Újra és újra arról számol be a sajtó, hogy terhességüket titkoló, majd újszülöttjét megölő nőket ítélnek el. A környezet szerepe az eltitkolásban jelentős. A kulcsszó ugyanis a titkolt terhesség. Szenti Tibor: Paráznák című kötetében jelentős szerepet és hosszú oldalakat töltenek be a szexuális bűnpörök között a csecsemőgyilkossági perek folyásának korabeli nyelvezetű hiteles leírásai (a betű és íráshibák a jegyzőkönyvekben is így állnak).

A XVIII.-XIX. századi alföldi esetek csak apró rést nyitnak a történelem ablakán ahhoz, hogy betekinthessünk a kor eseteibe, a nők félelmeibe, tetteik magyarázatába és néhol következményeibe. Habár a korabeli iratokból nem le­he­t(ett) eldönteni, hogy a vallomás kierőszakolt vagy őszinte-e, de így is kitűnik az egyes történetek iszonyú és nem múló aktualitása. Mind titkolni igyekeztek terhességüket. A megesett leányok rémtettei esetében már évszázadokkal ezelőtt a félelem, a szégyentől való rettegés és a tudatlanság mind-mind olyan okok voltak, mint a mai, korabeli esetekben is.

1769.

„- Mi okon hírdeted mások elött, hogy nem vagy terhes, holot jol tudtad terhes létedet?

- Azért mert ugy gondolkodtam hogy talán nem vagyok terhes.… Szántam a’ Szüleimet, hogy keserűséget okozok nékik, azt gondolván, hogy így nem jön világosságra, inkább el títkolhatom, mely Fiu gyermek volt, és igen nagy gyermek, de Soha könyebben nem Szültem mint azt.”

1801.

„- Tehát miért nem jelentetted előbb is az édes Anyádnak, hogy magad Terhes volnál?

- Azért mert féltem, és szégyenlettem meg jelenteni.

- Midőn a Gyermeket el temetted vagy is inkább titkon el ástad mi módon vájtál néki gődrőtt, ki adott néked ásót, vagy kapát?

- Azzal a Fátskával ástam a gődrőtt, a mellyel meg őltem[…]”

(A leány büntetve még nem volt. Április 7-én bevallotta, hogy Mezeÿ Jóska nem vette a gyilkosságra, ezt csak hazudta.)

1803.  

„Csongrádi Ersébeth, maga saját 8. napi ép, és egésséges Csetsemős Léány Gyermekét, a Pőrhez Zárt kis késsel, két halálos sebet a Torkán, és mellyén vágván, kegyetlenűl, és gyílkos modon szánt szándékbol, és csupa rosz akaratbol, ép, és egésséges észszel meg őlte légyen; azon okbol ezen Rab Személy a maga gonosz és gyilkos cselekedetének érdemlett bűntetésére, másoknak pedig példájokra a pallos által téendő Fő vétellre itéltetett.”

1808.

„Mészáros Apolló 1807 eszt[endőben] minek előtte Ferjhez mentt vólna … attyanak kotsissával Banffy Ferentzel több izben Istentelenűl el követett paráználkodása miatt Teherbe esvén, Férjhez mentele utánn … az udvarba ki menvén; és az anyóssát is és más a házba lakozó öreg aszonyt el áméttván hogy a hasa fájna, kint az udvarban a mint a két gyermek[ne]k szülését siettetvén a Terhétűl megszabadultt, a szegény ártatlan és eleven szüleményeit kegyetlenül […] megis őlltte[…]

 […]halálos büntetésre nevezetessen fő vételre itéltetni rendeltetnének[…]”

1817

„Úgy láttzik, hazugságaidból mintha te ezen ártatlan kisdedet meg Sem akartad volna őlni, ha úgy mi szűkség volt az teher viselés ideje allatt, tagadni, hogy te nem vagy terhes, de mi szűkség volt a szűlés idejekor az Házból az ablak alá Szűlni menni, és ezen szűlést Senkinek fel nem jelenteni, hanem az ártatlant Két helyre is el-ásni?

Tsak azért tselekettem ezt, mivel féltem az apámtól.

Tutták e szűlőid amidőn az Kisdedet az Házban bé vitted?

Nem tutták.

Hát az Bába előtt miért tagattad te ezen dolgot any[ira] álhatatossan?

Azért hogy az Szűléimtől nagyon féltem.”

1818.

„- Ruzs Ilona a’ nevem 15 Esztendős … vagyok.

- Miért vagy fogva?

- Azért vagyok fogva hogy gyanúságba estem mintha terhes lettem volna pedig én nem voltam.

- Nem zörög a’ Levél ha a’ szél nem fújja, te rólad sem kerekedett vólna az a hir ok nélkül; vald meg hát szép szerével kitól, mikor estél teherbe, és terhedet hová tetted?

- Mészáros Pál mostoha Bátyámmal, Pünkösd tájban a’ Tanyán lévén egy ejtszaka, a’ mint a’ Házba az ágyon feküdtem mellém feküdt, és osztán alsó ruhámat fel hajtván reám feküdt és rajtam erőszakot tett, mellyet én mint az ollyas dolgokban tapasztalatlan meg nem akadályoztattam, nem is gondoltam mi következése lehessen annak.

- Eröszakosan bánt e’ véled Mészáros Pál Bátyád midön veled köze vólt vagy pedig magadnak is hajlandó­ságod volt arra hogy veled dolga legyen?

- Én magam is szerettem és most is szeretem Mészáros Pált, igaz ugyan mondottam hogy ne bántson de csak meg esett a’ dolog.

…

Én nem mondottam azt (a terhességet) senkinek, nem is tudta senki mert szégyenlettem és nem mertem mondani.”

A szégyen és félelem mellett bizony az is megesett, hogy csupán tudatlanság vezetett tragédiához, ahogy erről az alábbi szomorú jegyzőkönyvrészlet is tanúskodik.

1819.

„- Nagy Theresia, 18 esztendős

…

- Én erezvén magamat terhesnek leni, minthogy hajadon leány voltam, azt nagy szégyennek tartottam kinyilat­koztatni, azért mindétig titkoltam, senkinek nem mondottam, és nemis vette rajtam észre senki hogy terhes vagyok:

Hanem egyszer, mellynek már 11 hete lesz, környűl fogván a’ fájdalom, alattomossan elmentem a’ búza vetések közé, ‘s ottan megis szültem a’ kisdedet, aki egy leány gyermek volt − minthogy véghetetlen fájdalmat éreztem, magamon kivül voltam, elerötlenettem, és ezt soha sem tapasztalván, de még ez illyen szűlésben lenni mást sem látván, nem tudtam, mit kellessék mivelni; akaratom ellen a’ köldökét ki szakasztottam a kis dednek minthogy az igen hoszszú volt, nem tudtam hova kellessék tenni, vagy mit kellenék véle tselekedni − akisdednek elfolyván vére, tsak hamar meghalt − én azon megijedvén, tsak ottan a’ buza főldbe egy gödörbe bé ástam − minthogy pedig a’ bádjatság végett el árultattam, semit sem tagadván esetemet, a’ Gazdámnak magam meg mutattam az elásott kisdedet.”

Azt bizton azt állítjuk, hogy az efféle tettek látenciája napjainkban is igen nagy, így nem alaptalan azt feltételeznünk, hogy a régi idők során még inkább az volt. Annak ellenére, hogy az orvosi ellátás hiánya és fejletlensége miatt a csecsemőhalandóság is kiemelkedő volt, a korabeli fogamzásgátlási módszere hiányát is számba véve a „családtervezésnek” vélhetően rendszeres módja volt a nem kívánt csecsemők megölése és csak pár kirívó eset került a hatóságok tudomására, a többit „csendben” követték el.

Center

Forrás: Szenti Tibor:Paráznák, Dél_Alföldi szexuális bűnpörök a feudalizmusból (1723-1843) - 2009.