Minden szülő és gyerek életében elérkezik az a pont, amikor elhagyják a pelenkát és elkezdenek a szobatisztasággal behatóbban foglalkozni.
Én nem tudok olyan tündérmesébe illő csodáról beszámolni, hogy egy reggel úgy ébredt fel a gyerekem, hogy innentől kezdve nem akar pelenkát hordani és eme elhatározás pillanatától tökéletesen szobatiszta lett nappalra és éjjelre is egyaránt; nekünk ennél kicsit tovább tart elsajátítani a dolgot.
Már egy ideje szorgalmasan gyakorolunk és a lányom persze ezen időszak alatt is hozza a szokásos formáját és emlékezetessé teszi ezt a jelentős mérföldkövet mindannyiunknak.
Alább a mi szobatisztasági kalandjainkat olvashatjátok.
A kamugép
Én: Ha ügyesen ide pisilsz a wc-be, akkor kaphatsz egyet a kedvenc pandás csokidból!
Gyerek: Anya, én már belepisiltem! Csak olyan picikét, hogy nem lehet látni!
A „jobb későn, mint soha”
Gyerek: Anya, pisis lett a bugyim, egy kicsi belecsorgott.
Én: Gyere gyorsan, vegyük le szépen! Megbeszéltük ugye, hogy ha érzed, hogy jön a pisi, akkor szólsz anyának?
Gyerek: Aaaanyaaaa!
A „ne legyél telhetetlen!”
Én: Ha hazaértünk, akkor levesszük a pelust, megint bugyiban leszel otthon és ha kell pisilni, akkor pisilhetsz ügyesen a wc-be vagy a a bilibe.
Gyerek: Ma már pisiltem egyszer a bilibe, az elég!
A kisbaba
Gyerek: Anya, pisis lett a bugyim.
Én: Bepisiltél? Belefolyt a pisi a bugyiba?
Gyerek: Igen.
Én: Semmi baj, gyere, kicseréljük, adok neked egy másik, tiszta, száraz bugyit.
Gyerek: Most inkább pelust kérek, ma már nem akarok nagylány lenni, most kisbaba vagyok.
A lelkes
Én: Gyere szépen, állj fel most már, kicsim! Indulnunk kell a bölcsibe, anyának is sietnie kell dolgozni. Majd a bölcsiben szólunk az óvónéninek, hogy rá szeretnél ülni a wc-re, amikor érzed, hogy jön a pisi.
Gyerek: De anya, csak egy kicsit várjunk még! Én már látom, hogy kilóg a pisi!
A kiskapuzó
Én: Látod milyen ügyesen belepisiltél a bilibe! Most már a bölcsiben is tudod majd gyakorolni, ott is pisilhetsz a pelus helyett a bilibe.
Gyerek: A bölcsiben nem fogok gyakorolni, ott nincs bili, csak wc van.
A túlőszinte
Én: Csináljuk most úgy, hogy a csoki felét odaadom, amikor leülsz a bilire, a másik felét pedig majd akkor, amikor belepisilsz.
Gyerek: ...de anya, akkor be foglak csapni és nem fogok pisilni!
A beletörődő
Gyerek: Anya, vettél pelust a boltban?
Én: Nem kicsim, mondtam neked, hogy nem volt több, nem tudtam venni.
Gyerek: Ó, akkor most megint a bilibe kell pisilnem.
A csiki-csuki kaki
Gyerek: Anya, kérek pelust, jön a kaki!
Én: Gyere, gyorsan feladom rád!
Gyerek: ....
Én: Na, mi a helyzet? Kijött a kaki?
Gyerek: Nem, csak pisiltem.
Én: ...és a kaki hová lett?
Gyerek: Visszabújt a pocakomba!
A birtoklási vágytól fűtött
Én: Azta mindenit, de ügyes vagy! Megint a bilibe pisiltél! Szeretnéd te kiönteni a wc-be?
Gyerek: Igen! Ez az én pisim, én öntöm ki! Te csak a te pisidet öntheted ki!
A vigasztalandó
Én: Pisiltél, kicsim?
Gyerek: Igen.
Én: ...a bilibe?
Gyerek: Igen.
Én: Akkor mi a baj?
Gyerek: Elfelejtettem megtörölni a nunimat. Vigasztalj meg!
Mi a nehezén már túl vagyunk, de azért még vár ránk pár hét gyakorlás, mire kijelenthetjük, hogy ténylegesen szobatiszta lett a lányunk.
Ti még csak készültök a pelenka elhagyására vagy már magatok mögött tudhatjátok a dolgot?
Nektek van valami kedves emléketek a szobatisztulás időszakából?
Salty