Hazánkban, a paraszti világban a kendő viselését a férjhez menéshez kötötték. Bizonyára sokaknak ismerős, a „hajadonfőtt”, „pártában maradt”, „bekötötték a fejét” kifejezések. Férjes asszonynak illetlen dolog volt a házon kívül fedetlen fejjel mutatkoznia. Azon kívül a kendő hivatott megvédeni a portól, széltől, szennyeződésektől a hajat, és egyértelműen mutatta az idegen felé, hogy a kendőt hordó asszony már foglalt. Aztán a kendő, a népviseletekkel egyetemben szépen kikopott a mindennapokból.
A nyugati világban sokan az elnyomás eszközeként tekintenek a muzulmán nők által hordott kendőre. De mit gondolnak erről ők? Mit ír elő nekik a Korán? Mi a különbség a csador és a burka között? Mitől függ, hogy egy muzulmán nő milyen ruhát visel? Igyekeztem a legfontosabb tudnivalókat összeszedni.
A Korán nemcsak a nők, de a férfiak számára is tartalmaz utasításokat az öltözetükkel kapcsolatban. A takarás módjáról szó szerint nem rendelkezik, hanem arra kéri a hívő nőket, hogy idegen férfiak előtt rejtsék el díszeiket, és kendőzzék el a ruhakivágásaikat. Az öltözködési szabályokat az iszlám tudósai és a hívők a szunna (Mohamed próféta mondásinak és szokásainak összessége) alapján határozták meg.
A legelterjedtebb nézet szerint:
A nőknek az arc és a kézfej kivételével a testük többi részét idegen férfiak jelenlétében el kell fedniük. Egy másik értelmezés szerint a lábfej szabadon hagyása is megengedett.
A ruhának annyira bőnek kell lennie, hogy a nő alakja ne látszódjon, és persze nem lehet áttetsző sem, valamint kerülniük kell a túl feltűnő öltözetet is.
Az illatszerek és a smink túlzott használatát a házon kívül szintén kívánatos mellőzni. A nőknél a test elfedését általában a serdüléshez kötik.
A legszigorúbb értelmezés szerint a nők arcát és kézfejét is el kell takarni, a legmegengedőbb szerint pedig a kendő sem kötelező.
Az, hogy egy muszlima milyen ruhát visel, hogyan hordja a kendőjét, milyen színű, nagyban függ attól, hogy melyik országban él, és attól is, hogy azon belül hol. Másképpen öltözködik egy nagyvárosi, egy falusi és egy sivatagi nomád asszony.
A férfiaknál jóval megengedőbbek a szabályok, náluk a térd és a köldök közötti részt kell eltakarni, azonban a ruházatuk nekik sem lehet szűk, vagy provokatív. A férfiaknak nem megengedett az arany és a selyem hordása, illetve semmilyen nőies öltözék.
A többség vallási meggyőződésből hord kendőt. Elviekben egy nő nem vonható felelősségre azért, mert nem követi az öltözködési előírásokat, kivételt képeznek ez alól azok az országok, ahol törvény kötelezi a nőket testük elfedésére. Azonban a környezet hatása nagyon erős, egy vallásos családból származó lány, még ha egy szekularizált országban él is, sokszor nem teheti meg, hogy kendő nélkül menjen az utcára, hiába nem szeretné hordani. Ugyanez fordítva is megfigyelhető, ha egy európai normák szerint élő család nem helyesli, hogy a lányuk szigorú vallási előírások szerint öltözzön, sokszor nem megy szembe az akaratukkal.
Törökországban Mustafa Kemal Atatürk egyik reformja az öltözködésre terjed ki. Megtiltották a férfiaknak a fez viselését, a közintézményekből pedig száműzték a nők kendőjét is, valamint szorgalmazták a nyugati stílusú öltözködést. A tiltás majd egy évszázadig volt érvényben, majd 2013-ban az igazságszolgáltatás és a hadsereg kivételével a tiltást megszüntették. A közelmúltban pedig az igazságszolgáltatásban is engedélyezték a nőknek a kendő viselését. A magyar sajtót is bejárta a hír, hogy a Török Köztársaság történetében először fordult elő, hogy egy bírónő kendőben vezessen tárgyalást.
Az arc elfedésére nincsen utalás a Koránban, mégis néhány országban kötelező a nők számára. Sokan a fundamentalizmus jelképét látják benne. Míg a hidzsábot a nagy többség valóban önszántából hordja, a nikábbal egy kicsit más a helyzet. Azokban az iszlám többségű országokban, ahol a nők szabadon választhatják meg, mit viselnek, a nikábot viselő nők vannak kisebbségben. Szíriában, 2011-ben az oktatási intézményekből kitiltották a nikábot, az ellenállókat pedig állásukból elbocsátották. A rendelkezés akkora port kavart, hogy a törvényt végül visszavonták. Franciaországban, a nikáb betiltása előtt megjelent egy könyv, Zeina név alatt, melyben egy asszony azt meséli el, hogyan radikalizálódott a férje, és hogyan kényszerült a nikáb viselésére.
Euróba több országában tilos az arc teljes elfedése nyilvános helyen és a közintézményekben. Franciaországban született elsőként burka és nikáb viselését tiltó törvény, majd később Belgium és Hollandia is hasonló tiltást vezetett be, legutóbb pedig Svájc egyik kantonja csatlakozott a tiltáshoz. Az ügy más európai országban is napirendre került.
Mi lett vajon azokkal a nőkkel, akiket férjük vagy apjuk kötelezett a nikáb viselésére? Lehet, hogy eldobhatták a fátylat, és kimehetnek az utcára nélküle. Esetleg saját házuk foglyai lettek, és nem léphetnek többet utcára, vagy vállalják a büntetést, ha rajtakapják őket eltakart arccal.
Az arc teljes elfedése néhány Észak-Afrikai vagy Közel-Keleti országban is korlátozva van. Van, ahol csak az oktatási intézményekből száműzték, de van, ahol a közintézményekben is tilos az arc teljes eltakarása.
Hassan Ammar az AP hírügynökség fotósa egy olyan fotósorozatot készített, amiben azt szeretné bemutatni, mit lát egy nő, a szemet is eltakaró fátyol mögül. A képeket itt nézhetitek meg.
Hidzsáb: A hajat, nyakat és mellkast elfedő kendőre használják, szó szerinti jelentése: elfedés, takarás, de a szerénység és az erkölcsösség jelentése is társul hozzá. Ez a legelterjedtebb viselet a muzulmán nők körében. Kombinálhatják tunikával-nadrággal, vagy akár köpennyel is. Az egyiptomi kendő hosszabb, a felsőtestet is eltakarja, megnevezésére általában khimár, ami arabul kendőt jelent. Vannak olyan kendők, amik helyi népviselet részei, és nem fedik teljesen a hajat, nyakat, vagy fület, ilyen az iraki, török vagy iráni népviselet is.
Nikáb: A teljes arcot eltakaró kendő, csak a szem van szabadon, általában földig érő köpennyel és hidzsábbal hordják, többnyire fekete színben. Főleg konzervatív iszlám országokban használatos, mint Szaúd-Arábia, Jemen vagy Afganisztán, de előfordul Észak-Afrikában és Délkelet-Ázsiában is. Ha egy áttetsző anyagból készült fátyollal is kiegészül, a viselője szemét sem látni. Szó szerinti jelentése: maszk. Az arc takarásának másik verziója, amikor a hidzsábot tűzik fel az arcuk előtt úgy, hogy csak a szemük látszódjon ki.
Burka: Általában kék, ritkábban barna színű, teljesen elfedi a testet, a szem előtti részt horgolt fonal rács takarja. Afganisztáni viselet, más országban ritkán fordul elő.
Csador: Főleg Iránban használatos, általában fekete, nagyméretű, félkör alakú anyag, amelyet úgy helyeznek el fejen, hogy csak az arcot hagyja szabadon. A csadort kézzel vagy foggal fogják össze. Perzsa eredetű szó, jelentése: sátor.
Abaja vagy dzsilbáb: Köpeny- vagy kabátszerű, a ruhák elfedésére szolgál, az abaja tulajdonképpen egy bő, földig érő ruha, laza, hosszú ujjakkal, a dzsilbáb pedig egy fejtetőről induló köpenyre hasonlít. Mindig aláöltöznek, hidzsábbal viselik, esetleg nikábbal kiegészítve. A Perzsa öböl mentén nagy népszerűségnek örvend, de más országban is gyakori. A nyugati köznyelv gyakran a hidzsábbal és nikábbal hordott abaját nevezi tévesen csadornak. Színe a Perzsa-öböl országaiban főleg fekete, de máshol népszerűek a pasztell és élénk színek is.
Halacska
Források:
http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/erkolcs-es-illem/item/1662-hidzsab-elnyomasvagyszabadsag
http://kozelakelet.blogspot.hu/2013/12/burka-csador-es-tarsaik-avagy-muszlim.html
http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/fatyol.html
http://hvg.hu/vilag/20110406_sziria_fejkendo
http://nepszava.hu/cikk/306133/1
http://hvg.hu/vilag/20131008_Igy_reformalnak_ok_szabad_az_arckendo_a_t
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
