Az Európai Unió Daphne programjának jelentése szerint gyerek- és nőellenesek a kórházak elé kitett inkubátorok, gyerekdobozok, amelyeket Magyarországon is alkalmaznak és melyekben az anya büntetlenül otthagyhatja csecsemőjét - írja a Népszabadság.

A jelentés vitatja, hogy a dobozok betöltik-e azt az életmentő szerepet, amit széles körben tulajdonítanak nekik. Herczog Mária szociológus, a jelentés egyik készítője a lapnak elmondta: semmi sem bizonyítja, hogy a dobozok segítenének megelőzni a gyermekgyilkosságokat. Becslések szerint Magyarországon évente körülbelül száz csecsemőt ölnek meg, de csak az esetek húsz százaléka derül ki. (A családon belüli erőszak következtében egyébként havonta egy gyerek veszti életét.)

Bár minden megyében legalább egy helyen rendelkezésére áll a krízisterhes anyák számára babamentő inkubátor (címlista), kevesen választják ezt a lehetőséget. Évente átlagosan 3-8 inkubátorbabát találnak országszerte.

Az esetek többségében olyan - zömében budapesti - nők mondtak le a gyermekükről, akik anyagi krízis, hiányos vagy megromlott párkapcsolat, hajléktalanság, a munkanélküliség problémáival küzdöttek.

Herczog Mária szociológus szerint semmi sem bizonyítja, hogy a dobozok segítenének megelőzni a gyermekgyilkosságokat. Szerinte gondot jelent az is, hogy nem tudni, az anyák szabad akaratból mondtak-e le róluk, illetve az is, hogy ezek a gyerekek úgy nőnek fel, hogy nincs esélyük megismerni a szüleiket.

Jelenleg az Egyesült Államok 42 államában, Németországban három városban, Ausztriában, Magyarországon és Szlovákiában működik úgynevezett inkubátor program. Franciaországban és Luxemburgban pedig engedélyezett az úgynevezett anonim szülés is. Ilyenkor a kismama kérésére a kórház ugyan rögzíti az adatait, de a megszületett baba örökbe adható és az édesanyja adatait csak nagykorúsága után tudhatja meg.

Hazánkban a Gólyahír Egyesület már hosszú évek óta küzd azért, hogy itthon is törvényes keretek között tegyék lehetővé az anonim kórházi szülést.

Dr. Kemény János, a Heim Pál Gyermekkórház Madarász Utcai Kórházának gyermekgyógyásza a FN24nek elmondta: „Igyekszünk minél nagyobb nyilvánosságot szerezni a babamentő programnak, hogy minél szélesebb körben megismertessük az embereket az inkubátor lehetőségével, információt kapjanak róla, és később terjesszék azt. Ez egy utolsó előtti lehetőség azon édesanyák számára, akik félnek a krízis központokhoz fordulni segítségért - noha ott ellenőrzött körülmények között, legálisan történhet az örökbefogadás. Amíg azonban nincs más mód, - például anonim kórházi szülés - addig az inkubátorok kihelyezése indokolt és fontos, hiszen a kukánál mindenképpen jobb megoldást jelentenek" Hozzátette: a babamentő inkubátorok fenntartása alig pár száz forint, körülbelül annyi áramot fogyasztanak, mint egy 100 wattos villanykörte. 1,6-1,7 millió forintba kerülnek, ezt általában az adott önkormányzat finanszírozza, a befektetés azonban rövid időn belül megtérül, hiszen – mint mondja - „emberi életet mentenek, az pedig mindennél többet ér".

Hazánkban elméletileg olyan válsághelyzetbe került anyák számára is létezik megoldás, aki, bár bajban vannak, maguk szeretnék felnevelni gyermeküket. Az ország szinte valamennyi részén működnek úgynevezett éjjel-nappali ügyelettel rendelkező anyaotthonok, ahova akár várandós nők is beköltözhetnek, illetve krízishelyzet esetén bármikor be lehet menni. A gyakorlatban azonban ezek az otthonok túlzsúfoltak és a bejutásra gyakran heteket vagy hónapokat kell várni.

A Daphne jelentés szerint a gyermekek elhagyásának fő oka a szegénység. Ezt követi az anya fiatal kora, vagy az, ha egyedülálló, a csecsemő fogyatékossága, illetve a szülés utáni depresszió. A felmérésben vizsgált nyugati országokban az állami gondozásban élő gyermekek 4 százaléka, míg Közép- és Kelet-Európában 32 százaléka került oda azért, mert a szüleik elhagyták őket, főként a kórházakban.

Mi lehet a titok? Talán az ún. nyugati országokban kisebb a mélyszegénység, vagy olcsóbban, jobban hozzáférhető a fogamzásgátlás?

A válság miatt tendencia, hogy egyre több a kitett gyerek. Az inkubátor helyett kórházban otthagyott babák esetében még az azonnali örökbeadhatóság, egy jobb élet azonnali reménye sincs meg. Ha egy baba úgy marad a kórházi újszülött osztályon, hogy sorsáról nem nyilatkoznak, csecsemőotthonba kerül. Az örökbe adhatóvá nyilvánítás fél év leteltével kezdeményezhető akkor, ha ez idő alatt nem tartja vele a kapcsolatot vér szerinti családja. A sikeres örökbeadásra ugyanakkor csak kisgyermek kétéves kora előtt van jó esély.

A kórházban gyermek születése előtt lemondó nyilatkozatot tevő szülő gyermeke hathetes koráig gondolhatja meg magát. Az inkubátorban hagyott babák is szinte azonnal örökbe adhatók.

Évente 3-8 élet. Valóban ki kellene dobnunk (talán szó szerint) a kukába, csupán azért mert nem ismerhetik meg a szüleiket. Megsúgom, aki meghal, az sem fogja ismerni a szüleit. Jobb lenne úgy?

Ti mit gondoltok? Az, hogy az inkubátor kevés gyereket ment meg – vagy az otthagyott kicsi nem ismerheti meg pontos származását – okot ad a megszüntetésére? Nem inkább azt kéne keresni, hogy csökkenthetnénk bármi áron a kitett, meggyilkolt gyerekek számát?

Nem a fogamzásgátlás, a családtervezés módszereit kellene először mindenki számára olcsón és könnyen hozzáférhetővé és ismertté tenni, vagy a krízisotthonokat, segítő-hálózatot bővíteni?

Center

http://fn.hir24.hu/itthon/2012/07/16/par-szaz-forint-de-eleteket-ment/

http://fn.hir24.hu/itthon/2012/08/27/nincs-hova-menekulniuk-az-anyaknak/

http://www.heol.hu/heves/kozelet/az-egri-korhazbol-18-babat-nem-a-csaladja-vitt-haza-419319