Terhesség
A nőgyógyásztól új kis titkommal elindultam hazafele. A kocsiig gyalog tettem meg az utat, hogy ne remegjen a lábam, mert utána még egy jó darabon vezetnem kellett. Gondoltam, talán 15 perc elég is lesz. De kit is hívjak fel elsőnek? Mert ugye legszívesebben minden emberre rátámadtam volna, hogy nekem ikreim lesznek! Éljen a terhesség!
Persze, hogy nem a férjet abból a prózai okból, mert épp fekteti le a két nagylányt, nem kell neki a stressz. És úgy gondoltam, ez már nem az a hír, amit férjnek telefonon elmesélünk. Meg látni akartam a képét is, mikor közlöm vele a hírt.
Miután gyorsan a frászt hoztam a nagyira, hogy ne legyen olyan nagy szája, hogy majd három unokával is simán elbír, még a nővéremnek is elújságoltam - mint utóbb kiderült, anyai ágon korábban nem is oly ritka jelenség öt generációt átugorva engem ért a megtiszteltetés -, hogy több lesz a gyerek, mint gondoltam. A kedves sógornő meg csak azért rimánkodott, hogy kattintsak már egy képet az uramról legyek kedves, mert erről ő sem szeretne lemaradni.
Ekkor eszembe jutott egy régi kép, amit a férj akkor készített rólam, amikor első gyermekünk pozitív tesztjét tartottam a kezemben... Ritka hülye arcot vágtam, és mivel ő előre leleste az eredményt, már a fényképezőgéppel a kezében várt a vécéajtó előtt. Szóval itt a REVANS ideje! Annyi különbséggel, hogy én a kamera üzemmódot választottam.
Utóbb nem tudom, hogy jó döntés volt-e, mert kb. egyperces monológ lett a vége a magyar „falusi” irodalom összes káromlásával összemosva, majd eljátszottuk a NEM-DE játékot még további két percen át. De azért megadtam a kegyelemdöfést is neki. Nem elég nagy a batár nagy autónk.
Szóval a családnak bejelentettük, hogy kell egy új autó, mert a gyerekek nem fognak elférni vagy szóltunk, hogy kell új babakocsi, mert a régi „vacakban” nincs elég hely. Próbálkoztam azzal is, hogy ezentúl csak tejszeletet hozhatnak, mert az négyesével van csomagolva, és azt el tudom majd osztani a gyerekek között, csak hogy az egyszerűbb fejtörővel bombázzuk a rokonokat. És alig bírtuk elhinni, hogy ez pont velünk történt meg.
Nagyjából négy hét választott el minket az új évtől és az új ultrahangtól, így reménykedve vártunk.
Persze közben az ember azonnal nekiáll bújni a netet az ikrekről, ikerbabakocsiról és mindenről, ami kellhet majd két babához. Férj ezalatt a hétszemélyes autók mellett keresett pro és kontra érveket.
És ott van a NatGeo tudomány, ikrek az anyaméhben. Nocsak az egypetéjű ikrek akár 50 százaléka „eltűnhet” az első 12 hét alatt, a kétpetéjű ikreknek meg 30 százaléka. Nem keltett bennünk valami jó érzéseket. Gondoltuk, ez hülyeség, már majdnem 3 centisesek. De az ördög nem alszik. Persze óriási volt a megkönnyebbülés, amikor mindkettő fejecske felbukkant az ultrahangon.
(Folyt. köv.)
lolacska
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
