Honnan kaphatnak pénzt az anyák?

Az alábbiakban összefoglaljuk a hatályos törvények alapján a kismamákat, gyermeket nevelő családoknak járó pénzbeli juttatásokat: jogosultság, összeg, feltételek a családi pótlék, tgyás, a gyet, a gyes, a gyes extra, a gyed, a gyed extra és a kismamabérlet igényléséhez.

Családi pótlék - nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás

Nevelési ellátás

A nevelési ellátás (Cst. 7. §) a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár. A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.

Nevelési ellátásra jogosult:

-          a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,

-          a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,

-          az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)

-          a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyám,

-          akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték

-          a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,

-          a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel.

Iskoláztatási támogatás

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

Közoktatási intézmény: óvoda, általános iskola, szakmunkásképző iskola, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai-, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, diákotthon és kollégium.

A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.

A közoktatási törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

-          a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,

-          a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs

-          az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)

-          a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő. a gyám, akinél a gyermeket a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték

-          a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,

-          a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanköteles gyermekre tekintettel,

-          a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel

-          a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.

A családi pótlék összegei:

További infók itt

Anyasági támogatás

Ki jogosult anyasági támogatásra?

Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően

a) az a nő, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson vett részt; (az anyasági támogatás jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek halva született)

b) az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást jogerősen engedélyezték;

c) a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - jogerős határozat alapján - a gondozásába kerül.

Az anyasági támogatás összege

Az anyasági támogatás - gyermekenkénti - összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (2013. évben 64 125,-Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (2013. évben 85 500,-Ft).

Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani.

További infók itt.

Gyermekgondozási segély

Ki jogosult gyermekgondozási segélyre?

Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a gyám a saját háztartásában nevelt

a) gyermek 3. életévének betöltéséig,

b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, (amennyiben ikergyermekek esetén a tankötelessé válás éve nem egyezik meg, úgy a legkésőbb tankötelessé váló gyermeket kell figyelembe venni). A gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni.

c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. (Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetén - amennyiben rá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek - úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a külön jogszabály (5/2003. (II.19.) ESzCsM rendelet) szerinti igazolást.)

Mikor nem jár gyermekgondozási segély?

Nem jár gyermekgondozási segély annak a személynek, aki

-          az egy évesnél fiatalabb gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezi el,

-          a gyermek egyéves kora előtt keresőtevékenységet folytat,

-          olyan gyermek után igényli a gyermekgondozási segélyt, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el,

-          előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti,

-          a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §(1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve

a) a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a járási hivatal által megállapított kiemelt, vagy emelt összegű ápolási díjnak a gyes-t meghaladó összegét,

b) társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a balettművészeti életjáradékot, az átmeneti járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát.

Gyermekgondozási segély mellett végezhető kereső tevékenység

A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, a nagyszülőt, azt az örökbefogadó szülőt, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak, kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat.

A kiskorú szülő gyermekének gyámja a gyermekgondozási segély mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.

A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

Az az örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak, a gyermekgondozási segély mellett heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet.

A nagyszülő és az örökbefogadó szülő gyermekgondozási segélyre való jogosultsága tekintetében nem minősül kereső tevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.

További infók itt.

GYES extra

Amennyiben a 2013. december 31. előtt született gyermek után még gyes-re jogosult szülőnek 2013. december 31-et követően újabb gyermeke születik, vagy újabb gyermek kerül a háztartásába, a korábban megállapított gyes megszüntetése nélkül további gyes-re lehet jogosult. A gyes-re való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy ezen szabály alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

A gyermekgondozási segély összege

A gyermekgondozási segély havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ikergyermekek esetén azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200 %-ával, 3 gyermek esetén 300 %-ával, 4 gyermek esetén 400 %-ával, 5 gyermek esetén 500 %-ával, 6 gyermek esetén 600 %-ával. Töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék kerül levonásra.

Gyermeknevelési támogatás (főállású anyaság)

Ki jogosult gyermeknevelési támogatásra?

Az ellátásra a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.  Megszűnik a jogosultság akkor is, ha a legidősebb gyermek betölti a 18. életévét.

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladóan folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.

A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot nem érinti a gyermekek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezése.

Mikor nem jár gyermeknevelési támogatás?

Nem jár gyermeknevelési támogatás annak a személynek, aki

-          olyan gyermek után igényli a gyermeknevelési támogatást, akit a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el

-          előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti

-          a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontja szerint rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve

a) a gyermekgondozási segélyt és gyermeknevelési támogatást, az ezek folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá a járási hivatal által a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapított ápolási díjat.

A gyermeknevelési támogatás összege

A gyermeknevelési támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, (2014-ben 28.500 Ft) töredék hónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből nyugdíjjárulék kerül levonásra. (10%)

További infók itt.

GYED

A gyermekgondozási díj a gyermekvállalás támogatására nyújtott pénzbeli ellátás.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai keretében gyermekgondozási díj (gyed) folyósításával pótolható a gyermekét otthon gondozó, nevelő – biztosítási jogviszonnyal és egyéb jogosultsági feltételekkel rendelkező – szülő jövedelem kiesése. A gyermekgondozási díj nem szociális juttatás, a kötelező egészségbiztosítás keretében, kizárólag a biztosítottaknak járó, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, és külön felhívjuk a figyelmet, hogy nem azonos a hétköznapi szóhasználatban gyakran keveredő, alanyi jogon igénybe vehető gyermekgondozási segély (gyes) elnevezésű ellátással.

Ki jogosult a gyed‐re?

A gyed jogosultsági feltételeként szükséges előzetes biztosítási idő – főszabály szerint – 365 nap. Ez alapján gyermekgondozási díjra jogosult:

-          a biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

-          a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

-          a terhességi‐gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi‐gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a terhességi‐gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

azzal, hogy valamennyi esetben további feltétel, hogy a gyermekgondozási díjat kérelmező személy a gyermeket saját háztartásában nevelje.

Aki munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői, kormánytisztviselői jogviszonyban áll, annak a gyermekgondozási díj időtartamára a munkáltatójától fizetés nélküli szabadságot kell kérni.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő számítása

Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:

-          a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának idejét,

-          a közép‐ vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

-          rehabilitációs járadék és rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

Aki a gyermek gondozása ellenére a keresetét részben megkapja, annak csak az elmaradt keresete után jár a gyed.

A gyed‐re jogosult szülő körülményeiben bekövetkezett olyan változásokat, amelyek következtében e felsorolás szerint már nem lenne jogosult az ellátásra, a változást követő 8 napon belül a gyermekgondozási díjban részesülő személynek be kell jelenteni a folyósító szervhez.

A gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama

A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi‐gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam (24 hét, vagyis 168 nap) lejártát követő naptól

-          a gyermeket szülő anya által igénybevett gyed esetében a szülést

-          a szülő anyától eltérő más jogosult által igénybevett gyed esetén

-          a jogosultság kezdetét megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

A gyermek maximum második életévének betöltéséig a gyed akkor is jár, ha az ellátás igénybevételét időközben megszakítják – pl. átmeneti munkába állás miatt –, felhívjuk azonban a figyelmet, hogy az ellátás megszakítása a már megállapított gyed összegét nem érinti. A gyermekgondozási díj összegének megállapítása

A gyed alapjául szolgáló jövedelem meghatározása

2013. július 15. napjával változtak a gyed alapjául szolgáló jövedelem meghatározásának szabályai, melynek következtében a 2013. július 14. napját követően kezdődő gyedre való jogosultság esetében kizárólag az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló (illetve a tgys folyósítás időtartama alatt megszűnt) jogviszonyban elért pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

Annak érdekében, hogy az új szabályozás következtében senkit ne érjen hátrány, a 2014. május 11‐e előtt született gyermekekre tekintettel igényelt gyed esetén, ha az igénylő a gyedre 2013. július 14‐ét követően szerez jogosultságot, az ellátás összegét a régi és az új szabályok szerint is ki kell számolni, és az igénylő számára minden esetben a kedvezőbb összeget kell folyósítani. Mindez azt jelenti, hogy a 2013. július 14. napját követően kezdődő gyedre való jogosultság esetében, ha az ellátást 2014. május 11‐ét megelőzően született gyermek után igénylik, akkor a megállapított ellátás összege nem lehet alacsonyabb, mintha azt a 2013. július 15‐ét megelőzően hatályos szabályok alapján állapították volna meg.

A gyed mértéke

A gyed a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 %‐a, azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege igazodik a mindenkori minimálbérhez, a gyed összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet.

A gyed maximális összege 2014-ben: havi bruttó 142.100 Ft (nettó 105.134 Ft)

A gyermekgondozási díj összegéből az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó‐előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot a folyósító levonja.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyed‐re, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát.

Méltányosság

Abban az esetben, ha a biztosítottnak minősülő szülő nem rendelkezik a gyed folyósításához szükséges biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy meghatározott jogszabályi és költségvetési keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a gyed‐re való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult. Az egészségbiztosító e jogköre arra az esetre vonatkozik, ha a biztosítottnak minősülő szülő gyed ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

A méltányosságból megállapítható gyed folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is meghatározhatja, de a méltányosságból megállapított ellátás alapja nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbérnél. Ha azonban a kérelmező (biztosított) szerződés szerinti vagy tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el, a tényleges jövedelmet, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

A pénzbeli ellátás méltányosságon alapuló engedélyezése során figyelembe kell venni a kérelmező egyéb körülményeit is, pl. azt, hogy az anyagi, jövedelmi viszonyai indokolttá teszik‐e az általános szabályoktól eltérő méltányosság gyakorlását.

További infók itt.

GYED EXTRA

A 2014. január 1-től hatályba lépő intézkedéscsomag főbb részletei:

Munkavégzés lehetősége GYED/ GYES mellett

Januártól a GYED és GYES mellett már korlátlanul lehet munkát vállalni, ha a gyermek elmúlt egyéves. Eddig a GYED folyósítása alatt egyáltalán nem lehetett dolgozni, a GYES alatt pedig csak legfeljebb heti 30 órában.

Testvér GYED/ GYES

A gyermek után járó gyermekgondozási ellátások (GYED, GYES) továbbfolyósításra kerülnek abban az esetben, ha 2014. január 1. után újabb gyermek születik a családba, aki után a szülők szintén jogosultak lesznek ellátásra. Eddig ilyen esetben az idősebb gyermek után járó összeg folyósítása megszűnt, és csak az újonnan született testvér után járt ellátás.

Lényeges, hogy a továbbfolyósítás kizárólag a 2014. január 1. után született kisebb testvérekre vonatkozik; amennyiben tehát mindkét gyermek 2014 előtt született, és így az idősebb gyermek után járó ellátást már a fiatalabb testvér születésekor megszüntették, azt nem lehet újra megállapítani és az esetleg hátralévő időre továbbfolyósítani 2014 után sem. Annak viszont nincs akadálya, hogy aki jelenleg is kap gyermeke után GYES-t vagy GYED-et, és jövőre ismét szül, akkor az első gyermek után kapott ellátást továbbfolyósítsák; nem feltétel tehát, hogy mindkét gyermek 2014 után szülessen.

Diplomás GYED

Az egyetemisták gyermekvállalását megkönnyítendő 2014. január 1-től azok, akik már legalább egy év aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek és gyermekük születik, a gyermek egyéves koráig GYED-re lesznek jogosultak.

További foglalkoztatási kedvezmények nagycsaládosoknak

A Munkahelyvédelmi Akcióterv kibővítésének keretében könnyebben térhetnek vissza a munkába a három vagy több gyermeket nevelő édesanyák. 2014-től a munkaadók a foglalkoztatás első három évében mentesülnek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól; a foglalkoztatás 4. és 5. évében pedig csupán 14,5%-nyi adót kell megfizetniük. Ezek a foglalkoztatási kedvezmények 2014-től már valamennyi olyan munkavállalót érinteni fognak, akik a gyermekgondozási ellátások folyósítása mellett vagy annak lejártát követően állnak munkába.

Gyakorlati kisokos a gyed extrához >>>

Kismamabérlet

A kedvezményes bérletre azok a budapesti lakcímmel rendelkező személyek jogosultak, akik gyermekgondozási segélyben (GYES), vagy gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesülnek.

Következő posztunkban arról adunk tájékoztatást, hogy a fenti ellátásokat hol, hogyan, milyen formában lehet igényelni.

 További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?