Bár a karácsony keresztény ünnep, manapság a világ számos országában megünneplik. A karácsonyfa, az ajándékozási szokás, a fényfüzérek és girlandok, a karácsonyi zene olyan országokban is a hagyomány részévé vált, ahol kis lélekszámú keresztény közösség él csupán.
Japánban körülbelül 1 százalék a keresztények száma. 1960 után kezdett elterjedni a karácsony megünneplése, az amerikai jelenlétnek köszönhetően. Nem hivatalos állami ünnep, de a Mikulás – Santa Kurosu vagy Hoteiosa – itt is megérkezik a kisgyermekekhez. A keresztény karácsony szokásai jól megférnek a helyi hagyományokkal. A városok terein karácsonyfát állítanak, a forgalmas utcákat beborítják a fényfüzérek. Mivel Akihito császár születésnapja december 23-án van, egyébként is lenne ok az ünneplésre Japánban.
Az Osogacu nevű négynapos ünnep december 31-től január 3-ig tart. A következő év istenségét köszöntik, ilyenkor találkoznak a távol élő családtagok. A felnőttek kis kártyákat kapnak, amin a következő évre szóló jövendöléseket olvashatják. A gereblye az új évi rituálé része, szokás szerint ez segít begereblyézni a házba a szerencsét hozó, jó dolgokat. A buddhista templomokban 31-én éjfélkor 108-szor kondul meg a harang: minden hang egy bűnnek felel meg, a hat főbűnnek – mohóság, butaság, harag, könnyelműség, határozatlanság és irigység – és ezek 18 árnyalatának, amik összesen 108 harangütést tesznek ki. Az ünnepre hosszú tésztatekercset készítenek, melynek hosszától függ a család következő évi szerencséje. Az újévet nem éjfélkor köszöntik, hanem a napfelkeltével, melyet hagyományosan együtt néz meg a család.
A Fülöp-szigeteken a lakosság döntő többsége keresztény, a karácsonyt hosszú ünnepségsorozattal teszik emlékezetessé. Bár az előkészületek már jóval korábban megkezdődnek, a tényleges ünnep december 16-án veszi kezdetét. Kilenc napon át, éjjel 3-4 óra tájban szentmisét – "simbang gabi" – tartanak. Az istentisztelet után az emberek vendégül látják egymást, majd tűzijátékkal köszöntik a reggelt. A templomok előtt rizslisztből készült karácsonyi süteményeket, bibingkát, puto bumbongot árulnak. Az épületek, terek, házak karácsonyi díszbe borulnak, karácsonyfákat, Jézus születésére emlékezve betlehemeket állítanak fel. A Misa de Gallot, az éjféli szentmise december 24-én éjfélkor van. A városok, falvak már délután elcsendesednek, este az ünnepi asztal körül gyűlik össze a család. Rizslisztből készült ételeket, tésztát, édességet és sonkát, sült malacot fogyasztanak. Az ajándékok is ezen az estén cserélnek gazdát. A családok együtt töltik az ünnepet, gyakran tűzijátékkal teszik emlékezetesebbé. Az újévet ők is nagy mulatsággal ünneplik, éjfélre pompás lakomát készítenek. Kitárják házaik ablakát, hogy beengedjék az újévet. Vízkeresztkor ér véget az ünnep. A gyerekek ilyenkor kiteszik a cipőjüket, hogy a Három Királyok édességet és apró ajándékokat hozzanak bele.
Szíria közel másfél milliós keresztény közössége szintén megünnepli a karácsonyt. Az utcák az ünnep közeledtével fénybe borulnak. Karácsony első napján a hagyomány szerint kulcsra zárják az ajtót. Azokra az időkre emlékeznek, mikor még a muszlim többségű országban tiltották a keresztény vallásgyakorlatot. Az ünnep előtti böjt negyven napig tart, de napjainkban már inkább csak pár napos, jelképes böjtöt tartanak. Adventi koszorút nem szokás készíteni, igazi fenyőfát beszerezni pedig szinte lehetetlen. A családok műfenyővel ünnepelnek. A fa hasonló díszeket kap, mint nálunk, alá pedig a maghára – kis betlehem – egy barna papírból vagy gipszből készült kis barlang kerül, a bibliai szereplőkkel. Ajándékot általában csak az egészen kicsi gyerekek kapnak, a kicsik a legkisebb tevét várják. A történet szerint egy bölcs Betlehem felé tartott Jézus születésének estéjén. A karaván legkisebb tevéjét azonban nagyon kifárasztotta az út. Mégsem pihent meg, mert látni akarta az újszülöttet. Kitartásáért Jézus halhatatlansággal áldotta meg, ő pedig minden karácsonykor megajándékozza a jó gyerekeket. A nagyobb hitközségek gyermekek közreműködésével színdarabot adnak elő, melyre már jóval az ünnep előtt készülni kezdenek. Van, ahol fiatalok járnak házról házra és harmonika kísérettel karácsonyi dalokat adnak elő. A templomokban is rendeznek zenés esteket, a Mikulás ajándékot osztogat a gyerekeknek. Az ünnepnapokon, vagy az azt követő napokban a rokonok meglátogatják egymást, hogy kellemes ünnepet kívánjanak. Ez nagyon fontos hagyomány a keresztény családoknál. A vendéglátó ilyenkor egy pohár borral és egy csésze erős kávéval kínálja meg vendégét.
A karácsony a szeretet, a megbékélés ünnepe. Ahol nem ünneplik Jézus születését, ott a család áll a középpontban. A nemzetközi kereskedelemnek köszönhetően a világ számos országába eljutnak a kellékek, a különleges karácsonyi díszek, koszorúk, sőt az igazi fenyőfák is. A helyi hagyományok összefonódnak a keresztény szokásokkal, mindenhol egyedi hangulatot kölcsönözve az ünnepnek.
Juditty
Forrás:
http://ujszo.com/cimkek/csaladi-kor/2002/12/21/karacsony-sziriaban
http://www.erzsebetrosta.hu/Hiedelmek-babonak-nepszokasok/ujevi-hiedelmek-szokasok.html
