Filléres ajándékkísérők, kézzel festett üvegdíszek és előrecsomagolt scrapbook-házikók

Van az úgy, hogy az ember elképzeli valamikor novemberben, hogy mennyi szép kézműves ajándékot készít ő meg a gyerek majd, aztán közbelép az élet, sok a program, a munka, megbetegszik a gyerek, esetleg két nappal az osztálykarácsony/iskolai karácsonyi vásár előtt szólnak, hogy gyártani kéne valamit. Pár gyors ötlet, ha már többre nincs idő.

Fessünk karácsonyfadíszt!

A boltokat (szinte mindet) elöntötték a kb. 3 cm átmérőjű, üvegnek látszó (valójában műanyag) átlátszó karácsonyfadíszek, amit bármilyen üveg/matricafestékkel pillanatok alatt lehet színessé varázsolni.  A minta határvonalai közt mélyül az anyag, ebbe a fél milliméteres gödörbe kerül a festék, érdemes finoman bánni vele, mert ha túlcsorog, akkor nem látszik a határvonal szépen, és a színek is összefolyhatnak.

A színeket érdemes bátran használni, a gyerek habitusától függően legyen a dolog realisztikus vagy meseszerű, miért is ne lehetne egy rénszarvas kék? Mi találkoztunk mintás gömbbel, hóemberrel, Mikulással, harangocskával, vidám rénnel, félóra alatt akár négyet is ki lehet aprólékosan pingálni, aztán osztogatni oda, ahova kell.

Nehézségi fok: könnyű, már egy négyéves is elboldogul vele, ha nem pacsmagolós fajta
Árfekvés: olcsó, ha van üvegfestékünk, a díszecskék darabja 110-150 Ft.

Képeslap, ajándékkísérő lap hulladékból és színes papírból

Ne gondolkozz, vágj, ragassz, színezz! Ez volt a mottója annak a hétvégének, amikor előkotortam a tavalyról maradt színes csomagolókat, amik már egyszer takartak ajándékot, de akkorát, hogy sóher lényem sajnálta kidobni őket. A másik felem meg aggódva nézni, csak nem teszünk belé ajándékot, mi van, ha ráismer a saját tavalyi papírjára? No, ezeket felszabdalni és képeket alkotni a fecnikből direkt öröm, sikerül, ami a nagypolitikában nem szokott: …ból atombombát csinálni.

A lap alapja sima, fehér, vékonyabb kartonból, vagy színesből is készülhet, nekünk valami korábbi projekt kapcsán halomban álltak a színesek, pont a megfelelő méretben.  Amikor a csomagolókat néztük át, a  színes rénszarvasfejek láttán elszabadult a fantáziám, a kész lapon egy ablakon néznek befelé, amit krepp-papírból készült függöny keretez, a háttérben hull a hó, némi ezüst matricás formák felhasználása folytán.  De készült merészen ívelő csóvával csillag, vigyorgó hóember, vagy némileg hagyományosabb, szalvétás stílusú lap is. Mérni nem mértünk semmit, feldobni az összhatást nem árt némi „glitter glue” (csillámragasztó, amit nem ragasztónak szoktak használni), színes filc, különleges színű toll, vagy a már említett arany-ezüst matricaként felragasztható dekorszél. Vagy arany pántlika. Vagy magazinból kivágott kép, esetleg papucs orrán pamutbojt. Na, jó, az nem.

A lényeg, hogy a ragasztóval csínján bánjunk, ellenkező esetben könnyen hullámos lehet művünk, rontva az összhatást. Minél vadabb és formabontóbb, antul jobb.

Nehézségi fok: könnyű, ha a sarj a ragasztóval képes önmérsékletet tanúsítani
Árfekvés: a költség nagyítóval is alig látszik, ha van a háztartásban elég ilyen-olyan papír.

Kész csomag életre keltése

Ezt a csomagot még novemberben kaptuk a manókkal és egyebekkel (igazából ajándékos papírdobozkákból álló karácsonyi manóváros lenne belőle), csak épp a kész csomag nem volt egészen kész, ha ilyet adtok-kaptok ajándékba, nézzétek meg a hátulján, mi nincs mellékelve hozzá. A miénkhez például ragasztó, lyukasztó és domborító toll, előbbi akadt bárhol, az utóbbi meg sehol sem. Aztán kiderült, annyira nem szükséges.

Viszont három nappal karácsony előtt elkezdeni ezt, hát ez nem nyerő stratégia, mivel 24 darab ilyet legyártani egy darab gyerekkel, hát ez nem kivitelezhető. Nyilván elsején érdemes elkezdeni, egy nap egy dobozka, meg mellé a fenyőfa és egy jókedvű manó, így nem egy darab házikó és néhány manó-fenyőfa lenne a végeredmény.  A házikók (ezek voltaképp maguk ajándéktartó kartondobozkák) mindegyikébe rejthető apró ajándék, projekt 2012 karácsonyára halasztva, nyilván. Amúgy nem nagyon bonyolult, de pontosságot igénylő feladat: ki kell vágni a házakat, hajtogatni és ragasztani a pontozott vonalak mentén, és nem árt, ha felnőtt segít a háztetők pontos illesztésében. Na, nem én, én kétségbeejtően kétbalkéz vagyok ez ügyben, ha én csomagolok valakinek ajándékot, az aznapi hangulatától függően kaphat röhögő-és sírógörcsöt. De azt nem mondja, hogy ujnye, de szép a csomagolás.

A manócskák és sítalpaik, meg a fenyők gondosan körbe vannak géppel vágva, csak ki kell őket emelni a kartonból, ezek után nem értem, a házakra való táblák, apró számok és csillagok miért nem, ugyanis ezt egy gyerek ritkán tudja pontosan körbevágni (félcentis kis mizék), és ha igen, akkor is erősen kell utána takarítani a porszívóval.  Az elkészült 24 házból álló város ezzel együtt nagyon látványos, és ajándékkal töltve praktikus is. Csak ne december 21-én álljunk neki. És nem muszáj hozzá a domborítótoll, ami a bajok fő okozója volt, és amit az ötödik kézművesboltban sem kaptam meg. Most már nem is bánom.

Ha elmúlt a karácsony, esetleg be lehet vinni a házikókat az oviba, otthon ugyanis összeállítva helyigényes.

Nehézségi fok: felnőtt is kell hozzá tíz év alatt, különben minden házikó úgy fog kinézni, mint amire előzetesen rálépett a kutya. A másik dolog a kitartás, kettőnél többet egy darab gyerek egy darab délután aligha csinál meg.
Árfekvés: közepes, elvégre Nyugat-Európából származó importtermékről van szó (ha jól látom, holland-német kitalálmány)

Vakmacska

Köszönet az alapanyagokért a Rayhernek.