Az a biztos, ha idén is töretlenül reménykedünk a havazásban, és ehhez jó előre betárazunk a tuti tippekből, akkor nem lesz probléma, hogy merre is induljunk a gyerekekkel, ha végre varázslatos hótakarót szeretnénk látni.

Kékestető

Az első és egyben legegyértelműbb választás természetesen a Kékestető. A sasvári elágazástól 13 kilométert kell felfelé szerpentineznünk, hogy feljussunk Magyarország tetejére, vagyis a Kékestetőre, ami egyébként technikailag nem is egy hegycsúcs, hanem egy lankás lejtőjű hegytető, de a miénk és szeretjük.

A Mátra és egyben Közép-Magyarország legmagasabb pontja a Mátra toronynál mért 1012 m. Van egy mérhetően ennél is magasabb pont, nyugat felé, körülbelül 300 lépésre, a 7-es határdombnál 1015,57 m a hegy magassága, de mégis az 1012-es pont lett a hivatalos legmagasabb hegycsúcsunk. A szálloda mellett máris ott a 178 méter magas TV-torony, benne a kilátóval, amit imádni fognak a gyerekek! A torony a hetvenes évek végén készült el, de csak sokkal később alakították ki a kilátó részét. ha feljutunk, akkor alattunk látszanak az ország mesés tájai. Délen Gyöngyös és az Alföld síkja, nyugatra Galyatető, keletre a Bükk és azon belül a Tar-kő, északra alattunk Parád, télen, jó időjárási viszonyok mellett pedig még a szomszédos Magas-Tátra is előtűnhet.

Síléceket a csomagtartóba!

A csúcskő mellől indul a legendás déli sípálya, ami Magyarország második leghosszabb lesiklópályája, a maga 1,8 kilométeres hosszával. A pálya a Mátraháza fölött fekvő Veronika-rétnél ér véget. Felső szakaszán egy 700 méter hosszú tányéros felvonót találunk, illetve két tanulólift üzemel. A lesiklópálya mindvégig enyhe lejtésű, így kezdő síelők, családok számára is tökéletes. Ráadásul igazi alpesi hangulatú napozóteraszos körbárban teázhatunk az ország tetején.

A közelben található Magyarország legmagasabban fakadó forrása, a Disznó-kút, amely a Kékestől délkeletre, 960 méteres magasságban, az orvos-nővérszállótól keletre található, nevét pedig az inni odajáró vaddisznókról kapta. Ez a rész egyébként a Kékestől nagyjából 20 perc sétára fekszik, így a havas hidegben tanácsos jól felöltözni. A Disznó-kúttól a piros sáv, majd a zöld háromszög jelzésen továbbhaladva további szép csúcstúrát tehetünk a Hidas-bércen és a Négyeshatáron át a Kis-kő szikláihoz is. A Disznó-kúttól a Kis-kő sziklája 2,5 kilométer távolságban van, így mielőtt nagy téli túrába kezdenénk, mérlegeljük, hogy a gyerekekkel mennyi időt tudunk a hidegben tölteni.

Dobogókő

Budapesttől mindössze 50 perces autóútra található a másik tuti kirándulóhelyünk, Dobogókő. Közkedvelt turisztikai célpont, hivatalosan Pilisszentkereszt településhez tartozik. Az elmúlt száz évben Dobogókő volt a Visegrádi-hegység leglátogatottabb üdülőhelye. Nem is csoda, hiszen a 700 méter magasan fekvő helyszín remek kirándulóhely télen is, innen gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyarra, illetve itt található a híres Báró Eötvös Lóránd menedékház is.

Dobogókő egyebek mellett a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, számos túraútvonal indul innen többek között a Thirring-sziklához, a Rám-szakadékhoz vagy a Zsivány-sziklákhoz. Amennyiben kedvet érzünk magunkban meglátogatni ezeket a helyeket, mindenképpen vegyük figyelembe a téli körülményeket, és szükség esetén gondoskodjunk a megfelelő csúszásmentes bakancsról, sőt, jeges idő esetén a mókás nevű, csúszásgátló hómacska (bakancsra szerelhető hólánc) is nagyon hasznos. A gyerekek biztosan imádni fogják. A környéken számos kilátópont van, ahonnan gyönyörködhetünk a pompás téli kilátásban.

A Magyar Turisztikai Társaság célja valaha az volt, hogy a kirándulók megismerjék, a Budapesthez közeli érdekes, kalandos kirándulásra alkalmas helyeket. A Báró Eötvös Loránd Menedékház az ország első menedékházai közé tartozik. Az épületet már 1898-ban átadták, de akkoriban még csak egy faépületből állt, 1906-ban a fából készült rész mellé felépítettek egy kőépületet is, amelyben jelenleg turistamúzeum üzemel.

Családostul a Kékestető mellett Dobogókő tehát az egyik legbiztosabb célpont, ha fehér karácsonyt szeretnénk, a menedékház pedig azért is remek lehetőség, mert ott akár hosszabb időre is maradni lehet a gyerekekkel egy pihenőre.

A titkos befutó: Jávorkút

Jávorkút az előző helyszínekkel ellentétben közel sem közismert kirándulóhely, de ez nem jelenti azt, hogy nem tudna tökéletes szórakozást nyújtani egy karácsonyi kirándulás alkalmával.

Már csak azért sem, mert Jávorkúton gyakori vendég a hóesés. A Miskolctól mindössze 40 percre fekvő Jávorkút a Bükki Nemzeti Park területéhez tartozik, és 685 méterrel magasodik a tengerszint fölé, amivel magyar viszonylatban kifejezetten magasan fekvő célpontnak számít.

Jávorkútra sok túrázó úgy tekint, mint egy igazi gyöngyszemre. Egyrészt közel van a Bükk második legmagasabb pontja, az Istállós-kő, másrészt elképesztő luc- és vörösfenyvesei miatt a területnek különleges hangulata van. Az őshonos fenyvesek mellé 1887-ben skandináv fajtákat is telepítettek, így nem véletlenül lett Jávorkút második neve az, hogy a fenyvesek hazája. Mielőtt 1950-ben Miskolchoz csatolták, Hámor településhez tartozott, anno, még a 19. század elején kedvelt vadászterületnek számított, gróf Bethlen István például vadászkastélyt építtetett ide 1920-ban, amit a kommunizmusban átalakítottak gyári üdülőnek. A valaha volt Bethlen féle vadászkastélyban jelenleg egy látogatható turistaház és étterem működik.

A jávorkúti tanösvény 2,5 kilométer hosszú, így itt is érvényes az, hogy ügyeljünk a saját igényeinkre, tervezzük meg, hogy a család mennyit szeretne és mennyit tud ténylegesen a szabadban tölteni a hidegben. Fontos dolog még, hogy ha elindulunk a túrán, akkor maradjunk is együtt, mivel Jávorkút a fenyvesek mellett arról is híres, hogy szinte egyáltalán nincs térerő, így ha a csoportunk egyik tagja elkóborol, akkor nem fogjuk tudni felhívni egymást, ami egy téli túra idején akár veszélyes is lehet.

Happy Havazást Mindenkinek!