A játszótéren ücsörögve gyakran figyelem a szülőket, hogy vigyáznak gyerekeikre. Van, aki csak fél szemmel nézi mozgásukat, és olyan is akad, aki árnyékként követi a gyereket, hogy meg tudja védeni a balesetektől, esésektől.
A mindennapos sérüléseket (horzsolás, karcolás, apró sebek) még így sem mindig tudják megelőzni – nemrég például néhány méterre tőlem esett hanyatt a nyolcévesem és verte be úgy a fejét, hogy az ömlő vértől megijedve rohanhattunk vele a kórházba. Hogyan lehet elkerülni a súlyosabb baleseteket? Az OGYEI hírlevelében hasznos tippek és tanácsok olvashatók közlekedési és otthoni balesetek megelőzésére.
A legtöbb európai országhoz hasonlóan, egyéves életkor fölött Magyarországon több gyermek és ifjú hal meg balesetek következtében, mint az összes betegség miatt együttvéve. Az egészségkárosodást okozó baleseteket gyakran hosszan tartó egészségügyi ellátás, rehabilitáció követi. A következmények nemcsak az egyén, hanem az egész család jövőjét befolyásolják, és a társadalom számára is komoly terhet jelentenek.
A balesetek nem azonos mértékben veszélyeztetnek minden gyermeket és fiatalt. Az 1–4 éves kisdedek és serdülőkorúak, a fiúk, a fokozott kockázatvállaló magatartású fiatalok és a szegénységben élők baleseti kockázata nagyobb. A magas halálozási arány, a súlyos sérüléses balesetek hosszú távú következményei a nemzetközi szervezetek figyelmét is a balesetek megelőzésére irányították. Számos kutatás és nemzetközi tapasztalat igazolja, hogy van mód a súlyos sérüléssel járó balesetek számának jelentős csökkentésére és következményeik enyhítésére. Az Egészségügyi Világszervezet, az Európai Unió, az Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Miniszterek Konferenciája évek óta szorgalmazza, hogy az európai országok készítsenek az ország helyzetének elemzésére épülő nemzeti cselekvési tervet a gyermek- és ifjúkori balesetek megelőzésére.
Nemzeti gyermek- és ifjúságbiztonsági akcióterv
A dokumentum hazai szakemberek együttműködésének eredménye, amely a 0–24 éves korosztály véletlen baleseteinek megelőzését szolgálja. „Nemzeti összefogás a gyermekek és fiatalok nagyobb biztonságáért” küldetéssel, tíz éves időtartamra (2010–2019) fogalmazza meg céljaikat, valamint meghatározza az első 3 év (2010–2012) feladatait, illetve az eredmények mérésének módját. A program a legsúlyosabb kimenetelű baleseteket kívánja eredményesebben megelőzni úgy, hogy a gyermekek egészséges testi, lelki és szociális fejlődését ne akadályozza. Célul tűzték ki, hogy a 0–24 éves kor közötti véletlen balesetek miatt bekövetkező halálozást 10 év alatt 30 százalékkal csökkentsék. A cél megvalósulása esetén a hazai gyermek- és ifjúkori véletlen baleseti halálozás a legkedvezőbb helyzetben lévő európai országok jelenlegi halálozási szintjét érné el.
A fenti cél eléréséhez szükség van mind a közlekedési (gyalogos, kerékpáros, jármű utas és járművezető), mind pedig a nem közlekedési (égés, fulladás, mérgezés, leesés, önakasztás/félrenyelés) balesetek megelőzésére. A közlekedésbiztonság területén az utasok védelme szempontjából az úgynevezett passzív biztonsági eszközök (kornak és testsúlynak megfelelő méretű gyermekülés, biztonsági öv) használatának további javítása szükséges. A gyalogosok és kerékpárosok saját biztonságukat a közlekedési szabályok betartásával, jó láthatósággal, kerékpáros sisak viselésével, a kerékpár jó műszaki állapotának biztosításával javíthatják. A fiatal segédmotor-, motor-, gépkocsivezetők nagyon sokat tehetnek a súlyos közlekedési balestek számának csökkenéséért. A gyorshajtás kerülésével, tudatmódosító szerektől (alkohol, drogok) mentes vezetéssel, az előírásokat betartó sebességválasztással, az útviszonyoknak és vezetési gyakorlatuknak megfelelő vezetéstechnikával védhetik meg önmagukat, utasaikat és a közlekedésben részt vevő többi társukat.
Sérülések otthon
A nem közlekedési balesetek szempontjából különösen veszélyeztetett csecsemők és kisdedkorúak leggyakrabban otthon sérülnek meg. A szülők a megelőzésért azzal tehetnek legtöbbet, ha a lakókörnyezetet a biztonságosság szempontjainak figyelembevételével alakítják ki.
- Legyen a gyermeknek olyan játék- és élettere, ahol nincs veszélynek kitéve! Különösen a gyermekszobát és nappalit – ahol a kisded legtöbbet tartózkodik – alakítsuk úgy ki, hogy ott a gyermeket ne kelljen állandóan korlátozni tevékenységében.
- A fürdőszoba, a konyha, a fűtőtestek (főként a nyílt tűzterű kályhák, kandallók) környéke nem játszótér! Ha ilyen helyen tartózkodik a gyermek, folyamatosan mellette kell lennünk, és megtanítanunk a veszélyek elkerülésére, melyek ezeken a helyeken fenyegetnek. Fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy a sütőn, a vasalón, a kályhán nem látszik, hogy meleg, mégis súlyos balesetet idézhet elő!
- Zárjuk el előle a gyógyszereket, mérgező háztartási vegyszereket, éles és hegyes tárgyakat!
- A fürdetés folyamatos szülői jelenlétet követel, egyrészt a fulladások, másrészt a forró vízzel történő forrázások megelőzése érdekében.
- A kertben, udvaron ne legyen olyan gödör, akna, lefedetlen kút, ahova beeshet a gyerek! Ha medencét állítunk fel, vagy kerti tavat készítünk, ezt körbe kell kerítenünk úgy, hogy azt a kisgyermek önállóan ne közelíthesse meg. Enélkül a gyermeket egy percre sem lehet soha a felnőtt szoros felügyelete nélkül hagyni.
- A növényvédő és permetezőszerek biztonságos tárolása különösen fontos. Tartsuk ezeket mindig eredeti csomagolásban, gondosan zárt helyiségben vagy szekrényben!
- A többemeletes házban élő családok arra vigyázzanak, hogy a gyermek ne tudjon az ablakhoz felmászni, azt önállóan kinyitni, vagy az erkélyen olyan magasra mászni (pl. székre, asztalra), ahonnan már kizuhanhat.
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet számos olyan szülőknek szóló prospektust dolgozott ki, ami hasznos segítséget nyújthat az otthon biztonságosabbá tételéhez.
A prospektusok az intézet honlapjáról letölthetők.
Sose rázd a kisbabádat!
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet 2010 áprilisában „Sose rázd a kisbabádat” címmel oktatási programot indított. Céljuk, hogy minél több gyermekekkel, fiatal családokkal foglalkozó szakembert tájékoztassanak a megrázott gyermek szindrómáról, annak tüneteiről, következményeiről és a megelőzés jelentőségéről.
A megrázott gyermek szindróma a fizikai bántalmazás speciális formája. Sokszor tudatlanság, rossz szokások okozhatják, ilyen például „játékból” a kisbaba dobálása, lengetése. Máskor a gyermek sírását elviselni képtelen, ideges szülő vagy gondozó erőteljesen megragadja vagy megrázza a síró gyermeket, hogy a sírást abbahagyja. Az erőteljes rázás a sérülékeny csecsemő/kisded koponyáján, szemén belül vérzést okozhat, extrém esetben a gerincvelő is megsérülhet, vagy a bordák is eltörhetnek. Igen alattomos bántalmazási forma, mert külsérelmi nyoma nincs, nehéz felderíteni. Sajnos a megrázott gyermeknél ez halált vagy súlyos maradandó károsodást – bénulást, vakságot, szellemi visszamaradást – okozhat.
Az oktatási program résztvevői szakmai előadások mellett kapnak egy laikusoknak szóló oktató DVD-t és szóróanyagot, amely egy ausztráliai anyag lefordított és hazai viszonyokra adaptált változata. Az oktató DVD-n egy kedves rajzfilm mutatja be a kisgyermekes szülőknek, hogy mit tegyenek, ha tehetetlennek érzik magukat síró kisbabájuk mellett. Hasonló tartalmú a mellékelt szóróanyag is, amely az intézet honlapjáról letölthető.
Tünde
