Ez egy borzasztóan szubjektív, de azért objektív tényeket is tartalmazó írás lesz a Waldorfos létről, annak a felső tagozatig tartó részéről, mert másban egyelőre nincs tapasztalatom.
Mit tegyen az, aki játszadozik a gondolattal, hogy Waldorf intézménybe írassa a gyerekét?
Először is tájékozódjon. Olvassa Rudolf Steiner és Vekerdy műveit, nézze meg a szóbajöhető intézményt, keressen oda járó családokat és beszélgessen velük. Ha a belső hang ezek után biztató dolgokat mond, tájékozódjon tovább! Nézze meg minél alaposabban a pedagógusokat, ismerkedjen a szellemiséggel, és végezzen önvizsgálatot, hogy miért pont ide szeretné íratni a gyerekét. Az „a körzetes sulinak nagyon rossz híre van” vagy „bárhová, csak államiba ne” önmagában kevés. A waldorfos lét olyan sokat kíván az egész családtól – belefektetett időt, munkát, pénzt, lemondásokat -, hogy csak akkor lehet jó szájízzel végigcsinálni, ha az ember mélyen hisz benne, hogy ez a gyerek útja. Ha tájékozódás után nem szimpatikus a Waldorf intézmény, a pedagógusok vagy a szellemiség, keressen tovább a szülő, rengeteg – alternatív, egyházi vagy állami – remek iskola van szuper tanárokkal.
Kinek NEM ajánlom a Waldorf iskolát?
• aki nem szeretne a kelleténél többet foglalkozni az iskolával és azt végképp nem szeretné, ha az iskola túl sokat foglalkozna ővele
• aki rosszul van a gondolattól, hogy kevés szabadidejében iskolai munkát végezzen
• aki szerint a digitális jártasság fontos általános iskolás korban
• aki hisz abban, hogy teher alatt nő a pálma, írjon-olvasson decemberre az elsős, a készségtárgyak mellékesek és fontos, hogy a bizonyítvány számjegyeket tartalmazzon
• ha annyira ateista a család, hogy se bibliai történeteket, se Isten nevét hallani soha nem akarják
• ha a gyerek élsportol már ovis vagy alsós korában, vagy szándék van a versenyszerű sportolásra alsóban
• ha a gyereknek egyértelműen egy szigorúbb tanerőre van szüksége, aki „fogja” – Waldorf intézményben ennek eséllyel nem lesz jó vége
• ha a gyerek sejthetően vagy már igazoltan „problémás” – ezt mindenképp tisztázni kell az intézménnyel, mert nem mindenhol vannak felkészülve erre (viszont van már gyógypedagógiai Waldorf iskola, a Rózsaház!)
Milyen családoknak ajánlom a Waldorf iskolát ezek után?
• ahol átlagot meghaladó művészeti érdeklődés/hajlam van
• ahol a család alapból egy lassabb, gyerekbarátabb, természetesebb, kütyümentesebb életmódot él és fontos számukra, hogy az iskolai közeg is támogassa ebben őket
• ahol fontos a szülőknek, hogy az iskolával, a tanítókkal egy közelebbi viszony kialakuljon, ahol nem probléma, ha a tanító beleszól, hogy X könyvet ne olvassa a gyerek, mert még korai neki, viszont fontos, hogy a pedagógus nem felülről nyilatkoztat ki, hanem partnerként kezel és nemcsak évente a fogadóórán tudsz vele váltani két szót a gyerekről, hanem bármikor megkeresheted
• ahol fontos, hogy a gyerekeket egész emberként kezeljék és adjanak neki lehetőséget arra, hogy minél több mindent kipróbálva kiderüljön és kiteljesedjen az, amiben ő igazán jó
Mindezeket megfontolva jelentkezik a család az iskolába, ahol egy kiscsoportos közös tevékenység közben megfigyelik a jelentkezőket és a tapasztaltak alapján döntenek a felvételről. A szempontok között ott van, hogy a gyerek iskolaérett-e, megfelelő-e a feladattudata, tudott-e a csoportban együttműködni stb, illetve a szülőkkel is van elbeszélgetés, ami alapján fény derül arra, hogy a család mennyire tudna/akarna beilleszkedni az iskolába. Fontos még az osztály összetétele, hogy kiegyensúlyozott legyen fiú-lány arány és vérmérsékletek szerint is.
Folyt. köv.
Borzlány
