A Hanuka szó felavatást, felszentelést jelent.
Az ünnep a zsidó naptár Kiszlév nevű hónapjának 25. napján kezdődik, és nyolc napig tart. Mivel a zsidó naptár holdhónapokkal számol, ezért a zsidó ünnepek mindig „mozgásban vannak” a Gergely-naptárhoz képest. Ennek az ünnepnek a kezdete november 28. és december 26. között mozog: idén december 20-tól 27-ig tart az ünnep.
Egyike a judaizmus két olyan ünnepének, amely nem a Tórán, hanem történelmi eseményen alapul (a másik a Purim). Az ünnep alapjául szolgáló történelmi esemény már a Tóra lezárása után történt. Az i. e. 2. század közepén az országot kormányzó görög uralkodó, IV. Antiokhosz – hogy elősegítse a hellenizmus térhódítását – korlátozó intézkedéseket vezetett be az addig vallási önállóságot élvező Júdeában. Elhelyeztette Zeusz szobrát a Szentélyben, minden ott talált szentelt olajat megsemmisíttetett, és arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra szigorú tilalmát megszegve boruljanak le a városokban körülhordozott bálványok előtt, ezzel a bálványimádást tiltó törvény megszegésére kényszerítve őket. Számos más rendelkezésével is a zsidó vallás ellehetetlenítésére törekedett. Ennek hatására egy Modiin nevű kisvárosban a Hasmoneus családból származó Matitjáhu felkelést robbantott ki, és fia, Júda Makabi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a túlerőben lévő szírek-görögök felett. Megtisztították a szentélyt, és szerették volna újból felszentelni, ehhez azonban szentelt olajra lett volna szükségük. Már az is csodaszáma ment, hogy egyáltalán találtak egy kis korsónyit, de az csak egy napra lett volna elég. Az új olaj sajtolásához pedig nyolc napra volt szükség. Ekkor – így szól a történet –csoda történt, és az egy napra való, kevés olaj nyolc napig égett.
A hanukka a judaizmusban az egyistenhívő zsidó vallás diadalát ünnepli a hellenizmus szinkretizáló, minden vallást összemosni igyekvő törekvései felett. Metaforikus értelemben a fény és az (újra)kezdés ünnepe.
Az egyik legrégibb forrás, amelyik megemlíti, hogy a Hanukát már az ókorban is rendszeresen megünnepelték, az Újszövetség. János evangéliumának 10. fejezetének a 22. és a 23. verséből tudjuk, hogy „a templomszentelés ünnepén” Jézus is ott volt a Templomban.
A hanukai gyertyatartót, amelynek nyolc ága és egy kiegészítő ún. „samás vagy samesz” (vagyis templomi segítő, szolga) ága van, hanukkijának szokták nevezni. A bejárati ajtótól balra eső ablakba szokás elhelyezni, hogy így is hirdesse az ünnepet. A hanukkijában a samesz gyertyát használva minden naplementekor eggyel több gyertyát gyújtanak. (Eredetileg ezek természetesen kis mécsesek voltak.) A gyertyákat nem szabad elfújni, mindig hagyni kell őket teljesen leégni. Az első gyertyát a jobb szélen gyújtják, és balra haladnak. A gyertyák bármilyen formájúak lehetnek, egyetlen feltétel, hogy legalább félóra hosszat égjenek, kivéve a péntekre eső gyertyát, annak ugyanis másfél óra hosszan kell kitartania. A gyertyagyújtásra minden nap áldást mondanak. Az ünnep vallási szertartás része ezzel ki is merül, de a Hanukához több szokás is kapcsolódik. Az egyik, hogy, ma már a gyerekek ajándékot kapnak Hanukára, általában úgy, hogy az ünnep minden napjára jusson valamilyen ajándék, lehet ez egy egészen apró dolog is. A másik, hogy ilyenkor hagyományosan olajban sült ételeket szokás fogyasztani, a legnépszerűbbek közülük a latkesz, amit sokan inkább tócsni vagy lepcsánka néven ismernek, és a fánk.
A harmadik, az ünnep elmaradhatatlan része a trenderli nevű játék. Ez egy négyoldalú kis pörgettyű, minden oldalán egy-egy héber betűvel: nun (N), gimel (G), hé (H), sin (S). A betűk a „nész gadol haja sám” mondat szavainak kezdőbetűi. A mondat azt jelenti „nagy csoda történt ott”, Izraelben a negyedik betű más, az "itt",azaz ivritül "po" szó kezdőbetűje. A négy héber betűt a Kelet közép-európai zsidók a maguk jiddis nyelvén átértelmezték, s úgy oldották fel, hogy az egy játék szabályait is jelentse. A játék kezdetén a játékosok egy-egy pénzt, diót, mogyorót vagy babot helyeznek középre, majd felváltva pörgetnek. Ha úgy esik a pörgettyű, hogy az N azaz jiddisül nist (nem) van fölül, akkor semmi sem történik, ha G azaz jiddisül ganc (kb. teljesen, egészen), akkor a játékos elnyeri az egész bankot, és mindenki kénytelen újra egyet-egyet a középre tenni. Ha H azaz halb (fél), ilyenkor a játékos a bank felét nyeri el, páratlan szám esetén a kisebbik felét. S végül, ha S vagyis stel-ájn (tegyél egyet) szerepel a trenderli felső oldalán, akkor senki nem viszi a bankot, de minden résztvevőnek egyet be kell tennie.
Nagyon nehéz egy ünnep valódi tartalmát egy ilyen cikkben megfogni. Az érzést, hogy milyen részesének lenni. A judaizmus összesen két derűs ünnepet tart (milyen érdekes, a másik pont a Purim), hát sok „derülni való” koncentrálódik ezekben. Hanukakor naponta sül valami finomság, este együtt játszik a család, a gyerekeknek minden nap egy kis meglepetést hoz. Ilyenkor a legkomolyabb Talmud tudósok is trenderliznek. A Hanuka nem csak a legbensőségesebb zsidó családi ünnep, de egyben jelképpé is vált, olyan ünneppé, amikor a zsidók is kiviszik, kivihetik az ünnepet az utcára, hogy mindenkivel megosszák. A judaizmus misztikumra leginkább fogékony ágának követői, a hászidok, nagy, közös, utcai gyertyagyújtással egybekötött bulit szoktak rendezni. Idén 14. alkalommal csatlakozhattok hozzájuk a Nyugati téren, ha van kedvetek. Lesz fánk is.
Lapis Lazuli
