A pozitív terhességi teszt után visszafogott örömmel, jött a kérdés: akkor merre tovább? Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a munkáltatóm fizet plusz egészségbiztosítást egy magánklinikán. Ebbe a csomagba sajnos, csak a terhesség megállapítása tartozik, a terhesgondozás nem. A klinika előnye, hogy felszerelt, kedves, a pácienst emberszámba vevő orvosok, nővérek vannak, csak sajnos futószalagon történik minden. Egy betegre mindennel, vizsgálattal, adminisztrációval együtt tíz perc jut.
Az örömhír megerősítésére erre a klinikára mentem, mert az benne van a biztosításban. Gondoltam, jó lesz itt a terhesgondozás, elvégre nem tart sokból Pestre felugrani egy vizsgálatra, mivel vidéken lakunk, és egy óra alatt be lehet érni. De itt jött az első feketeleves. Két terhesgondozási csomagjuk van: egy standard, mint az államiban, ez kb. 130.000 Ft, és egy kombinált, genetikai vizsgálattal bővített, kb. 260.000 forintért. Kis számolgatás után arra jutottam, hogy a standard csomag jó is lenne, mert ugye tiszta munka, más költség nincs, és egy magánrendelésen is elkérnek ennyit végül. Igen ám, de akkor kiderült, hogy mit is takar ez az összeg. A 12-36. hét közötti vizsgálatokat, problémamentes terhesség esetén. Ha bármilyen kockázat felmerül, visszaküldenek az állami intézménybe, persze a pénzt nem adják vissza. Szülésre az állami vagy magánkórházba mehetek 500.000-1.500.000-ért. A fentieket összegezve gyorsan elvetettük ezt a lehetőséget.
Második lehetőség a magánrendelés. Ezzel legtöbb esetben elvi problémáim vannak, voltak. (A magánrendeléssel az az alapvető problémám, hogy hiába fizet az ember, nem biztos, hogy a pénzéért azt a szakértelmet és figyelmet kapja, amit elvár. A hálapénzzel úgy vagyok, hogy szívesen adok, utólag, HA tényleg hálás vagyok, de nem előre!) Mivel még nincs saját tapasztalatom, így a barátnőimére tudtam hagyatkozni. Miszerint az egyik egy városba járt magánrendelésre, de amikor eljött az idő, mentőt kellett hívni, és a mentő a közelebbi kórházba, egy másik városba vitte, nem oda, ahová magánrendelésre járt. Hiába fizetett az orvosnak, egy másik kórházban az ügyeletes orvosnál szült. Másik barátnőim is fizet, mint a katonatiszt, minden vizsgálatkor a fogadott orvosnak és a szülésznőnek is. Az orvos előre elkérte a pénzt, hogy majd bemegy, ha megindul a szülés. Ezzel csak egy problémám van. Ismerem az orvost, és tudom, hogy másodállása is van, amit adott esetben nem biztos, hogy ott tud hagyni.
A védőnő javaslatára gondoltam, tegyünk egy próbát az állami terhesgondozással. Na, ez volt csak a feketeleves. A hatvani rendelőintézetbe kértem időpontot, kaptam is egy héttel későbbre. Már egy órája boldog izgalommal vártam a sorom, amikor kiderült, hogy a kapott időpontnak az égvilágon semmi jelentősége nincs. A terhesgondozás együtt volt a sima rendeléssel, és azt hívták be, akinek sikerült a nővérnek beadni a TAJ-kártyát. Nekem ez másodjára sikerült, mert elsőre, bár hiába nyújtottam, rám csapta az ajtót a kedves teremtés.
Három órával később végre bejutottam, és életem legmegalázóbb perceit éltem át. Az, hogy az orvos lópokrócot reggelizett, az már igazán nem is említésre méltó, végül is mindenkinek lehet rossz napja. A váróba-vetkőzőbe kettesével hívták be az embereket, így volt lehetőség az előtted-utánad lévővel félpucéran csevegni. Mert az orvoshoz már félig levetkőzve kell menni. Én elsőre felöltözve mentem be, mert azt gondoltam, hogy a kórtörténet felvételéhez szükségtelen levetkőzni. Aztán nem túl kedves hangnemben visszaparancsoltak vetkőzni.
Végül a doki ült az asztalnál én meg ott álltam előtte félmeztelenül, és így beszélgettünk. Életemben nem éreztem még ennyire megalázott helyzetben magam. És ez még csak a sokkoló kezdet volt! A vizsgálóasztal fellépője véres volt. Aztán az orvos elfordult, tüsszentett, a szája elé tette a kezét, és azzal a kezével fogta meg a hasam. Ennél a pontnál a sokktól úgy ledöbbentem, hogy szólni sem tudtam. Egyetlen vigaszom, amiben minden idegszálammal kapaszkodtam, az az ultrahang képe volt, mert életemben nem láttam még olyan szépet. Ez tavasszal volt, azóta felújították a szakrendelőt, lehet, változott a vizsgálatok menete is.
Végül megkérdeztem az egyik barátnőm, hogy kihez járt Gyöngyösön, és elkértem a magánrendelésre a telefonszámot. Az orvos korrekt volt, és első alkalommal közölte, hogy a szülésre nem lehet külön megfogadni. Igaz, nem is terveztem egyrészt, mert gyanítottam, hogy úgyis az ügyeletes orvosnál kötök ki, másrészt mert nem akartam, hogy megindítsa a szülést, mielőtt nyaralni indul.
Éva
Kapcsolódó cikkeink:
Csak akkor látnak el rendesen, ha előre fizetsz a dokinak?
A magánorvos lehúzza, az állami le se szarja a kismamát
Nem azért fizetem a TB-t, hogy utána a dokik zsebét tömjem!
