A Magyar Nemzet arról ad hírt, hogy az átdolgozott közoktatási koncepció egyeztetés alatt álló változata szerint első osztályban is lehetne majd buktatni. A 2003 és 2010 között hatályos szabályok szerint alsó tagozatban csak a mulasztások magas száma, illetve a szülő kérésére volt lehetőség évismétlésre. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy a tanár tájékoztatta a szülőket, ha szükségesnek vélte az évismétlést, akik dönthettek arról, hogy megfogadják-e a pedagógus tanácsát.
A törvény életbe lépése előtt nagy vitákat váltott ki. A legtöbb bíráló azt kifogásolta, hogy a buktatás hiánya (illetve a szöveges értékelés az osztályzás helyett) nem motiválja majd a diákokat a tanulásra, valamint hogy a lemaradók visszahúzzák a többieket. A Népszabadság megpróbálta összegezni a fenti szabály hatásait. Amikor a módosítás által elsőként érintett diákok ötödikesek lettek, azt tapasztalták, hogy az elsőt ismétlik a legtöbben, másodikban, harmadikban folyamatosan csökken az évismétlők száma, majd a negyedik év végén ismét emelkedik kissé a szám. A buktatás visszaállítása mellett érvelők szerint ugyanakkor a gyermekek egy része úgy jutott el felső tagozatig, hogy sem írni, sem olvasni nem tanult meg rendesen.
Hoffmann Rózsa államtitkár még tavaly azt nyilatkozta az InfoRádiónak, hogy nem volt életszerű, hogy a pedagógus a szülő beleegyezésével buktathatta meg a rosszul teljesítő diákot.
„Ennek olyan következménye volt, hogy kisgyerekek és szülők szemtelenül a tanár arcába vágták, hogy úgyse tehet semmit, minek teljesítsem a kötelességemet, minek tanuljak szorgalmasan, úgysincs következménye. Ennek a következmény-nélküliségnek szeretnénk véget vetni” – fogalmazott.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyetértett a változtatással.
Adataik szerint a buktatás azelőtt is csak a végzősök maximum három százalékát érintette, és ez szerintük nem változik majd.
A tavalyi szigorítás így a második osztálytól tette lehetővé, hogy megbuktassák a gyerekeket a tanárok.
Az új vitaanyag szerint már első osztályban is lehetőséget adnának erre, annak ellenére, hogy Hoffmann Rózsa az elsősök megbuktatásával kapcsolatban tavaly még azt nyilatkozta: legalább két év kell ahhoz, hogy egy általános iskolás diák „utolérje magát” az óvoda után.
És most lássuk pro és kontra az érveket a buktatásról:
Pro:
Az elsősök közötti különbségeket hatékonyan ki tudja küszöbölni, így akik lemaradnának, nem maradnak le még jobban, hanem évismétlés után eredményesen léphetnek tovább.
A buktatás a kisebbik rossz, inkább ekkor bukjon, mint tanulmányai alatt végig bukdácsoljon.
Ha nem buktatják meg a gyengébb diákokat, az visszafogja azokat, akik haladnának, egyúttal következmény nélkül hagyja a gyenge teljesítményt.
A bukástól való félelem tanulásra motiválhat.
Kontra:
A buktatás megbélyegez, beskatulyáz a „rossz tanuló” dobozba.
Néhány tantárgy miatt a többi tantárgyból is újra kell tanulnia mindent a bukottnak.
A tanévet nem kellene a tanulásra szánt idő mértékegységének felfogni, a tanév csak technológiai kényszer. A buktatás ezért nem veszi figyelembe a differenciált tanulási folyamatokat, azaz pillanatnyi állapotot szankcionál.
A kudarc nem motivál tanulásra.
A bukással való fenyegetés, zsarolás nem lehet hatékony, nem szabad, hogy eszköz legyen.
A buktatás a tanár a csődjét is jelentheti.
Ti mit gondoltok? Lehessen, kellene elsősöket is buktatni?
Források:
http://www.mno.hu/portal/766253
http://nol.hu/archivum/20090605-buktatas_nelkul_jobban_megy_a_tanulas
http://index.hu/belfold/2010/07/06/buktatas_osztalyozas_ervek_ellenervek/
Center
