A terhesség és a szülés kapcsán gyakran felmerülő téma a gyermekvállalás finanszírozási kérdése. A Bezzeganyán többször végeztünk már felmérést arra vonatkozóan, hogy ki mennyit költ a várandóssága alatt és a szüléskor. A tavalyi kutatásunk eredményei szerint a kismamák többsége bár állami kórházban szül, terhesgondozásra magánrendelésre jár. Ez azt jelenti, hogy bár fizeti a tb-t, a szülésért és a terhesgondozásért közel 200 ezer Ft-ot ad ki pluszban. Az elméletileg ingyenes szülés azoknak is (hála)pénzbe kerül(het), akik egyáltalán nem vesznek igénybe magánorvosi szolgáltatást a terhesség és a szülés során. A felmérésünkből kiderül, hogy ez átlagosan 100 ezer Ft-ot jelent szülésenként.

Idén – bár nem kifejezetten kismamákra vonatkoztatva – egy újabb felmérés készült egészségügyi finanszírozási témában. Ezúttal a Róbert Kórház és a Szinapszis Kft állított össze egy kérdőívet, melynek eredményeit sajtótájékoztatón ismertették. A felmérés arra kereste a választ, hogy kik, milyen okból veszik igénybe a magánorvosi szolgáltatásokat, mik ennek az anyagi vonzatai, és hogyan lehet finanszírozni.

A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók több mint fele igénybe vesz magánegészségügyi ellátást (reprezentatív minta). Ennek okai például a kiemelt figyelem az orvosok részéről, a kevesebb várakozási idő, a személyes, barátságos bánásmód, de fontos szerepe van a pénzügyi vonatkozásnak is: a páciens előre tudja, miért mennyit kell fizetnie, erről számlát kap, és nem kell a hálapénzzel kapcsolatos kellemetlen helyzeteket átélnie.

A felmérésből az is látszik, hogy már nemcsak a legnagyobb jövedelmű csoportok járnak magánorvoshoz, hanem az átlagos jövedelmi viszonyok között élők is. A két legnagyobb csoport, amely magánellátást vesz igénybe, a 250 000 Ft feletti (21%), és a 90 000-150 000 Ft közötti (22%) jövedelemmel rendelkezők. Ez utóbbi csoport számára különösen megterhelő, hogy az igénybe vett szolgáltatásért másodszor is fizetniük kell. Ezért azt találnák méltányosnak, ha a befizetéseikért cserébe magánszolgáltatást is igénybe vehetnének.

A válaszadókat megkérdezték arról is, hogyan tudnák elképzelni az egészségügyre fordított összegek kezelését. A legtöbben csak a kötelező (jelenleg havi 6930 forintos) összeget fizetnének az OEP-nek, és csak magánegészségügyi szolgáltatásokat vennének igénybe, de a válaszadók egyharmada hajlandó lenne a jelenlegi egészségügyi járulék mellett más formában is fizetni, hogy igénybe vehessen magánorvosi szolgáltatást. 29 százalék gondolja azt, hogy csak az OEP rendszerébe fizetne és csak az állami egészségügyi rendszert használná. A többség szerint (58%) az lenne a járható út, ha a magánegészségügyi szolgáltatásokra fordított összeg egy részét adójóváírásként vagy járulék-kedvezményként visszaigényelhetnék.  A járulékfizetők további 42 százaléka pedig azt szeretné, ha az OEP eljuttatná a magánszolgáltatókhoz az állami kasszába általuk befizetett összeget, amennyiben magánellátást vesznek igénybe, és páciensként csak az e feletti részt kellene kifizetniük.

Sokan járnak terhesgondozásra az állami rendszeren kívül. A magán-terhesgondozás minőségét a válaszadók (1-től 5-ig skálán) 4,4-re értékelték, de a többi szolgáltatással is elégedettek voltak az elmúlt két évben magánellátást igénybevevők: az ellátás minőségét mindegyikük 4-esnél jobbnak ítélte.

Szerintetek mi lenne a jó megoldás az egészségügyi ellátásokkal kapcsolatban a terhesgondozás-szülés tengelyen?

Tünde

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?