Legjobb indulattal is csak azt mondhatjuk, ez egy fékezett habzású nyár. Van, akinek a szabadsága, másnak a pénze fogyott a szokottnál nagyobb ütemben. Kedvenc külföldi nyaralóhelyeink egy része nehezen vagy nem elérhető, másoktól aggasztó hírek érkeznek, a Balaton pár zugában kékalgát irtanak, más zugokban esetleg suttyomban árat emeltek. A városi strandok hétvégén (ha véletlenül jó az idő) nehezen bírnak a kereslettel plusz létszámkorlát (két hete az erzsébetligetiről hajtottak el, mert nem értünk oda elég korán), ráadásul az immunológusok és járványszakértők nem nagyon ajánlgatják ezeket amúgy sem.

Na, mit lehet ebből kihozni, ami jobb élményt kínál, mint a Járda-szigetek és a kilencedik emelet erkélyére rakott felfújható medence? Talán ez járhatott a Lupa-üzemeltetők fejében, amikor szezon közepén tucatnyi kollégával körbevezettek a strand(ok)on, hangsúlyozva, hogy strandoláson kívül mennyi mindenre alkalmas – sportolásra, holdfényes esti vacsorázásra, baráti összeröffenésre vagy mozira. Ha maradt még némi forrásod nyári programokra, jelentem, a kerti medencénél jobb, a mesterséges pancsolóknál talán járványügyileg biztonságosabb (és mindenképp szellősebb), egy elutazós programnál megfizethetőbb, ráadásul egy élmény-és mozgásfüggő kisiskolással vagy egy környezetre finnyás kamasszal is nyugodtan mehetsz – ha már úgyis megrostálódtak a táborok és elmaradtak a fesztiválok.

Kisgyerekekkkel, családdal, kezdő úszókkal
 

Mivel az itt olvasók többsége viszont kisgyerekes, kezdeném pár olyan újdonsággal, amikkel nekik akarnak kedvezni a Lupán. Sokan hiányolták az árnyékot, ezért a Lupa Beach részen létrejött a Naaagy Piros Napernyő, ami alatt – ez is új – már animátorok és szórakoztatás várja a kisebbeket, a családi strandszakasz mellett. Akinek tavaly csalódást okozott, hogy a gyönyörű fa kalózhajóra nem lehetett felmenni, szintén jó hír lehet, hogy idénre sikerült restaurálni annyira, hogy most már biztonságosan mászkálhat rajta az ifjúság.

Aki füvön heverészne inkább, annak az átnevezett Dürer-öblöt ajánlják – ott nem homokos „tengerpart”, hanem egy „rendes, tóparti strand” kínálata található, játszótérrel, büfével, az átlag budapesti strandok árszintjénél olcsóbban. Idén a vendéglátást és a kulturális programokat a Dürer-kert üzemeltetői szervezik, ígérnek gyerek-bábelőadást, vízi színpadon zenés programokat (erre nem vonatkozik a rendezvények részleges tiltása), készül a biciklis bejárat (az Eurovelo útvonal részeként), de a Dürer-öbölben is lehet röplabdázni, sőt, az ígéretek szerint jógázni is.

A Beach részen növelték a sekély vizű részek arányát is a labdázók vagy bizonytalan úszók kedvéért, most már a „felnőtt” partszakaszon is van ilyen.

„Idén feltöltöttünk egy részt, létre hozva egy kifejezetten enyhén lankás szakaszt, ahol most térdig, vagy kicsit beljebb derékig érő vízben játszhatnak, lubickolhatnak azok, akik nem kívánkoznak mélyebb vízbe, esetleg bizonytalanabbul úsznak”

– mondta Gerendai Károly, aki ezek szerint tisztában van azzal, hogy a „bányató” sokak fejében még mindig a „mély és veszélyes” fogalmakhoz csatlakozik.

(A sekély víz amúgy nem csak a „félszegúszóknak” lesz jó. Tavaly jópár undok pillantást zsebeltünk be a Kicsivel, mikor a keskeny parti sávban labdáztunk, és a labda kissé mellément. Most talán nem kell megvárni azt az ihletett pillanatot, amikor a többség végre hazafelé vagy a bárok irányába indul).

Kamaszokkal, fiatalokkal
 

A sportpályák, hacsak nincsenek előre lefoglalva csapatok, sportegyesületek által, akkor ingyenesen használhatóak – tudtuk meg, én eddig meg voltam győződve arról, hogy minden esetben bérelni kell ezeket. A wakeboard pályát sokáig el lehet bámulni, a búvárcentrumot egyelőre csak messziről csodáltuk, és sajnos a vízilabda-pályán se folyt most meccs – ami pedig tavaly emlékszem, nagyon népszerű volt. A tó wakeboardos részének ficakjában azonban felépült egy különleges extrém csúszdarendszer három elemből áll, ami három különböző dobásszögben hajítja a vízbe a bátor vállalkozót (a legdurvábbat csak 50 kiló felettiek használhatják). Ez az úgynevezett Slip&Fly csúszda az elsők közt jelent meg itt Európában, felfelé akár négy métert, előre pedig vagy tízet lehet repülni, akár 35 km/óra száguldás után.

A Dürer-öbölbe ígérnek esti DJ-rendezvényt is – alighanem a környezetnek kevésbé idegesítő, mint a fesztiválok híján a kertvárosokban elszaporodó tizenéves házibulik. Aki nappal megy, annak nyilván be kell érnie olyan szórakozási formákkal, mint napozás, hintán koktélozás, celebfigyelés (mi Gáspár Lacit láttuk, miközben az öltözőbe igyekeztük épp), ügyesebb és bénább instafotók készítése (terasz, kávé, függőágy, kékvíz, hinta, naplemente kívánság szerint rendelkezésre áll), legújabb divattrendek bemutatása és/vagy megcsodálása/kicikizése másokon, neadjisten olvasás az árnyékban, SUP-ozás vagy csak egyszerű, szimpla úszkálás és bambulás a vízfelületre – szerintem akár ez utóbbi is lehet fejlesztő hatású.

Különlegességek – autósmozi, kemping fűthető sátorral, brutális méretű halak, tropikus házikó és szaunatorony
 

Az átlag magyar kisebb gyerekes család ezekre talán kevésbé ugrik rá, de megemlítek pár ilyet is, hiszen például a horgászat sokak körében népszerű, és még a legkeményebb karantén alatt is az engedélyezett tevékenységek közé sorolták. A Lupára inkább a sporthorgászokat várják, akik visszaengedik fogás után a halakat, egyébként méreten felüli óriáshalak laknak a tóban, mivel évekig mindenki békén hagyta őket. Idén a legrosszabb forgatókönyv az egész szezonban csak horgászokkal számolt – szerencsére egyelőre lehet strandolni is.

Szintén a karantén hívta életre az autós mozit, nem a legújabb filmeket tudják ugyan mutatni, de este 9-től mindennap változó program van, péntek éjféltől pedig klasszikus horrorfilmet kínálnak a borzongani vágyóknak – autónként 4990 Ft a mozi ára, ajándék üdítővel. Ha van rá igény, esetleg a strandszezonon túl is megtartják.

Ha pedig valaki fűthető, tágas „glamping” sátorban lakna a tóparton – 62 főig várják a négyszemélyes sátrak a bérlőket az Dürer-öböl felett. A két kis tropikus faház, közvetlenül a vízre építve, már megvolt tavaly is, láthatóan idén is van bennük bérlő. Idei újdonság viszont a „szaunatorony” ami rápillantása egyébként inkább egy kilátónak néz ki, leírása szerint egy hetven négyzetméteres terasz és egy hatfős szaunaház van rajta, és igencsak magasból lehet a környék szépségeit (van bőven) csodálni.

Árak, higiénia


 

Az árakat bevallottan a fővárosi fürdők vagy vidéki nagy élménystrandok árszintjéhez igazították – kivéve a valamivel olcsóbb (felnőttnek hétköznap 1500, hétvégén 2000 Ft) Dürer-öblöt (de az autós parkolás ára ehhez is hozzáadódik). Mivel szinte minden majdhogynem vadonatúj (pl. a földnyelven tavaly átadott napozórészek, bárok), és láthatóan buzgón csiszatolják napközben is (a mellékhelyiségeknek pedig kötelező eleme a kézfertőtlenítő), a higiéniára nem lehetett panaszunk, aki pedig elvonulna a zsúfoltabb részekről (pénteken és kedden is teszteltem, főleg a Costes és a büfésor közelében vannak többen, de a heringhangulat itt is elmarad), az menjen át a bejárattól a kishajóval (ingyenes) a középső földnyelvre, ott is van minden (enni-és innivaló, napozórészek, hinták, csobbanásra is alkalmas teraszok…), az emberek többsége azonban úgy tűnik, lusta elmenni odáig.

Most már csak kéne pár napsütéses, zavartalan nyári nap.

Vakmacska