagyon, nagyon fontosak lesznek a barátok, a gyerek keresi az újdonságokat, majd egy idő után a másik nem társaságát is.
Az első könyv három nagy fejezetre tagolódik: az első az új kihívásokat járja körbe (elkezdődik a leválás apáról és anyáról, legalábbis fejben, megváltozik a gyerek érdeklődése, egyre több dologban kellene önállóan dönteni és cselekedni, szerelmes lesz, fontos lesz a külső megjelenése, elbizonytalanítják a gyors változások benne és körülötte), a második a kiskamaszok elméjét (kockázatkeresés, újdonságkeresés, a lányok és a fiúk eltérő stratégiái, kreativitás és rohamos fejlődés), míg a harmadik a szülőt állítja reflektorfénybe: MI mennyire vagyunk hajlamosak hirtelen felindulásból cselekedni, MI milyen kötődési stílussal rendelkezünk, MI hogy viseljük, hogy többé nem vagyunk a gyerek szuperhősei, és mennyire vagyunk magabiztosak a kamaszodó gyerek mellett és az ő szemében?
A szerzők filmeket is ajánlanak, közös megnézésre, vagy csak a szülőnek, hogy a film történetén keresztül jusson közelebb a kamaszokhoz, és ne csak a sajátjait lássa. Régen nyilván olvasmányélményeket szedtek volna listába, de tény, filmet könnyebb nézni ezzel a korosztállyal, és számos kiváló alkotás született a témában. Kár, hogy szerintem Magyarországra nem mind jutott el, de talán innen-onnan beszerezhető, legfeljebb nyelvi problémáink akadhatnak némelyikkel. Amelyek szerintem itthon is megnézhetőek: Agymanók, Híd Terabithia földjére, A nyár játékai). Részletesen bemutatják a filmet, hogy kiknek ajánlják, és leírják azt is, miért nézzük meg, miben segíthet.
Itt bele lehet olvasni a könyvbe, vagy elolvasni egy másik, részletes ajánló-kritikát.
A második könyv, ugyanettől a szerzőpárostól, kifejezetten az első szerelmeket írja meg: személyes élménybeszámolók, tipikus élethelyzetek (és feloldásaik), jellegzetes problémák vagy tapasztalatok bemutatásával. A könyvben szerepel a „klasszikus” első szerelem, a vágy, a testi és a lelki érzetek és tapasztalatok (kellemesek és kellemetlenek), a netes élmények (szextingtől zaklatásig és pornóig), a szex és az érzelmi viharok megélése, az érzelmi manipuláció felismerése, az önismeret fontossága kapcsolatainkban, és a szülő szerepe az egészben, a bizalom fenntartása tolakodás nélkül. A könyv második fele 40 (!) első csók története, utána pedig néhány költői megfogalmazás az első csókkal kapcsolatban. Az első annyira megtetszett, hogy idemásolom:
„Van, aki rólam álmodik.
Aki engem keres.
Aki sose talál rám.
Aki túl gyakran rám talál.
Aki miatt elkésem, amikor már nem is vár rám többé.”
A könyvek a Móra kiadó gondozásában jelentek meg, a Móra Családi iránytű sorozatban.
Vakmacska
