Eljött az első ultrahang napja. Rettenetesen izgultam, hogy mit fog látni az orvosom. Ráláttam a monitorra, és meg is láttam a két világító pöttyöt. Ép petezsák, 4 mm-es szikhólyag, és 2 mm-es embrió. Viszont szívműködés csak sejthető. Ebben a ciklusban próbálkoztam az ovulációs tesztekkel, így sejtettük, hogy később foganhatott. Két hét múlva legyen kontroll, azt beszéltük meg.

Eltelt három nap, és megtörtént az első hányásom is. Reménykedtünk benne, hogy ez jót jelent. Innen szinte folyamatos hányingerem volt, és 2-3 naponta hánytam is. Nem sok mindent tudtam megenni, meginni. Próbálkoztunk, hogy mit fogad be a gyomrom. Naponta 1 liter folyadékot tudtam leerőszakolni a torkomon. Bíztunk benne, hogy minden rendben a csodababánkkal. Nem kellemes ez a rosszullétes időszak, de örültem neki, mert érte küzdöttünk régóta. A pozitív teszt óta csodababának hívtuk az előzmények miatt. Több mint hat év küzdelem után, rengeteg gyógyszeres hónap, rengeteg orvoshoz járás, 5 inszemináció, 5 lombik (ebből 3 missed ab), 2 hystero laporoszkópiás műtét, és pozitív ovulációs tesztet se láttunk ebben a ciklusban. De mégis sikerült!

Következő ultrahangon kérdezte az orvosom, hogyan érzem magam. Mosolyogva megjegyezte, hogy jó jel a rosszullét. Jól fejlődött a két hét alatt, van már szívhang is. Kiállította az orvosom a papírokat, amivel mehetek a terhesgondozóba, és védőnőhöz. A végén megjegyezte, hogy milyen jó, hogy megcsinálta a műtétem. Mi is arra tippelünk, hogy a műtét és a diéta miatt sikerülhetett most.

Felhívtam a lombik intézetet, hogy lemondjam az időpontunkat. Gratulált a telefonos hölgy, és megkérdezte, ezt mégis hogyan csináltuk. Még ő is meglepődött. Elkezdtem intézni, amit ilyenkor kell. Elmentem védőnőhöz. Nagyon kedves, segítőkész hölgy a védőnőm. Kitöltötte a terhességi kiskönyvem, és tovább irányított a háziorvoshoz. Háziorvosom és az asszisztense is meglepődtek, hogy nem lombikterhesség lett. Kitöltötték a kiskönyvem, és volt egy vérnyomásmérés. Terhesgondozóban kutyafuttában végigkérdezte a doki a kockázat besoroláshoz szükséges dolgokat. Az előzmények miatt magas kockázatú lettem, de azt mondta, hogy nem sok mindent jelent ez.

Városunkban két orvos végez 12. heti ultrahangvizsgálatot. Több ismerős is ajánlotta az egyik orvost, így hozzá mentünk. Nagyon alaposan megnézett mindent. Megállapította, hogy amit jelenleg lehet látni ilyenkor, az minden rendben van. Egy hét múlva mennem kellett a nőgyógyászomhoz, hogy a véralvadásgátló injekciót felírja. Sajnos egyszerre csak 3 dobozzal lehet felírni, így havonta menni kell. Viszont így legalább mindig meg lehet nézni, hogy csodababánkkal minden rendben van. Megkérdezte a doktor Úr, hogy szeretnénk-e tudni a nemét. A lényeg, hogy egészséges legyen. De ha már tudni lehet, akkor miért ne. Megtudtuk így a 14. héten, hogy kislányunk lesz. Viszont megbeszéltünk férjemmel, hogy a nevét kitalálni még ráérünk a 20. heti ultrahang vizsgálat után. Olyankor már remélhetőleg biztosabbat mondanak. Nagy öröm volt elmondani a két mamámnak is, hogy babát várunk. Nagyon szurkoltak nekünk, tudtak a lombikokról is. Volt nagy meghatottság mindenki részéről.

Nekem a 2. trimeszterben sikerült fogorvoshoz eljutnom, ott szerencsére minden rendben volt. A 16. héten újra el kellett mennem nőgyógyászhoz a receptfelírás miatt, mert utána szabadságon lesz. Ekkor már meg lett állapítva, hogy kisfiunk lesz. Már eléggé biztosra mondta a doktor Úr.

Elmentünk utoljára kettesben nyaralni egy hosszú hétvégére. Sikerült az egyik legnagyobb kánikulában elmenni, de nagyon jó kikapcsolódás volt. A 18. héten már elkezdtem érezni, hogy valaki van odabent. Olvastam sokat róla, de megérezni másmilyen. Ilyenkor még elég gyengén éreztem, de napról-napra egyre jobban lehetett érezni őt.

A 20. heti ultrahangvizsgálaton megerősítette az orvos, hogy kisfiunk várható. Korának minden mérete megfelelő, nincs fejlődési rendellenesség. Fejlődik odabent, ahogy kell. Elkezdtük nagy örömmel csinálni a babaszobát is. Jelenleg kezdő szülőként kelengyelistákat olvasok, hogy mire van szükség, mi az, ami felesleges. Mivel csodababánk decemberre van kiírva, keresem, hogyan öltöztessük fel. Melyik ruhából mennyit érdemes beszerezni. Csodálatos ezt az egészet megélni, néha azért hihetetlen is.

Olvastam interneten sok ilyen történetet, hogy valakinek lombik után sikerül spontán a terhesség, de nem gondoltam, hogy mi is bele fogunk tartozni. Remélem a történetünkkel adok egy kis erőt annak, aki hasonló élethelyzetben van. Én szerettem pozitív történeteket olvasni.

Kívánom, hogy mindenkinek sikerüljön, aki vágyik rá! 

S.M.Anikó

Az előzmények itt olvashatóak!